„A gyermekek egy megbékélt világra vágynak, és jogunk van a reménységre" – fogalmaz Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára az ENSZ harmincéves gyermekjogi egyezménye kapcsán.
Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1989. november 20-án tettek ígéretek a világ vezetői a gyermekek jogainak védelmére. A Gyermekjogi Egyezmény megszületésében az egyházak is jelentős szerepet játszottak, hiszen az emberi méltóság és az egyenlőség keresztyén értelmezése jelentősen formálta az emberi jogok és az ENSZ-egyezmények koncepcióját – emlékeztet az Egyházak Világtanácsa tagegyházainak címzett levelében a szervezet főtitkára, Olav Tveit.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye a történelem során legszélesebb körben ratifikált emberi jogi egyezmény, Magyarország 1990-ben írta alá, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Így annak rendelkezései a hazai törvényekhez hasonlóan hatályosak és érvényesek. Magyarország a Gyermekjogi Egyezmény mellett az első két fakultatív jegyzőkönyvet is ratifikálta.
„Idén különleges okunk van a gyermekekkel és fiatalokkal való közös ünneplésre az Igazságosság és béke zarándoklatán” – fogalmaz Olav Tveit. „De az 1989-ben vállalt kötelezettségek csak akkor teljesülhetnek, ha minden kormány és állampolgár tiszteletben tartja a gyermekek jogait és minden gyermek megkövetelheti jogainak tiszteletben tartását” – emlékeztet a főtitkár.
„Erre a kerek évfordulóra egy olyan történelmi pillanatban kerül sor, amikor a világon gyermekek milliói vonulnak békés módon utcára és követelik a felnőttektől, hogy változtassanak a bevett gazdasági és szociális rendszereken, így őrizve meg a teremtett világot és benne az ő jövőjüket. Napjainkban a gyermekek és fiatalok hangja prófétai hangként szólal meg olyan, leginkább ezt a nemzedéket érintő ügyekben, mint például a Föld és lakosainak megmaradása” – fogalmaz a levélben Tveit, aki minden tagegyházat a november 20-i évforduló megünneplésére bátorít.
Egyházak Kötelezettségvállalása a Gyermekekért
Az Egyházak Világtanácsa elkötelezett a gyermekek jólétének biztosítása iránt, ezért számos helyi, nemzeti és globális szintű programban vesz részt. A gyülekezetek fontos találkozási pontként szolgálnak, legyen szó nagyvárosokról vagy vidéki kisközösségekről, így helyi egyházi közösségként egyedi ráhatásuk van a társadalom minden szintjére, a szülőktől és iskolai tanároktól kezdve egészen a közéletben és magánszektorban döntéshozó joggal rendelkezőkig.
Az EVT Nemzetközi Ügyek Bizottságának (CCIA) kezdeményezésére, a világszervezet széleskörű konzultációs folyamatot indított tagegyházai, partnerei részvételével, teológusok, gyermekjogi szakértők és maguk a gyermekek bevonásával. Ennek a folyamatnak az eredményeként született meg a „Churches’ Commitment to Children” (Egyházak Kötelezettségvállalása a Gyermekekért, röviden CCC) program, mely az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) és az EVT együttműködésben valósul meg, kiemelt figyelmet szentelve a gyermekek ellen elkövetett erőszak és a környezeti igazságosság kérdésére. A konzultáció eredményeként megszületett dokumentum három kiemelt területet nevesít: a gyermekvédelmet, a részvételt és a környezeti igazságosságot.
Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, melyet az ENSZ Közgyűlése 1946-ban hozott létre, hogy segítsen a II. világháború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken: ételt, ruhát és gyógyszert juttasson el hozzájuk. Az UNICEF ma az ENSZ szakosított szervezete, tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
„A gyermekek egy megbékélt világra vágynak, és jogunk van a reményre” – zárja az évforduló alkalmából írt sorait Tveit. Azon gyülekezetek és egyházi közösségek számára, akik a november 20-i évforduló megünneplésére készülnek, az EVT segédanyagot állított össze, mely a szervezet oldalán érhető el.
Forrás: oikumene.org, unicef.hu