– Harmadszor rendezi meg az RKK a Reformátusok Szárszói Konferenciáját. Volt-e előzménye a programnak?
– A két világháború között nagy hagyománya volt a szárszói konferenciának, majd a rendszerváltás utáni eufóriában megkísérelték újraindítani a fórumot, de az a kezdeményezés lendületét vesztette. A korábbi konferenciák közül a legismertebb talán az 1943-as, amelyen a két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású írója, Szabó Dezső is részt vett. Azokon a rendezvényeken főleg a fiatal értelmiségiek találkoztak, a népi és urbánus vitapartnerek le tudtak ülni egymással beszélgetni. Ezeket a hagyományokat szeretnénk feléleszteni – nem feltétlenül a népi–urbánus vitát, hanem azt, hogy legyen református fóruma a közélet aktuális kérdéseinek.
– Miért fontos, hogy legyen református közéleti fórum?
– Azt tapasztaljuk, hogy a Magyarországi Református Egyház, illetve a reformátusság kissé kiszorult a közéletből. Ennek több oka van. Ki is szorították, tehát közel ötven éven keresztül igyekeztek azt mondani, hogy a vallás magánügy, és az egyház különben se politizáljon. Mi mégis fontosnak látjuk, hogy a hitünkből következő szempontok és erkölcsi elvek megjelenjenek a közéletben, illetve az egyes vitákban is. Ez plusz nézőpontot jelent.
– Hogyan érvényesülhetnek a református szemléletből adódó szempontok a közéleti vitákban?
– Azt gondoljuk és azt reméljük, hogy az értelmes vitának, amelyben az észérvek és a hitből fakadó érvek mentén változhatnak a nézőpontok, mindig van helye. Nyilván vannak sarokpontok, amelyekhez ragaszkodhatunk. Viszont ha azt látjuk, hogy valamely, a Biblián alapuló elv nem vagy nem elégségesen jelenik meg a közéletben, akkor nem a biblikus elven kell változtatni, hanem fel kell hívni rá a figyelmet, hogy valami félrement, és érdemes lenne megnézni a kérdést, foglalkozni vele. De ehhez az kell, hogy egyáltalán legyen mód leülni és beszélgetni egymással. Ezért kaptuk feladatként a szárszói fórum megteremtését 2016-ban.
– Újra is indult 2017-ben a Reformátusok Szárszói Konferenciája. Milyen tapasztalatokkal zárult az első két rendezvény?
– Az első két konferencia részben azzal a céllal jött létre, hogy újra megismertesse és meghonosítsa azt a református kötődésű fórumot, ahol lehet közéletről, napjainkat érintő dolgokról beszélni. Úgy látjuk, hogy ez sikerült: az emberek elkezdték újra keresni azokat a lehetőségeket, ahol meg lehet szólalni, ahol a református szempontok tudnak érvényesülni úgymond a világi környezetben is. Jó jel, hogy eddig minden alkalommal idő előtt le kellett zárni a jelentkezést, mert mindkétszer teltházunk lett.
A harmadik Reformátusok Szárszói Konferenciáját augusztus 22. és 25. között rendezik meg a balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központban. Jelentkezni kizárólag a szarszo.reformatus.hu weboldalon lehet, ahol bővebb információ is található a programokról, témákról és a meghívott előadókról. A konferencia csütörtök 14 órakor kezdődik és a vasárnapi közös istentisztelettel zárul.
– A harmadik Reformátusok Szárszói Konferenciája témája a keresztyéndemokrácia, avagy összeegyeztethetők-e a modern világgal a demokratikus és keresztyén értékek. Ez elég nehéz, de beszédes témának tűnik. Miért erre esett a választás?
– Ha kicsit is figyeljük a világsajtót, feltűnik, hogy elég éles a vita a keresztyén értékek megtartásáról. Sokszor beszélnek a sajtóban a demokratikus értékek fontosságáról is, de azokat nem minden esetben kérik számon. Szeretnénk arról beszélgetni, melyik miből következik, és arról, hogy adott esetben ezek között az értékek között feszülhet-e ellentét is. Ma nem biztos, hogy Jézus átmenne a politikai korrektség rostáján. Ugyanakkor személy szerint én is azt gondolom, hogy van, amiről ki kell mondani, hogy rossz irányba visz bennünket, vagy már a bűn kategóriájába sorolható. Nem biztos, hogy a zuhanó repülőn a toleranciát kell hirdetni, hanem meg kell mondani, vagy meg kell próbálni megmutatni, mi lehet a megoldás, hogy ne következzen be a katasztrófa. Mindezek mellett pedig az értékrendünk is felülvizsgálatra szorul. Nem biztos, hogy ami egy 17. századi családmodellben teljesen helyénvaló volt, azt ma egy az egyben át lehet ültetni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a családmodellt fel kell adni, hanem át kell gondolni, mi az alapelv, és mi az, ami a kor szokása volt. Ezekről szeretnénk beszélgetni.
– Miért kell ezzel a témával foglalkozni a keresztyén embernek?
– Jézus a főpapi imájában azt kéri Istentől, hogy ne vegyen ki minket a világból, hanem tartson meg minket ott. Ezek szerint nekünk feladatunk van a világban. Pontosan ezért választottuk igei mottónkat Lukács evangéliumából: „Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” Isten ránk bízta azt az ismeretet, amelyet ő ad nekünk, tehát többet is kér számon. A mi feladatunk, hogy ezt a tudást átadjuk. Ezért szeretnénk ezt érvényesíteni.
– Miben lesz más az idei konferencia, mint az előző kettő volt?
