Tovább folytatódik a Lippei Egyház, valamint a Magyarországi Református Egyház (MRE) és az Erdélyi Egyházkerület együttműködése. Erről szeptember 28. és október 2. között, a testvéregyházi megállapodás huszadik évfordulóján egybehívott kolozsvári tanácskozáson döntöttek.
A Lippei Egyház mintegy 165 000 tagjával ugyan a legkisebb német tartományi egyházak közé tartozik, mégis kiemelt szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a magyar reformátusság életében. Az uniált, azaz egyesült protestáns és lutheránus egyházak mellett mindvégig ragaszkodott református identitásához és függetlenségéhez, a kelet-közép-európai kisebbségi református egyházakkal való szolidaritását pedig már a kommunizmus idején is világosan kifejezésre juttatta.
A Magyarországi Református Egyházzal és az Erdélyi Református Egyházkerülettel 1999-ben megkötött testvéregyházi megállapodás jubileuma alkalmából tartott számvetés résztvevőit Kató Béla erdélyi püspök fogadta kolozsvári hivatalában. Az egyházkerület életéről, illetve az európai keresztyénséget érő kihívásokról szólva különösen az Európai Unió (EU) felelősségét emelte ki a kelet-közép-európai országokat sújtó kivándorlás és az EU-n belüli gazdasági és társadalmi igazságosság kapcsán. Kiss Tibor külkapcsolatokért felelős egyházkerületi tanácsos pedig Kolozsvár legfontosabb testvéregyházaként méltatta a Lippei Egyházat.
Dieter Brökemeier, az ötfős lippei delegáció vezetője Dietmar Arends, az egyház öt éve beiktatott elnökének köszöntését tolmácsolta, és köszönetet mondott az elmúlt évtizedek együttműködéséért, amely nem egyoldalú támogatásokban merült ki, hanem az egyházak misszióját és társadalmi szolgálatát kölcsönösen megerősítő testvéri és munkatársi kapcsolatokban öltött testet. A két- és többoldalú kapcsolatok része volt számos kölcsönös egyházvezetői és szakmai látogatás is. Dietmar Arends maga is részt vett és felszólalt a Magyar Református Egyház reformációi jubileumi ünnepségén Debrecenben, legutóbb pedig a Református Egyházak Világközösségének európai regionális tanácsülésére látogatott Budapestre.
A Lippei Egyház évről évre anyagilag is támogatja mindkét partneregyházát. A költségvetési támogatás mellett minden évben adakozásra hívja gyülekezeteit is. „A politikai viszonyok gyors változásából kifolyólag a református gyülekezeteknek továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. A támogatás körébe tartozik az ifjúsági munka felépítése, egyházi iskolák alapítása, iskolai oktatás, a közéleti szerepvállalás megerősítése, nagyvárosi gyülekezetek alapítása és a továbbképzés. A két egyház közötti kapcsolatot az 1999 őszén aláírt partneregyházi szerződés megerősítette és elmélyítette” – rögzítette húsz éve a támogatási célokat az egyház zsinata. Magyarországon az elmúlt években az ifjúsági missziót és a menekültintegrációs szolgálatot, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálat tranzitzónában végzett szolgálatát támogatta a német egyház, amelyik 2011 óta minden Csillagpont református ifjúsági találkozóra is delegált két-két fiatal egyháztagot.
A jubileumi konzultáció célkitűzése az érintett egyházak és országaik helyzete, az együttműködés tapasztalatainak összegzése és jövőbeli súlypontjainak meghatározása volt. Az őszinte és nyílt párbeszéd számos aktuális témát érintett: a kisebbségi lét terhei, az vendéglátó egyházat is sújtó elvándorlás és gazdasági nehézségek mellett szó esett az egyháztagok csökkenő számáról, a szekularizáció hatásáról, a migrációról és menekültekkel szembeni felelősségről, klímaváltozásról és missziói megújulásról, a haza és otthon keresztyén értelmezéséről egyaránt.
Német kezdeményezére, a Kárpát-medencei magyar reformátusság egységének jegyében a két „szerződött” partneregyházon túl a tanácskozáson részt vett Antal János, a Királyhágómelléki Egyházkerület külügyi vezetője, aki a romániai helyzetről és a rendszerváltozás óta eltelt időszak politikai és társadalmi változásairól is beszámolt. Zán Fábián Sándor püspök a kárpátaljai magyar reformátusok helyzetét, a kisebbségi lét és az Ukrajnát sújtó háború és gazdasági válság súlyos következményeit ismertette. A felvidéki reformátusság életébe pedig Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház külügyi tanácsosa adott betekintést.
A konzultáció nemcsak az őszinte helyzetértékelésre, hanem a közös áhítatokra, imádságra és Isten igéjének közös értelmezésére is lehetőséget adott. A teológiai eszmecsere alapjául Michael Weinrich református rendszeres teológiai professzor, a Lippei Egyház teológiai bizottságának tagja által jegyzett tanulmány szolgált, amelyik a szentírás fényében értékelte a haza, a hontalanság, az idegenekkel való kapcsolat, a menekültek és migráció, illetve a bizalom fogalmait. A lippei és Kárpát-medencei küldöttek a vasárnapi istentisztelet alkalmával három gyülekezetben szolgáltak, ellátogattak Torockóra, Torockószentgyörgyön felkeresték a református és unitárius templomot, Nagyenyeden pedig a református kollégium épületét és borospincéjét is.
A tanácskozás eredményeként a Lippei Egyház és az MRE partnersége továbbra is magába foglalja az együttműködést az ifjúsági és menekültmisszióban, de kiegészül az egyházak missziói megújulásával kapcsolatos teológiai alapvetések és gyakorlati tapasztalatok megosztásával, az ökogyülekezeti mozgalmak és a református óvodák közötti szakmai együttműködéssel, és a Lippe területére kivándorolt magyarok felkarolásával. Az egyházak kiemelt szerepet szánnak a keresztyének közötti európai párbeszéd támogatásának, a békét és megbékélést támogató teológiai reflexió és gyakorlat összehangolásának, ahogy a kárpátaljai református közösség támogatásában való összefogásnak is.
Az MRE-t az együttműködésben érintett szolgálati területek fiatal munkatársai képviselték. A delegáció tagja volt Kanizsai Nagy Dóra, a Szeretetszolgálati Iroda menekültintegrációs szolgálatának vezetője, Szabó Eszter, ifjúsági irodavezető-helyettes, Balogh Bálint, az óvodafejlesztési projekt kivitelezési vezetője, Molnár Norbert, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkésze és Ódor Balázs külügyi irodavezető.
Külügyi Iroda