Az Alkotmánybíróság (Ab) 2013. február 26-án megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Az Alkotmánybírósághoz a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.
Ab: Alaptörvény-ellenes
A testület megállapította, hogy a törvény az egyházként történő elismerés vonatkozásában nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, továbbá a vizsgált törvény a döntéssel kapcsolatban nem ír elő határidőket és jogorvoslatot sem biztosít. Az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése pedig politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel - fejtette ki a testület.
Mindezek alapján az Ab alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházi törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a testülethez panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, azokhoz joghatás nem fűződhet, az Ab-hez panaszt benyújtó egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az Ab határozata nem érinti a vizsgált törvény mellékletébe foglalt, a parlament által elismert egyházak jogállását. A határozatot tizenhárom alkotmánybíró írta alá, közülük öten különvéleményt fogalmaztak meg.
Alkotmánymódosítás várható
Megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogjuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén - mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI érdeklődésére.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője újságírói kérdésre azt mondta, az Országgyűlés előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és „amit lehet", azt tiszteletben tartanak belőle. A politikus ugyanakkor kijelentette: „businessegyházakat", pláne a szcientológia egyházat, akkor sem fognak támogatni, „ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék".
Forrás: MTI