Az együttműködésről szóló dokumentumot csütörtökön írta alá Bölcskei Gusztáv református, Kocsis Fülöp görögkatolikus és Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Forrai Tamás a Jezsuita Rend tartományfőnöke, valamint Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
A szeptemberben elinduló szakkollégiumi hálózat az ország négy pontján múködik majd, és célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a cigány diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű cigány értelmiség megerősítésének elősegítése.
Forrai Tamás, Kocsis Fülöp, Balog Zoltán, Bölcskei Gusztáv és Fabinyi Tamás aláírják az alapító okiratot
„Amikor a magyarországi cigányság felzárkózásáról beszélünk akkor a munka és a tanulás az a két dolog, ami ennek az ügynek a középpontjába kell, hogy álljon. Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők számában van, és úgy gondoljuk, hogy a cigányság felzárkózása is a roma értelmiség megerősödésében keresendő – mondta Balog Zoltán a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Ma Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya korosztályi bontásban 20-25 százalék, ami a cigány értelmiségieket tekintve csupán 0,5-0,8 százalék körül mozog.
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Budapest
„Az hogy valaki értelmiségi, nem jelent feltétlenül egyfajta erkölcsi, szellemi, lelki minőséget is. Ezért nem mindegy, hogy a felsőoktatási intézményekben tanulók hogyan gondolkodnak saját magukról, az országról, a romák és nem romák együttéléséről – mondta Balog Zoltán, aki hozzátette – Mi, a kormány és az egyházak részéről is, abban vagyunk érdekeltek, hogy a cigánysághoz tartozást a jövendő generáció ne a magyarsága ellenére élje meg, hanem azzal együtt"
Az államtitkár kiemelte, hogy az egyházak az elmúlt időben is nagyon sok és fontos szolgálatot végeztek ezen a területen. Ennek lesz egy új állomása a cigány felsőoktatási szakkollégium alapítása. A református, a görög katolikus, az evangélikus egyház és a jezsuita rend vállalták, hogy az országban idén szeptembertől négy helyen – Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán és Budapesten – indítanak cigány szakkollégiumokat. Kezdetben a szakkollégiumok 25-25 hallgatóval működnének, de a létszámot a későbbiekben bővítenék. Elsősorban azoknak a cigány fiataloknak a részvételére számítanak, akik egyetemre készülnek, vagy már egyetemi felvételit nyertek és a felsőoktatásban tanulnak. Az állam vállalta, hogy a szeptembertől elinduló ösztöndíjrendszerből – aminek összköltségvetése mintegy hárommilliárd forint – a szakkollégiumok külön, személyre szóló támogatásban részesülnek. Ezen kívül pedig magához a megalakuláshoz, valamint a fejlesztésekre is anyagi támogatást nyújtanak.
Wáli István lesz a református névadó
„Olyan területen kínáljuk, és keressük az együttműködést, ahol úgy érezzük, mindannyiunknak közös felelőssége van – mondta az aláírás előtt Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. – A cigány felsőoktatási szakkollégiumok rendszerének elindítása jelzés lehet a tekintetben is, hogy hogyan próbálunk úgy együttműködni, hogy senki sem a másik ellenében akarja a saját jogait kivívni, vagy biztosítani. Ebben a törekvésünkben találkoztunk egymással mi, a történelmi egyházak képviselői, és találkoztunk olyan fiatal, cigány értelmiségiekkel is, akik részéről ez az igény megfogalmazódott. Így jutottunk el oda, hogy amennyiben az a szerepvállalás azt a támogatást élvezi, akkor szeretnénk elindítani ezeket a kollégiumokat.”
Maga a debreceni helyszín egyértelmű volt, hiszen a magyar reformátusság szempontjából fontos város, és az sem volt elhanyagolható szempont, hogy jelentős számban élnek ott felsőoktatásban tanulók. A református egyház ígéretet kapott a debreceni önkormányzattól arra, hogy egy épület biztosításával támogatják a szakkollégium elindítását. A református roma szakkollégium Wáli István dunaalmási református lelkipásztor nevét viseli majd. Wáli István volt, aki a cigány nyelvet kutatta és felfedezte annak indiai eredetét.
„A felsőoktatási szakkollégiumot a szó klasszikus értelmében szeretnénk működtetni, tehát azokkal a speciális programokkal, azzal a kínálattal, amelyben egyszerre van benne a magyar és cigány identitás vállalása, és erősítése, valamint az a lelkiség, amelyikről úgy gondoljuk, hogy nyitottá tudja tenni az itt élő fiatalokat arra, hogy betöltsék azt az összekapcsoló szerepet, amellyel ők maguk is segítenek aztán a társadalom nagyobb rétegei számára" – mondta Bölcskei Gusztáv.