– Istennek hála, folyamatos fejlődésben vagyunk – ezen azt is értem, hogy az infrastruktúra is fejlődik a balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központban. Korábban nem volt lehetőség arra, hogy új módszereket is bevonó konferenciát rendezzünk. Azt tapasztaljuk, hogy a frontális előadások nem mindig hatékonyak, ráadásul nem is teszik igazán lehetővé az érdemi vitát. Mivel már elkészültek az épületek, van arra lehetőség, hogy inkább a kerekasztal-beszélgetésekre helyezzük a hangsúlyt, amelyeken moderált, irányított beszélgetésben igyekszünk az érveket ütköztetni. Ez valamivel nagyobb felelősséget kíván tőlünk, másrészt magára a résztvevőre is nagyobb felelősséget hárít. Rá van bízva, milyen végeredményt ért ki a beszélgetésekből, több lehetősége lesz a hozzászólásra is.
– A hallgatóság is kap mikrofont egy-egy beszélgetés végén?
– Igyekszünk teret biztosítani a hallgatói hozzászólásoknak is, de valószínűleg marad a papíralapú megoldás. Három szekcióban zajlanak majd a beszélgetések, így háromszor annyi lehetőség lesz hozzászólásra is.
– Milyen témák lesznek a kerekasztal-beszélgetéseken?
– A témák kiválasztásakor megnéztük, mit is jelent a kereszténydemokrácia. A meghatározás szerint törekvés a keresztyénség eszközeivel az ország jobbá tételére. Ezután megvizsgáltuk azokat a szakterületeket, amelyeken ez megjelenhet, és kiemeltük azokat, amelyekben nagyobb és összetettebb feladatokat lát el a református egyház. Lesznek majd fogalomtisztázó beszélgetések arról, hogy mi is valójában az a keresztyéndemokrácia, hol van ennek a helye a művészetben, amire sokszor mondják azt, hogy átpolitizált terület. Lesz szó a családok helyzetéről, a családi szerepek alakulásáról, a családról mint keresztyén értékről. Beszélgetünk majd a fiatalokról, hogy nekik mit mond ez a fogalom, vagy éppen miért „cool” keresztyénnek lenni. Próbáltunk sok terület felé nyitni.
– Lehet tudni valamit már a meghívott vendégekről?
– Azt már tudjuk, hogy Horváth Gáspár, az Irie Maffia együttes alapítója és Mihályi Győző színművész is igent mondott a felkérésünkre, mint ahogy Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója is, akárcsak Karasszon Eszter csellóművész.
– Lesz strandolási lehetőség is, ha már Balatonszárszó a helyszín?
– Az elmúlt évek konferenciáiból megtartjuk a szabadidős sávot is, ahol igyekszünk értékes programokat kínálni a résztvevőknek. Az egyik idetartozó elem az Álmom az Isten című zenés-verses összeállítás, amelyet Mihályi Győző és Karasszon Eszter mutat majd be a közönségnek, de lesznek filmvetítések és zenei alkalmak is, és persze lehet majd strandolni is. Reménység szerint jó időt ad nekünk az Úr.
– Kiknek ajánlja a konferenciát a Református Közéleti és Kulturális Központ?
– Azoknak, akiket érdekel a közélet és az, hogy ehhez mit tehet hozzá a protestáns gyökerű, keresztyén értékrendű, református gondolkodás. Tizenhat éves kortól fogadunk el jelentkezéseket, mert nagyon szeretnénk, ha a fiatalabb korosztály is megjelenne Szárszón. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert alapvetően róluk szól a jövő. Nagyképűen mondhatnám, hogy rólunk szól a jövő: előttünk még emberi számítás szerint is jó néhány évtized van. Most van módunk arra, hogy hozzászóljunk, beleszóljunk. Ha ezt most kihagyjuk, akkor a későbbiekben nem dörgölhetjük oda mások orra alá, hogy ezt nem így kellett volna.
– Vasárnap istentisztelettel ér véget majd a konferencia. Ki fog igét hirdetni?
– A vasárnapi záró istentiszteleten hagyományosan a helyi gyülekezethez szoktunk csatlakozni, ezért Konc Gáll Lászlót kértük meg, aki örömmel vállalta a feladatot. Tavaly visszatértünk ahhoz a hagyományhoz, hogy úrvacsorai közösséggel zárjuk együttlétünket – az idén is így lesz. Nagy élmény volt tavaly is, hogy több százan vettünk úrvacsorát Balatonszárszón. Ami persze azt is jelenti, hogy a templom minden négyzetcentiméterén volt ember. Amikor ezt látjuk, mindig örömteli pillanat.
– Az elmúlt években idő előtt le kellett állítani a jelentkezést, idén is ez várható?
– Június 17-i adatok szerint a háromszázötven szabad férőhely egyötöde már betelt, szerintünk érdemes minél előbb leadni a jelentkezést. Hivatalosan július 31. a jelentkezési határidő. Azok, akiknek már nem jut szállás, napijeggyel látogathatják a programokat.
– Ön melyik előadást várja a legjobban?
– Nehéz kérdés, mert főszervezőként nem sok időm lesz, de érdekel a családátalakulásról szóló beszélgetés, már csak azért is, mert édesapaként érintett vagyok a témában. Illetve mindig érdekeltek a nagyobb kitekintések is, így kíváncsian várom azt a beszélgetést, amely Európa egészében vizsgálja majd a keresztyéndemokrácia helyzetét. Itt még várjuk a felkért előadók visszajelzését – ha igent mondanak, akkor biztosan izgalmas beszélgetésre készülhetünk.
Hegedűs Bence, fotó: Sebestyén László
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2019. június 23-i számában.