A leszakadt, vagy leszakadófélben lévő településeken, mélyszegénységben élő emberek életében az egyház a keresztyén közösségbe hívással, a hit és a megbékélés lehetőségének felkínálásával tudja a leghatékonyabb és legmaradandóbb változást munkálni. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2013-ban fogadta el az egyház cigánymissziós stratégiáját, ezt követően a református egyház és gyülekezetei szerteágazó spirituális és felzárkózást célzó szolgálattal kapcsolódtak be a cigány közösségek életébe. Az elmúlt hat év szerteágazó tevékenységéről mutatott átfogó képet a Missziói Iroda konferenciája.
Az alkalom Balog Zoltán lelkipásztor igei köszöntőjével kezdődött, majd Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes fejezte ki köszönetét a Magyarországi Református Egyház cigányok között végzett munkájáért.
Az elfogadott stratégia nyomán egyre bővülnek a református egyház cigányok között végzett szolgálati lehetőségei, míg hat éve csupán pár gyülekezetben voltak cigánymissziós programok, mára hálózattá alakultak: az országos programokon túl a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is segíti a munkát, de megnyíltak a Biztos Kezdet Gyerekházak és tanodák is, valamint két cigány szakkollégium is várja a roma fiatalokat.
Érjen el mindenkihez
„Még mindig cél, hogy a cigánymisszió kérdése prioritás legyen, ahogy az a stratégiában is szerepel, ezt próbáljuk megvalósítani érzékenyítő programjainkon keresztül” – fogalmaz Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője. Mint mondja, 1993-ban Kárpátalján, fiatal lelkészként ismerkedett meg a cigányság helyzetével, első élménye egy temetés volt, ahol egy telepen találkozott a szegénységgel és a nyomorral, de az őszinte érdeklődéssel is: „Hiába volt mindenhol sár, háziállatok és szemét, amikor elkezdtem az igét hirdetni, figyelemmel fordultak felém és aztán beszélgetések indultak.” Akkoriban kezdődött a kárpátaljai ébredési mozgalom is, amibe a lelkipásztor örömmel kapcsolódott be, majd segítségével csendesnapokat, munkatársképzéseket és gyerektáborokat szerveztek a roma lakosságnak. „Ilyen élményekkel tértem haza és azzal a tudattal, hogy az egyház elhívása a cigányok közötti szolgálat is. Ha hűségesen akarjuk Krisztust követni, annak az is része, hogy szolgálunk a peremen élők között és nekik is hirdetjük Isten országát – vallja Dani Eszter. – Ennek felvállalása nem opcionális, az a célunk, hogy ez minden gyülekezethez elérjen.”
Az irodavezető szerint a legfontosabb, hogy romák és nem romák, egyházak, a kormány, civilek, önkormányzatok, szociális, egészségügyi és oktatási intézmények, illetve az emberi jogokért küzdő szervezetek összefogjanak Isten dicsőségére. Ebben komoly segítség a Ruandából indult kiengesztelődési mozgalom is: az Országos Református Cigánymisszió tagjainak az a vágya, hogy Magyarország településein a kiengesztelődési szolgálat segítségével csökkentsék az interetnikus feszültségeket, és gyógyulást találjanak az évek-évtizedek óta hordozott sebekre.
Jó gyakorlat
A Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS-EPER) 2013 óta támogatja a romák egyházi és társadalmi befogadását a Magyarországi Református Egyházon keresztül. A pályázattal olyan oktatási, közösségépítő és szabadidős programokat sikerül megvalósítani, melyek a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok és gyermekek egyházi és társadalmi beilleszkedését, készségfejlesztését és tanulását segítik. A HEKS támogatásával jelenleg 13 gyülekezet valósít meg ilyen programot, melynek keretében tanodát, baba-mama klubot, ifjúsági csoportot, családos alkalmakat, konferenciákat és táborokat szerveznek. A megállapodásának egyik fontos célja, hogy a református iskolák befogadóbbak legyenek a hátrányos helyzetű és cigány gyermekekkel szemben. Ennek értelmében a HEKS 2017-től támogat olyan, inklúziót célzó iskolai projekteket, melyek célja a hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolai és társadalmi integrációjának segítése.
Ezek mellett a Magyarországi Református Egyház, mint fő pályázó, a Magyar Szupervízorok és Szupervízor – Coachok Társasága (MSZCT) konzorciumi partner bevonásával, az Európai Unió és Magyarország Kormánya támogatásával több lépésből álló, három és fél éves fejlesztési programot valósít meg. A program célja a helyi gyülekezetek roma és nem roma hátrányos helyzetű tagjainak, munkatársainak képzése, illetve közösségi megoldások támogatása, az együttműködési kultúra javítása a közös és önálló életvezetési képességek erősítése érdekében. A közösségfejlesztés eredményeként erősödhet a helyi gyülekezet összefogása és aktivitása, a befogadás, a romák társadalmi és helyi közösségi integrációjával csökkenhet a szegénység, a kirekesztettség továbbörökítése.
Biztos kezdet, biztos folytatás
A Magyarországi Református Egyház két cigány szakkollégiumot működtet az országban, az elsőt 2011-ben hozta létre Debrecenben, a másodikat 2016-ban, Budapesten. Mindkét intézmény egyszerre 30-30 roma és hátrányos helyzetű egyetemistának, főiskolásnak nyújt biztos hátteret tanulmányaihoz, magas ösztöndíjjal, kényelmes kollégiumi szállással, mentorprogrammal, ingyenes nyelvi kurzusokkal és szakmai továbbképzésekkel.
