A zempléni hegyek által körül ölelt Füzér település évszázadok óta három keresztény felekezet híveinek nyújt lakóhelyet. A legnagyobb lélekszámú egyházközség a római katolikusoké, akik a Szent István király tiszteletére emelt Árpád-kori eredetű plébániatemplomban élik gazdag hitéletüket. Lélekszám szerint a községben a görög katolikus hívek következnek, aki az itt élők egy hatodát teszik ki. Vallásuk gyakorlásának a színtere a római katolikus templom.
Füzéren a legkisebb gyülekezet a reformátusoké, akik 450 éves múltra tekinthetnek vissza. Észak-Magyarországon egyedülálló alkotásnak számító kazettás mennyezettel díszített templomuk van. A templom kék eget idéző festményei, a francia királyok középkori kápolnáját a Saint Chappelt is emlékezetünkbe idézheti. A füzéri református templom II. József türelmi rendelete után 1785-ben épült.
A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.
Az épület ékességét a kazettás mennyezetet Pandák Mihály 1832-ben festette meg. A festett kazetták díszítése a teremtett világ gazdagságát tárják elénk. Az égboltot idéző nap-, hold-, és csillag-ábrázolásokkal egyben a menny megjelenítése is megvalósul.
A templomi mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások közül való.
A műemlékileg védett mennyezet készítésének körülményeiről az egyik kazettán elhelyezett felirat a következő szavakkal tudósit :" EZEN MENYEZET KÉSZÍTE :NS: PANDÁK MIHAL/ ÍRTA BALLA PÁL NOTÁR: Aõ 1832 DIE 23: JUNII:/
SUB Praedicátóre SIG: IAMBOR, CURATore / JOAN HORváth AND Toth 1832/
DEO IUVANTE TA BULATUM HOC CON/ FECTUM EST."
Szöveg és fotó: Millisits Máté