Fehér papírokra nyomtatott szavak olvashatóak a sárospataki teológia több évszázados falain. A sajátos dekoráció a jelenleg is itt tanuló és az öregdiákok segítségével készült, akik olyan szavakat ragasztottak fel a folyosókra és lépcsőfordulókba, amelyek először eszükbe jutottak az egyetemről.
Molnár Zsolt szava például az „egyéniség” volt. A harmadéves teológushallgató Sárospatakon érettségizett, így miután megkapta az elhívását, nem sokat gondolkozott azon, hova adja be jelentkezését. „Itt, Sárospatakon van egy olyan szellemiség, ami vonzza és itt tartja az embert. Itt még az ismeretlen is ismerős, bárkit meg lehet szólítani, nagyon bensőséges a viszony, amelyben mindenki megtalálhatja önmagát és a saját egyéniségét.” Molnár Zsolt szerint az egyetem különlegessége az is, hogy amíg máshol a hallgatók csak számok lehetnek a rendszerben, itt mindenkire jut idő egyenként is.
Ami nem csoda, hiszen harmadéven a teológusok összesen tízen vannak – ezt már Fazekas Bálint meséli, aki az „új remény” szót írná fel egy papírra. Azt mondja: az első hetekben volt benne némi bizonytalanság, de most már úgy érzi, jó helyen van. Ő is a híres „pataki szellemet” emlegeti, ami számára azt jelenti, hogy itt valódi családban érezheti magát. „Abban rejlik a varázs, hogy kevesen vagyunk és így közel tudunk kerülni egymáshoz. Még a tanárokkal is szinte baráti a viszonyunk” – fogalmaz. Így pedig még az Ószövetségi egzegézis óra is könnyebben teljesíthető, ami a holt nyelvek miatt nem tartozik éppen a kedvencei közé. Nem úgy, mint Illés Líviának, aki még szabad idejében is görög szövegeket olvas. Az ő útja sem volt nyílegyenes, az érettségi évében több egyetemet is megjelölt, majd Debrecenben kezdte el a teológiát, onnan jött át Sárospatakra. Azt mondja, itt megtalálta azt, amit keresett: „Nekem ez a hely az összefogást jelenti. Mindenki életében vannak magasságok és mélypontok és az embernek szüksége van arra, hogy egy olyan közösségben legyen, ami megtartja. Itt olyan közegben élhetünk, ami nemcsak megtart, de fel is emel, ha kell. Ez pedig óriási biztonságot ad.”
Nyitottnak maradni
Vannak, akik még a diploma megszerzése után sem tudnak elszakadni az intézménytől. Homoki Gyula tavaly végzett a teológián, idén pedig már tanársegédként kezdte az évet. Most teológiatörténetet, filozófiatörténetet és teológiai enciklopédiát oktat. „Az itt tanulók nagyon nehezen lépnek ki a falak közül és mindig erős nosztalgiával gondolnak az együtt eltöltött évekre. Szinte napi szinten fordulnak meg nálunk öregdiákok, akiknek egész életükben meghatározó marad az alma mater. A közösséget erősíti az is, hogy nálunk kötelező a kollégium, csak nagyon ritkán akad olyan hallgató, aki nem itt lakik” – magyarázza a fiatal oktató, akihez sokszor munkaidő után is bekopogtatnak a diákok. „Nemcsak reklámszöveg, itt valóban számíthatunk egymásra. Mivel kevesen is vagyunk, lépten-nyomon egymásba botlunk, így szinte a nap 24 órájában kapcsolatban vagyunk egymással” – teszi hozzá.
Homoki Gyula szerint aki idekerül, az nagyon hamar fel tudja venni azt a szellemiséget, amit az iskola képvisel. „Az itt tanulók egyik legfontosabb ismertetőjegye a nyitottság: nyitottság a másik felé, az új dolgok iránt és az önismeretre – folytatja. – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók gondolataikat és válaszaikat továbbgondolva majd egy-egy közösségbe kikerülve is tudjanak érvényesülni.” Nyitottnak maradni egy-egy új feladatra pedig nem mindig egyszerű. A volt teológushallgató azt meséli, diákévei egyik legszebb élménye volt, amikor egy májusi hétvégén kihelyezett szemináriumot tartottak a Csónakházban. Azt a feladatot kapták, hogy az utcán sétálva meg kell szólítaniuk embereket, mivel később lelkipásztori hivatásuk is valahol itt kezdődik. „Nagyon kényelmetlen volt teljesen idegenekhez odalépni, de azt hiszem nagyon jó tanulsággal is szolgált” – emlékszik vissza Homoki Gyula.
