„A korábban önszabályozóként működő gazdasági liberalizmus túllépett értelmezési határán. Olyan értékválságban élünk, amely az embert a saját kötelezettségei elé helyezi, mind a kapcsolatokat teremtő, mind a kapcsolatokat fenntartó valójában. Az egyházak nem maradhatnak ki ebből a folyamatból, aktív szerepet kell vállalniuk a társadalom mindennapi kihívásainak leküzdésében. Elő kell segítenünk egy új életforma kialakítását, miközben megszabadulunk a gazdaság és a fogyasztói társadalom nyomasztó hatásaitól. Az élet iránti felelősségközpontú erkölcsre kell alapoznunk, amely biztosítja a fenntartható fejlődést. A hit és a munka tehát szorosan összekapcsolódik”– mondta nyitóbeszédében a francia Emmanuel metropolita, a CEC elnöke.
A konferencián jelen volt Nyitrai Imre, a Magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Előadásában felvázolta a magyar kormány szegénységgel kapcsolatos új stratégiáját. Nyitrai Imre hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottság és a szegénység szoros kapcsolatban állnak. „Kiemelt figyelmet kell szentelni a gyermekszegénységnek, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy megállítsuk a szegénység generációk közötti öröklődését. Erős társadalmi elköteleződést várunk az egyházak részéről. Különösen a természeti katasztrófák áldozatait segítő társadalmi szolgálat és az oktatás tekintetében” – emelte ki a helyettes államtitkár.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének elnöke bemutatta a szegénység problémáját érintő 2010-es EU programokat és a 2011-ben várható új lehetőségeket. Ezek közül kiemelte az új roma programot és a gyermekszegénység ellen küzdő koncepciót.
A szegénység, a jólét és az ökológia közötti kapcsolatok főbb kérdéseit elemezte előadásában Lena Sommestad professzor, korábbi svéd környezetvédelmi miniszter. Sommestad professzor kifejtette: „A vezető gazdasági világnézet arról próbál meggyőzni bennünket, hogy a javak csak a piacon termelődnek és egyedül a piac az érzékelhető fejlődés helyszíne. Másrészről a fenntartható növekedés több nézőpontot is felvet, miszerint a közegészségügy, a közoktatás és ökoszisztémáink megfelelő megóvása és fenntartása lényeges elem. Ez az, ami a hosszú távú növekedést biztosítja. Az emberek a gazdaság legértékesebb forrásai. Ebből adódóan az elkövetkezendő években az erkölcs és a gazdaság várhatóan közeledik majd egymáshoz, hiszen az embernek kell a figyelem központjába kerülnie.”
A konferencia témájának teológiai kifejtésében Prof. Heinrich Bedford-Strohm, a Bambergi Egyetem professzora az alábbi következtetésre jutott: „Nemcsak a Szentírás, hanem egyházaink tanításai és régi hagyományai is tisztán beszélnek a gazdasági tevékenység morális alapjairól illetően. A gazdaság célja, hogy a társadalom minden tagját igazságosan bevonja működésébe.”
Kapcsolódó cikkek:
A keresztyének a globális integráció új modelljeit keresik
Szegénység, jólét és ökológia Európában