Az oktatási tevékenység mellett a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Szeretetszolgálati Iroda is kiveszi részét a cigánymisszióval kapcsolatos projektekből. Sellyén például az ottani gyülekezet és lelkipásztora közös elhatározására indítottak 2017-ben tanodát, majd 2018-ban Biztos Kezdet Gyerekházat. A tanodában jól felkészült szakmai csapat – fejlesztő pedagógus, programszervező, lelkész – dolgozik egy szakmai vezető irányítása mellett. A Magyar Református Szeretetszolgálat 2015 óta működtet irodát Ózdon. 2018-tól lehetőség nyílt egy pályázat keretében a hátrányos helyzetű fiatalok mentorálására, kihasználva a 21. század digitális vívmányait és a fiatalok ezek felé irányuló érdeklődését. A programban résztvevők a családból jövő külső támogatás és minta hiányában könnyen pályát téveszthetnek, iskolai kudarcokat élnek át, majd elhagyva az iskolát munkanélkülivé válhatnak, így örökítve tovább a tartós szegénységet – ezt a folyamatot hívatott megállítani a mentorprogram.
Az élet része
A széleskörű tevékenységről Vecsei Miklós romaügyi miniszterelnöki biztos azt mondja, a Magyarországi Református Egyház a kormányzat egyik legfontosabb partnere a hátrányos helyzetűek között végzett szolgálatban és szociális munka területén. „Személyesen is sok munkatársat ismerek és az a tapasztalatom, hogy ez egy kiváló lehetőség az ökumené megélésére” – hangsúlyozza. A miniszterelnöki biztos életének fontos része a szociális munka, az ezen a területen töltött három évtizednyi szolgálat mellett feleségével örökbe fogadtak egy roma származású, mozgássérült kisfiút is. „Ebben valójában nem is volt tudatosság, minden természetesen alakult. A feleségem a Pető Intézetben dolgozott, hétvégenként hazahozta a kisfiút, aki aztán végleg nálunk maradt, mikor az első gyermekünket vártuk – idézi fel. – Ez egy ajándék volt, így nem öt, hanem hatgyermekes család vagyunk.”
Vecsei Miklós szerint ez a személyesség nagyon fontos a felzárkóztatás területén, ha egy szóban kéne megfogalmaznia jelentőségét, a „találkozást” választaná. „Találkozásokból állnak a napjaim és az a tapasztalatom, hogy a fontos találkozásoktól több lesz az ember” – magyarázza. Most induló Jelenlét programjukról azt mondja: az a valódi jelenlét, ami nyomot hagy a felekben. „Az olyan találkozásoknak van értelme, melyek elkísérnek. Ezek a találkozások újabbakra ösztönöznek, így az életem története is ezekből áll össze.”
A konferencián bemutatkoztak a társfelekezetek képviselői is:
A Magyar Pünkösdi Egyház cigánymissziós referense a tanítványozásra épülő kiscsoportos gyülekezetépítést mutatta be, Bakay Péter cigánymissziós referens a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében beszélt a Tolna megyei Sárszentlőrincen élő roma közösség hagyományőrző gasztronómiai eseményéről. Puporka Gusztáv (Magyarországi Baptista Egyház) missziós munkatárs a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron működő cigánymisszió programjairól mesélt, a Magyarországi Metodista Egyház cigánymissziós referense, Kurdi Zoltán pedig a Pest megyei Abonyban működő házicsoport életéről osztott meg pillanatképeket. Orosz Anita röviden bemutatta a Magyar Görögkatolikus Egyház cigánypasztorációs szolgálatát, Molnár-Gál Béla a Magyar Római Katolikus Egyház diakónusa és a kazincbarcikai Don Bosco iskola intézményvezetője saját, helyben végzett, évtizedes munkáját ismertette.
Egy út, egy irány
Hasonló személyességről vall Tóth Anita országos cigánymissziós referens is: „Isten kegyelméből lehetek ma itt, ezért azt szeretném hangsúlyozni, hogy csak úgy mehetünk együtt azon a bizonyos úton, ha figyelünk egymásra.” Mint mondja, ő maga azt tapasztalta élete során, hogy Isten arra hívott el embereket, hogy megosszák vele útjukat, ezért ő maga is ezt szeretné továbbadni. „Fontos arra hívni a politikai döntéshozóinkat, az egyházi vezetőinket, lelkészeinket és gyülekezeti munkatársainkat, hogy készítsék szívüket és meghallják, befogadják az elhívást” – teszi hozzá.
Tóth Anita szerint az egyetlen közös út Jézus Krisztus, de felé csak egyetértésben mehetünk. „Magyarországon a cigányok nagy szükségét érzik, hogy kapukat nyissanak feléjük. Én is úgy kerülhettem ide egy határmenti cigánytelepről, hogy ajtókat nyitottak nekem. Iskolákét, lehetőségekét és templomokét – emlékszik vissza. – Erős cigány identitású asszonyként úgy tudok megállni ebben a szolgálatban, hogy keresztyén testvérek támogatnak. Ez nekem azt üzeni, hogy van közös utunk és azon járva lehet közös jövőnk.”
Farkas Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd