A műhelytalálkozót Wébel Zsolt mohácsi református lelkipásztor, a Hajléktalanokat Ellátó Központ intézményvezetője nyitotta meg az Ige szavával: „Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek..." (Példabeszédek 28,27). Kiemelte, hogy az ősgyülekezet tovább folytatta Krisztus kegyelmének szolgálatát a mindennapokban. „Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá". (Ap.Csel.2,44-45). Ennek eredményeként, pedig nagy örömöt éltek meg. Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem. Ösztönösen tiltakozunk ez ellen, főleg olyankor, amikor mi magunk is küszködünk anyagilag, de Isten megígérte, hogy a nagylelkű bővelkedni fog. Mi, akik nap mint nap elesett, fedélnélküliekkel foglalkozunk, megtapasztaljuk, hogy aki szükségben van, annak adni kell. „Mert áldott lesz az, aki ad a kenyérből a nincstelennek"- mondta a lelkipásztor.
A délelőtti programban „egészségügyi kapcsolataink" címmel, Novics Szidónia a mohácsi kórház szociális munkása tartott előadást. Ismertette, hogy az egészségügyi ellátásba bekerülő hajléktalan emberek egészségügyi állapota alapvetően rosszabb, súlyosabb, mint a jobb körülmények között élő embertársaiké. Ez életvitelüknek, rossz szociális helyzetüknek tudható be.
Az előadás felvetett kérdéseket is: „Milyen feladatai lehetnek egy kórházi szociális munkásnak a hajléktalan betegekkel? Milyen lehetőségei vannak, milyen hiányosságba, akadályokba ütközik a segítségnyújtás közben?" Zárásként arról is szó esett, hogy mennyire nagy szükség lenne olyan otthonokra, lábadozókra, betegszobákra, ahol megkapják azt az egészségügyi segítségnyújtást a hajléktalan betegek, akiknek állapota már nem indokolja a kórházi kezelést, de még az „utcára" nem tudnak visszamenni.
A hozzászólások, észrevételek közben kellemes meglepetésként egy busó csoport lepte el a termet. A kolompokkal, kereplőkkel érkező busók élő zenére, sokac menyecskékkel együtt járták a kolót a szakmai műhely résztvevőit is bevonva egy rövid táncba.
A műhelymunkában Bohátka Gyöngyvér a MRE Szeretetszolgálati Iroda munkatársa mutatta be szakmai előkészítő anyagukat a MRE új diakóniai törvényéről.
Egy rövid kávészünet után Attila bizonyságtétele következett, aki elmondta hogyan szabadult meg az alkohol rabságából és hogyan került vissza a hajléktalan létből újra a családi közösségbe. Ezt követően Kedves János a hajléktalanszálló szakmai vezetője tartott előadást, „Utak és útvesztők" címmel. Majd ezt követően dr. Schuth Gábor a hajléktalan ellátó intézmény orvosának beszámolóját hallgathattuk meg.
A résztvevőket Pándy Kálmán Otthonban körbekalauzolták rövid bepillantást adva ezzel a gondozottak mindennapi életébe, végül a hajléktalan szállót is megtekinthették.
WZsné