Nemcsak cigányoknak
Kocsis Fülöp, görögkatolikus püspök szerint a kezdeményezés fő célja nem a magyarországi cigányság támogatása, sokkal inkább annak a nagyon súlyos feszültségnek az orvoslása, amely a magyar-cigány együttélést jellemzi. Ennek érdekében a létrehozandó cigány szakkollégium tagjai nem csak cigány fiatalok lehetnek.
„Nem arról van szó, hogy pusztán egy kollégiumot hozunk létre, ahova igazoltan cigány származásúak jelentkezhetnek, hanem azok jöjjenek, akik törekvéseinkkel együtt tudnak működni. Olyanok, akik jól értik, mit jelentenek a cigány gyökerek, de értik azt is, mit jelent a társadalomba való beilleszkedés. Tudnak segíteni a cigány testvéreiken is, és tudnak segíteni a magyaroknak is, hogy megértsék a cigányság nemzeti és kulturális értékeit, és a meglévő falak lebontásában tudjanak együttműködni" – mondta Kocsis Fülöp. A Miskolcon induló görög katolikus szakkollégium a Bacsinszky András görög katolikus püspökről nevezik el.
A jezsuiták a tapasztalataikra építenek
A szeptemberben induló szakkollégiumok hálózatba tömörülnek, amely módszertani, szakmai fórum, valamint az együttműködés színtere lesz. A hálózat elnökévé Forrai Tamást, a Jezsuita Rend tartományfőnökét választották.
„A hálózat arra szolgál, hogy együttműködésre épülő, szakmai hátteret tudjon adni a roma szakkollégiumoknak – emelte ki Forrai Tamás. – Reménység szerint a meghatározó egyetemi, főiskolai városaink, mint például Szeged vagy Pécs, hamarosan bekapcsolódnak a rendszerbe.”
A jezsuita tartományfőnök elmondta, hogy az egyházak az oktatás területén tudnak a roma felzárkóztatásban lényegi, tartalmi, módszertani megújítást szolgáló, együttműködésben gondolkodó programot kialakítani.
„Mindez azért lehetséges, mert vannak olyan roma származású értelmiségi fiatalok, akik fölvetették az ötletet, és segítettek a szakmai program kialakításában. Az oktatásban az igazi áttörést az fogja okozni, hogyha megjelennek a cigány pedagógusok, mindenfajta oktatási szinten. Ezért gondoltuk azt, hogy különösképpen a felsőoktatásban próbálunk feladatot vállalni. Az értelmiségi képzés az a legfontosabb terület számunkra, ahol komoly, kompetens felelősséggel az együttélésnek pozitív megtalálásával bíró fiatal cigány értelmiség megjelenhet. A legfontosabb cél a partnerek megtalálása, és képzése.”
A jezsuiták Budapesten indítanak szakkollégiumot, mégpedig a húsz évvel ezelőtt elindult szakkollégiumuk testvérintézményként, annak szakmai programjára, és tapasztalatára építve.
Nyitott ajtók
„Az evangélikus egyház mindig befogadó egyház volt, és büszkék vagyunk rá, hogy nemcsak magyar hagyományaink vannak, hanem szlovák és német gyökereink is – mondta Fabinyi Tamás evangélikus püspök. – Ennek az analógiájára a cigányság felé is nyitnia kell az evangélikus egyháznak, jóllehet a mi köreinkben talán kevesebb cigány származású egyháztagot tartunk számon. Nem a kategorizálás a fontos, tehát evangélikus cigányt nem csak evangélikus szakkollégiumba lehet felvenni. Az egyház, mint fönntartó vesz majd ebben részt, és aki érdeklődik, aki nyitott, az a mi ajtónkat is nyitva találja.”
Az evangélikus cigány szakkollégiumot Nyíregyházán indítják el, ugyanis főként a kelet-magyarországi területen az evangélikus egyház óvodákat, általános és középiskolákat valamint több szociális intézményt is működtet.
A Zsinati Tanács is döntött már
Február 23-án a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa döntött a Református Cigány Szakkollégium indításáról. A szakkollégium-alapítás szándéka korábban már megjelent az MRE 2010-ben elfogadott Cigánymissziós tervében is. Ezzel párhuzamosan nemcsak a református, hanem más történelmi egyházak is felismerték a keresztyén cigány értelmiség képzésének a szükségességét, ezért egy néhány főből álló felekezetközi – római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református – munkacsoport elkészítette a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSzH) alapdokumentumának tervezetét. A cigány szakkollégium gondolata a keresztyén értelmiségi tehetséggondozással és képzéssel hosszú távú integrációs szemléletet képvisel. Ettől az remélhető, hogy az egyházhoz kötődő, tanult cigány értelmiség sokat tud majd tenni a cigányságért, az egyházért és a cigány–magyar viszony javulásáért.
Fodor Zsófia, kép: Kalocsai Richárd