A választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet Marton Károly magyarittabei lelkipásztor, bánáti esperes olvasta fel. A dokumentumból kiderült, hogy a fellebbezési idő alatt két beadvány érkezett: az egyiket Molnár András országos egyházi ügyész, a másikat Orosz Attila bácskai esperes jegyzi. A jegyzőkönyv leszögezi: a választási bizottság érdemben nem foglalkozott a beadványokkal, mert azokat nem hozzá, hanem a Zsinati Tanácshoz címezték. A jegyzőkönyvet aláíró négy bizottsági tag – Csányi Erzsébet pacséri lelkipásztor, országos jegyző, Hallgató Imre főgondnok, Harangozó László diakóniai előadó, bácsfeketehegyi lelkész, valamint Marton Károly – a vonatkozó szabályrendelet 48. paragrafusát úgy értelmezi, hogy a fellebbezést a püspöki hivatal címén a Zsinati Tanácshoz kell benyújtani, így bizottságuk nem jogosult a végeredmény kihirdetésére. Csete Szemesi István leköszönő püspök nem vett részt a választási bizottság ülésén.
A Szerbiai Református Keresztyén Egyház tisztviselőinek, elöljáróinak és alkalmazottainak választási rendjéről szóló szabályrendelet
48. § A lelkészi állás betöltése tárgyában a meghívás, vagy választás eredményének kihirdetésétől számított 15 napon belül panaszt emelhetnek:
a) a választó egyházközség szavazásra jogosult összes választóinak legalább 10 százaléka;
b) a választói gyülekezet presbitériuma;
c) a zsinati elnökség felhívására az országos egyházi ügyész;
d) a választás vezetésére kiküldött megbízottak;
e) a pályázók.
A panasz a zsinati tanácshoz intézendő és a püspöki hivatalnál nyújtandó be.
Ha a választás ellen indokolt panasz adatik be, a püspök a meghívásra az engedély kiadását felfüggeszti, s a panaszt először az illető egyházközség presbitériumának küldi ki nyilatkozás végett.
Forrás: www.szrke.com
Marton Károly olvasta fel az ülés jegyzőkönyvét az egybegyűlteknek
Kiss Nándor nagybecskereki lelkipásztor a választási bizottság tagjai közül egyedüliként nem írta alá a jegyzőkönyvet. Véleménye szerint a választási bizottságnak eredményt kellett volna hirdetnie, mert a fellebbezések elbírálására nem a Zsinati Tanács jogosult. A lelkipásztor arra figyelmeztetett: a szabályrendelet hivatkozott paragrafusa nem az országos tisztviselői, hanem a lelkészi állások betöltésével kapcsolatos panasztétel rendjét szabályozza. Meglátása szerint a november 10-én megtartott zsinat által megbízott választási bizottság tevékenységét a választási rendről szóló szabályrendeletnek az egyházmegyei és országos egyházi tisztviselők választására vonatkozó részében a 77. paragrafus rögzíti. Kiss Nándor szerint ebből az következik, hogy a fellebbezések fogadására és elbírálására az egyház legfőbb testülete által a választási folyamat lebonyolítására felhatalmazott választási bizottság jogosult. A lelkipásztor végül leszögezte: „Véleményem szerint – egyházi törvényeinkkel összhangban – a január 12-én megállapított előzetes eredmény a végeredmény. Eszerint Halász Béla 23, Orosz Attila pedig 14 szavazatot kapott. Kérem a gyülekezeteket, ők is ezt fogadják el végeredményként, valamint kezdeményezzék egy rendkívüli zsinat összehívását. Úgy vélem, amennyiben a Zsinati Tanács tárgyalni fogja a fellebbezéseket, azzal beleavatkozik a választás folyamatába és a választási bizottság munkájába, aminek fegyelmi következményei is lehetnek. Ebben a nehéz helyzetben kérem a gyülekezetek és a presbiterek felsorakozását az egyházjog mögé, hogy az igazságnak, a közösségeink akaratának érvényt tudjunk szerezni."
A Szerbiai Református Keresztyén Egyház tisztviselőinek, elöljáróinak és alkalmazottainak választási rendjéről szóló szabályrendelet
m) Az egyházmegyei és országos egyházi tisztviselők választása
76. § Az egyházmegyei és országos egyházi tisztviselők választása a szavazati joggal bíró egyházközségek presbitériumának feladata. Minden presbitérium köteles a kiírt szavazásban részt venni, a megküldött szavazólapot kitölteni és megadott határidőre beküldeni még akkor is, ha senkire sem kívánja leadni szavazatát.
77. § A szavazatokat a presbitériumok a Püspöki hivatalhoz zárt és lepecsételt borítékban küldik be. A Püspöki hivatal legalább háromtagú bizottsággal bontatja föl és véteti számba a szavazatokat. A szavazatok számbavételénél és az eredmény megállapításánál e Szabályrendelet 37. §-ának előírásai értelemszerűen alkalmazandók.
78. § Amennyiben az egyházmegyei, országos egyházi tisztviselők és a püspök választásánál csak egy jelöltre lehet szavazni (IGEN és NEM szavazási formával) és a jelölt nem kapja meg az egyházközségek presbitériuma által leadható szavazatok 51%-át, a választás sikertelennek minősítendő és az újonnan kiírt választásnál a meg nem választott jelölt egy választási ciklusból kimarad.
Forrás: www.szrke.com
A bejelentést követően heves vita alakult ki a jelenlévők és a bizottság tagjai között. Többen azt kérték, a bizottság menjen vissza a zárt ajtók mögé, és vegye jegyzőkönyvbe a január 12-én kihirdetett végeredményt.
>> Hallgassák meg Hegedűs Márk riportját, melyet az Európa Rádió számára készített a hétfői ülésről.
Halász Béla hozzászólásában egy rendkívüli zsinat összehívását sürgette. Mint mondta, ennek a feladata kivizsgálni, „kik állnak e huzavona, az egyházi törvényekkel játszadozás mögött". A püspökjelölt szerint „három-négy emberről van szó, akiknek ha megfelel, az egyházjogra hivatkoznak, ha nem felel meg, akkor az egyházjog mellett rendezkednek: utasítanak, nyomást gyakorolnak". Halász Béla ismét megerősítette: korábban próbálták rábírni, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. „Vannak, akiknek a személyem nem felel meg. De ezek nem a presbitériumok és a lelkipásztorok..." – tette hozzá a hertelendyfalvi lelkész.
Hallgató Imre annak a véleményének adott hangot, miszerint a választási bizottság meghatalmazása a borítékok felbontásával január 12-én lejárt, ezért a Marton Károly által ismertetett bizottsági jegyzőkönyvben leírtak mellett foglalt állást. „Sok vád ért, miszerint akadályozom az eredményhirdetést. Ezt visszautasítom. Mert amíg a fellebbezések nincsenek elbírálva, nem lehet eredményt hirdetni" – fejtette ki a főgondnok.
Orosz Attila püspökjelölt megszólalásában a választási bizottság döntése mellett állt ki, hozzátéve, hogy szükség esetén a Zsinati Tanács döntése ellen is fellebbezéssel lehet élni, amiről végül a Zsinat dönt. „Az én meglátásom szerint sem a püspökválasztás fékezéséről van szó, hanem ellenkezőleg: a jogszabályok és a határidők betartásáról. Mindnyájunk érdeke, hogy minél gyorsabban lezáruljon ez a folyamat" – tette hozzá a bácskai esperes.
Szöveg: Kiss Sándor, kép: Hegedűs Márk
A szavazatszámláló bizottság január 28-i ülésének helyszínéről élőben jelentkeztek tudósítóink.