Új kihívások, új megoldások
A leendő lelkészeknek és hitoktatóknak már a felvételi időszakban is teljesíteniük kell néhány feladatot, a jelentkezőknek egy alkalmassági vizsgán is meg kell felelniük – foglalja össze Füsti-Molnár Szilveszter. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora már 6 éve vezeti az intézményt, melyben a hallgatók száma évről-évre nő. „Minden évben nagy az érdeklődés a képzéseink iránt, de sosem a létszámot tartjuk a legfontosabbnak, hanem azt, hogy azok a hallgatók, akik felvételt nyernek, a hosszú és gyakran küzdelmekkel teli diákévek alatt is meg tudjanak maradni elhivatásukban. Azért is sürgetjük a párbeszédet a közegyházak a vezetőivel, hogy mindent megtehessünk a lelkészi hivatás társadalmi megbecsültségének javításáért.”
A sárospataki teológián elsősorban hitéleti képzésekre várják az érdeklődőket. „Teológia szakunk mellett zászlóshajónk a lelkipásztorképzés, de látnunk kell, hogy az egyházi szolgálatok már nem állnak meg itt – magyarázza a rektor. – Ahogy a gyülekezetek átalakulnak és a belső migráció is az urbanizáció felé halad, a szolgálati területek kiszélesednek. Ehhez szeretnénk képzéseinkkel is igazodni, így elindítottuk a református közösségszervező szakot is.” Ez pedig rögtön a legnépszerűbbé vált, itt egy évfolyamon akár 35-40 fő is tanul. Erre a szakra azokat várják, akik egy-egy közösség életét segítik teológiai és kulturális ismereteikkel, a hallgatók különböző specializációk közül választhatnak, dönthetnek az egyházi művelődésszervező és a diakóniai és roma közösségszervező szakirány mellett is. „Ebben a régióban különösen nagy szükség volt egy ilyen képzésre, mivel itt kézzelfoghatóan tapasztaljuk a gyülekezet és közvetlen környezete között lévő egymásrautaltságot” – fogalmaz az intézményvezető.
Valódi segítség
A kínálatban szerepel a katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés is, Füsti-Molnár Szilveszter szerint ez a szak óriási lehetőségeket rejt, mivel a vidéki reformátusság eltűnésével egyre nagyobb szükség van olyan képzett szakemberekere, akik a szórványtelepüléseken is segítséget tudnak nyújtani az ott szolgálóknak.
Sárospatakon diakónusokat is képeznek, akik akár önkormányzatokkal, civil szervezetekkel együttműködve támogatják a szükséget szenvedőket. Ennek világi párja a szociális munka szak, amelyen egy különleges szakirányra jelentkezhetnek a hallgatók. „Az egyik legégetőbb társadalmi problémára, a kapcsolati erőszakok területére készítjük fel a hallgatókat. Itt komoly feladatunk, hogy ebben a témában előrelépések legyenek, ezért rendkívül fontosnak tartjuk ezt a képzést” – hangsúlyozza a rektor.
Kreatívan venni az akadályokat
Több szakirányú továbbképzéssel várják azokat is, akik már végzettséget szereztek, az innen kikerülő hallgatóknak pedig csaknem száz százaléka rögtön el is tud helyezkedni. A pataki diákokat külföldön is szívesen látják, az akadémiának legendás külföldi kapcsolatai vannak, így aki – ahogy itt emlegetik – a „bodrog-parti Athénból” messzebb vágyna, számtalan lehetőség közül választhat. „Tizenegy európai ország egyeteme közül választhatnak hallgatóink, de vannak kapcsolataink Amerikában, Afrikában, Dél-Koreában, sőt még Ausztráliában is, mivel Sydney magyar gyülekezetének egy volt diákunk a vezető lelkésze, így rendszeresen mennek oda gyakorlatra teológusaink” – teszi hozzá Füsti-Molnár Szilveszter.
Cserébe a sárospataki teológia kapui is nyitva állnak mindenki előtt, az intézménybe az ország minden pontjáról érkeznek hallgatók, csaknem negyven százalékuk pedig határon túlról érkezik. A szakmai felkészítés mellett a hazaiak a szórakozásukról is gondoskodnak: az egyetemen számos kulturális program, mint például szüreti disputa, mikulás-est, legációs futás vagy éppen nemzetközi zongoraverseny színesíti a kollégista hétköznapokat, így aztán a végzett hallgatók tudományosan felvértezve és lelkileg megérkezve állhatnak szolgálatba az iskola falain túl is. „Bízunk benne, hogy aki ide járt, az mindig megőrzi a nyitottságát és érzékenységét, ami elég kreativitást ad majd ahhoz, hogy az evangélium hirdetésében és Isten igéjének szolgálatában közvetlenül és személyes módon vegye az akadályokat” – vallja Füsti-Molnár Szilveszter.
Az érdeklődőknek elektronikus úton február végéig kell beadniuk jelentkezésüket az intézménybe. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia felvételi rendszerével kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók az intézmény honlapján, a www.srta.hu oldalon.
Bencze Zsófia, fotó: Somorjai Balázs