„Olyan helyekre megyek, amelynek különleges, rendkívüli szerepük van, olyan helyek, amelyek összetéveszthetetlenek, tipikusak, jellegzetesek, lényegesek és útbaigazítással szolgálnak. Ezek a helyek történelmükkel, arculatokkal és életükkel azonnal válaszolnak arra, mi a protestáns"—kezdte el az újságíró beszámolóját.
Thomas Greif körútja során olyan embereket kérdezett, kérdez meg, akik protestáns kötődést éreznek magukban. „A válaszok tarkák, véletlenszerűek és természetesek, sok kis pillanatfelvétel, amelyek a protestánsok valóságos életének kellős közepéből jönnek"—folyatatta.—„Végül egy kollázs lesz belőlük, mint azok a nagy képek, amelyek ötezer kis fénykép 'összepixelezésével' alkottak."
A Sontagsblatt szerkesztője szerint az Europa reformata elnevezésű projekt egyik legnagyobb kihívása az, hogy megtalálják a megfelelő helyszíneket a protestánsok kutatáshoz. Végül négy támpont mentén határozták meg a célpontokat. Ezek a következők voltak: genius loci (hely szelleme), az emlékezés helye, a XX. századi Európa történelem része, formálója, valamint a reformáció. Ezek kötik össze a különböző helyszíneket. Az európai utazás egyelőre még nem teljes, eddig hat városról tudott részletesen beszámolni az újságíró. A hat állomás: Halle, Teschen, Debrecen, Strasbourg, Koppenhága és Lipcse voltak.
Erő és szabadság
Halleban a Krokoseum, egy történelmi árvaházban működő gyereknapközi vezetője, Susanna Kovács nemrég keresztelkedett meg. Úgy érzi, védelmezve van a hívőknek egy olyan közösségében, amely ennyi évszázadig kitartott. „Ez erőt ad, ez az az energia, amelyet örömmel adok tovább a gyereknek"—vallotta a protestantizmusról Greifnek.
Ebben az épületben található a Krokoseum Halleban
Szintén Halleban Eckart Warner, aki az egykori NDK területére azért érkezett, hogy hosszú idő után ismét legyen a területen lelkész, így nyilatkozott. „Örülök, hogy evangéliumi szabadsággal beszélhetek, és más felekezetű emberekkel összejöhetek. Mindent kipróbálhatok, például a liturgiában, kritikus kérdéseket tehetek fel a hittel kapcsolatban, új formába önthetem ezt a hitet."
Hasonlóan a hitben való szabadságot érzi annak a koppenhágai rádiónak a szerkesztője, amely az 1930-as évek óta élőben közvetít minden reggel áhítatokat. Gertrud Hojlund szerint egy protestáns jellegű társadalomban van szellemi mozgástér ahhoz, hogy megtalálják helyüket a világban és a világ magyarázatában. Nem visszatartó erő a hagyomány.
Ugyancsak Koppenhágából jött az igen nagy nyitottságról bizonyságot tevő vélemény. „Nő vagyok, lelkészként dolgozom. Leszbikus vagyok, és nem kell ezért magyarázkodnom. Nyitott társadalomban élhetem a hitemet"—mondja Mia Rahr Jacobsen lelkésznő.
A koppenhágai Trinatatis templom, a 12 belvárosi templom egyike
A cseh-lengyel határon Teschen szinte egyedülálló módon protestáns település a sok katolikus között, és az az egyetlen sziléziai kegytemplom, mely a korábbi ötből evangélikus tudott maradni. A gyülkezet lelkésze, Maren Rican azt emeli ki, hogy a reformáció óta az Írás van a cselekvés középpontjában, majd hozzáteszi „örülök, hogy evangélikus lelkészként házasságot köthetek, és mégis, legalább elméletileg püspök lehet belőlem." A német újságíró szerint az itt élőknek több szempontból is nagyon meghatározó a protestáns identitás.
Debrecenben
Greif az egyetlen olyan dél-kelet európai nagyvárosnak tartja Debrecent, ami meg tudta őrizni protestáns jellegét. „Fő kérdésem: Hogyan imádjam Istent? A válasz: Lélekben és igazságban. Számunkra, reformátusok számára az istentisztelet nem csupán a vasárnap délelőttöt jelenti, nem, hanem az egész élet istentisztelet. Ezért nem szabad a társadalomban sem és a politikában sem semlegesnek maradnunk"—válaszolta a „mi a protestáns kérdésre Horsai Ede ifjúsági lelkész, a Református Kollégium internátusának igazgatója.
Debrecni Református Kollégium könyvtára
A könyvtáros, múzeumigazgató, Kovács Teofil szerint reformátusnak lenni Magyarországon a nemzettudathoz tartozik. A református a magyar vallás.
A Sontagsblatt szerkesztője meg is jegyezte, hogy a legtöbb református templomot piros-fehér-zöld zászló díszíti, és a reformációi istentiszteleten az Erős vár a mi Istenünk mellett a magyar Himnusz is elhangzik. „Azt, hogy reformátusok Magyarországon a társadalom jobbításáért különleges felelősséget viselnek-e, nem tudom megítélni. Beszélgetőpartnereim egy része mindenesetre így látta"—mondta hallgatóságának Thomas Greif, aki körkérdését Bölcskei Gusztáv püspöknek is feltette, aki többek között a református oktatás szerepét helyezte a középpontba. " Az evangélium nem csak az élet bizonyos szektoraiban érvényes, hanem mindenhol. Az, hogy az iskolák ügye kiemelten fontos, tipikus református magatartás. Természetesen nem minden sikerülhet egyszerre, Isten segítségével mégis még egyszer megpróbálhatjuk. Józanok vagyunk a szó legjobb értelmében és megfontoltak. Az egész világnak mindkettőre szüksége van"—felelte a püspök.
Beleszületés és meggyőződés
Európa parlamenti fővárosa Strasbourg, mely a humanizmus egyik központja és a reformáció előrevivője volt. Itt szinte mindenki arról beszélt, hogy beleszületett a protestantizmusba, az ember hozta magával otthonról.
Lipcse, Tamás templom és híres kántorának, Bachnak emlékműve
Az utazás utolsó állomása Lipcse volt, melyhez mindenki rögtön hozzákapcsolja Bachot és a Tamás templomot. Az egykori nagy zeneszerző jelnelgi utóda, Georg Christoph Biller úgy véli, hogy protestánsnak lenni annyit tesz, mint kiállni a saját meggyőződésünk mellett. A Bach-múzeum egyik népszerűsítőjét, a japán Aiko Takanot pedig saját bevallása szerint éppen Bach zenéje hozta vissza a depresszióból. Neki köszönheti hogy protestánssá lett.
Összeköttetésben
A hat helyszín bemutatása után Thomas Greif azzal zárta előadását, hogy olyan helyeken járt, amik kétségtelenül jellemzik Európa protestáns arculatát. Ősszegezni egyelőre még nem tud, mint mondta, egyelőre az út elején jár. „Úgy hiszem, érzem, hogy, hogy az embereket, akiket láttak, bizonyos alapértékek kötik össze: oktatás, kultúra, tolerancia, talán alázat és kritikaa készség. Mindegyik hely valamiképpen kapcsolatban van egy másikkal: Halle Teschennel, Zürich Debrecennel, Strasbourg Augsburggal, Koppenhága Wittenberggel, Lipcse Berlinnel. Leuenberg fontos összekötő kapocs, összeköti a már korábban is meglévő szálakat."
Összefoglalta: Kováts Annamária
Forrás: www.trinitatiskirke.dk; goruma.de; www.halle.de; silver.drk.hu