– A DC augusztusi plenáris ülésének témája Zwingli Ulrich reformátor lesz. A Reformáció nemzetközi emlékműve – amelynek szoborcsoportját néhány hete leöntötték színes festékkel – a svájci reformátornak is emléket állít Genfben. Ön mit szól az emlékműrongáláshoz?
– Barbárság, rongálás. Nehezen tudom ezeket besorolni. Különösen érzékenyen érint keresztyén gondolkodóként, amikor bármilyen vallási emlékhelyet – legyen szó temetőről, szoborról vagy feliratról – értelmezhetetlen atrocitás ér. Mindez tényleg kapcsolódik az ülésünkhöz, annak ellenére, hogy – ahogy a kérdésében jelezte – Zwingli Ulrich nincsen ott a festékkel leborított főalakok között a Reformáció emlékművén. Az idei plenáris ülésre egyébként úgy tekintek, mint egyfajta adósságtörlesztésre. Például át kellett gondolnunk a reformációhoz kapcsolódó évfordulós ünneplésünket, illetve a protestáns irodalmat, hogy hol maradtak benne hézagok. Arra jutottunk, hogy Zwingli az a reformátor, akit talán nem kezelünk a helyén – gondoljunk csak az emlékműre. Miért nincs a főalakok között? Pedig igen erős hatása volt a munkásságának a reformáció első hullámakor Magyarországon, különösen Debrecenben. Volt időszak, amikor lényegesen erőteljesebb hatást gyakorolt, mint Kálvin. Persze őrizzük emlékét, neve szerepel a tankönyvekben, felsoroljuk őt is a reformátorok között, de nem kezeljük a súlyának megfelelően. Ezért lesz az ülésünk egyben adósságtörlesztés Zwingli emlékének.
A református egyház tudományos testülete augusztus 26-án és 27-én a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tartja éves ülését, közgyűlését és szekcióüléseit. Idén több mint kétszázan vesznek részt a tudományos találkozón, a szekcióprogramok keretén belül új kutatási eredményekről számolnak be a tagok, doktoranduszok, frissen doktoráltak tartanak előadásokat. A közgyűlés tagjai határoznak arról is, hogy kik kapják majd az Aranygyűrűs teológiai doktor, Aranyokleveles teológus, illetve Év könyve díjakat.
– Mi jellemezte Zwingli tanítását?
– Hangsúlyozom: az előadást nem én tartom majd, hanem Bölcskei Gusztáv, a DC elnöke, így ez az előadástól független, szubjektív gondolat, de szerintem az övé volt a legszigorúbb társadalomfelfogás. Számára is mindig az volt a mérce, ami a Szentírásból világosan levezethető, és elveit végtelen következetességgel képviselte. Nincsen akkora irodalmi hagyatéka, mint például Kálvinnak, ezért nehezebb megérteni a motivációit. Nem tudjuk úgy végigkövetni a gondolatait, munkásságát, mint másokét.
– Mit tanulhatunk ma tőle?
– Ismét a következetességét emelem ki: Zwingli ugyanis a szószéken, de a világban, a hétköznapokban is képviselni tudta biblikus meggyőződését – akár fegyveres konfliktusról, akár valamely városi ügy megítéléséről volt szó. A következetessége tehát példa ma is.
– Ha valaki szeretne csatlakozni, hogyan vehet részt az ülésen?
– Az egyes szekciók munkájába teológushallgatók és más egyetemek hallgatói is bekapcsolódhatnak. A Doktorok Kollégiumának csak azok lehetnek tagjai, akiknek van teológiai doktorátusuk, vagy olyan kutatók, akiknek a munkája teológiai szempontból is releváns. A plenáris ülés, valamint a szekcióülések azonban nyitottak. Augusztus 26-án és 27-én találkozunk majd a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Jelentkezni augusztus 12-ig lehet, részletek a dc.reformatus.hu honlapon találhatók. Egyébként Debrecenben megtartjuk közgyűlésünket is, például határozunk arról, kik kapják majd a két legfontosabb teológiai díjunkat. Döntünk az Aranygyűrűs teológiai doktor és az Aranyokleveles teológus elismerésekről.
Hegedűs Márk
Ugyanakkor már a jövő évi tanácskozás helyszíne is ismert: a trianoni döntés századik évfordulóján Komáromban tartja plenáris ülését a Magyarországi Református Egyház tudományos szervezete. Ekkor a szokásosnál több előadás járja majd körül a nemzet kérdését teológiai szemmel. Az előadók bemutatják majd, milyen változásra kényszerítette eleinket Trianon: például hogyan hatott a Biblia értelmezésére és a prédikációkra.
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapjában.