A gyülekezet megerősítését kapta feladatául Péntekné Vizkelety Márta, amikor 2013-ban az akkor még missziói hévízi gyülekezetbe került. Ennek elvégzése sikerült is, hiszen három éve anyaegyházközséggé váltak, vagyis önállóak lettek. A templom – amelyet az evangélikusokkal közösen használnak – megtelik vasárnaponként. Átlagosan hetven ember hévízi, a többiek turisták – utóbbiakról később még szó lesz. Vannak reformátusok, akik Erdélyből vagy Kárpátaljáról költöztek Hévízre vagy a környékre. Őket a lelkésznő, miután tudomást szerzett ittlétükről, meglátogatta, invitálta a közösségbe. A másik lehetőség a gyülekezetépítésre a gyerekeken és a fiatalokon át vezet. „Amikor jöttem, négy hittanos volt. Ma ötvenegy gyermeknek tartunk hittanórákat Hévízen és a hozzánk tartozó Alsópáhok, Felsőpáhok, Nemesbük és Karmacs települések oktatási intézményeiben" – mondja Péntekné Vizkelety Márta, aki szerint a legfontosabb, hogy a gyermekeket, fiatalokat megszólítsák. Népszerű a gyülekezetben a gyermek-istentisztelet, az ifi és a nyári tábor is.
Kabátokkal, pulóverekkel várták Jézust
Ottjártunkkor a virágvasárnapi történetről tanultak a gyerekek. Kabátjaikat, pulóvereiket a lélekben érkező Jézus elé terítették a szűk gyülekezeti teremben. Közülük Ellával, Dórival és Kristóffal beszélgettünk, tetszett nekik a szemléletes példa. Elmesélték: örülnek a kézműves foglalkozásoknak. Ma tojástartót vágtak-ragasztottak, szalagot kötöttek rá, a végén meglepetés csokoládétojást tettek a kis kosárba. Kristóf külön kiemeli, hogy örül, milyen sokan voltak. Társai mesélnek a fiúcska költői ambícióiról. A legfrissebb gyülekezeti újságban most jelent meg Ábrahám című verse, amelyet egy gyermek-istentisztelet ihletett.
Kotora Pál János és felesége, Erika tartják a gyermek-istentiszteleteket. Amikor nem a gyülekezetben szolgálnak, kereskednek: szuveníreket, fürdőkellékeket és ruházati kiegészítőket árulnak. „Négy éve, egy húsvéti istentiszteleten tértünk meg. Istentől kaptuk a feladatot, a késztetést, hogy gyermekekkel foglalkozzunk" – mondja Pál, aki azóta presbitere is a közösségnek. A húsvét így számukra kétszeresen ünnep, Jézus feltámadása mellett saját újjászületésükre is emlékeznek. Örömmel foglalkoznak a gyerekekkel, boldogok, hogy egyre több fiatalnak adhatják át az evangélium üzenetét. Nyaranta már hittantáborokat is tartanak a gyülekezetben, a közeli Balatongyörökön.
Turisták, angyalok
Hévíz Magyarország meghatározó turisztikai helyszíne. Egy év alatt kétszázezer turista fordul meg az alig ötezer fős városban. A tó gyógyvize enyhülést adathat például ízületi kopásra, ízületi gyulladásra, csontritkulásra és pikkelysömörre. 2018-ban több mint egymillió-kétszázezer vendégéjszakát töltöttek itt a pihenők. Az idelátogatók nagyjából hatvan százaléka külföldi, a német és az orosz turisták kilenc-tíz napot töltenek Hévízen. Akik beutalóval érkeznek a reumakórházba, akár két vagy három hetet is itt tölthetnek a gyógyulás érdekében. A kórházban minden vasárnap tartanak ökumenikus istentiszteletet, ott az alkalmakon átlagosan húszan vesznek részt. Sokan a Helikon utcai templomba mennek vasárnapi istentiszteletre, a most húszéves templom rendre meg is telik.
„Minden héten köszöntjük a turistákat az istentiszteleten" – mondja a lelkipásztor, aki hangsúlyozza, fontos a közösségüknek, hogy szeretettel hívják, várják a pihenőket: „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg" (Zsid 13,2) – idézi a Szentírást.
Jeliszej a hittanórán
A városban járva nem kell különösebben fülelni, hogy orosz szót halljunk. Hévíz és Keszthely térségében négyezer orosz él, többségük orosz ortodox felekezetű, nekik hamarosan templom is épül a magyar kormány támogatásával, a telket már kijelölték, a tervek elkészültek. Néhányan azonban protestánsok az oroszok közül. Így fordulhat elő, hogy az egyik hévízi első osztályban a magyarul alig beszélő orosz Jeliszej a református–evangélikus összevont hittanórára jár. Még rajzokkal kommunikálnak, így tanulta Jeliszej a teremtést és az özönvíz történetét is. Immár ötéves hagyomány, hogy a hévízi templomban évente nyolc komolyzenei programot szerveznek. „Ezekre az alkalmakra sok orosz testvérünk eljön, nagyon szeretik a komolyzenét" – mondja Péntekné Vizkelety Márta lelkipásztor. A következő koncertet április 26-án tartják, akkor a Balaton kórus szolgál majd közöttük.
Geológiai csoda
„Nemcsak a testemet kell gyógyítani, hanem a lelkemet is" – olvasható egy bejegyzésben a templom vendégkönyvében. Gyakran mondják a betérők, hogy otthon csak alkalmanként járnak el templomba, de itt szükségét érezték a jelenlétnek. A lelkipásztor tapasztalja, hogy a testi gyógyulás vágya mellett a lelki táplálékra és gyógyulásra is mekkora szüksége van az embereknek. Megfigyelhető az is, hogy aki otthon rendszeresen eljár a templomba, Hévízen is keresi a lehetőséget. „Nyaranta szinte minden héten köszönthetek egy-egy lelkészt az istentiszteleten, aki itt pihen" – árulja el Péntekné Vizkelety Márta.
Több hévízi református úgy véli, hogy a tó maga Isten csodája. A lelkésznőben például adventben a városi koszorúnál, az ünnepi hangulatban fogalmazódott meg, hogy a tó az Úr gyógyító ajándéka: „A gyógyvíz a testet regenerálja, gyógyítja, míg Isten Igéje éltet, megnyugtat, táplál és erőt ad. A kettő Hévízen összefügg."
Spanyolországból is hallgatják a közvetítést
Húsvéthétfőn a Kossuth Rádióban a hévízi gyülekezet húsvétvasárnapi istentiszteletét hallhatják majd a rádióhallgatók. „Örömmel és izgalommal készülünk" – mondja a lelkipásztor. A húsvét különösen fontos az életében, mert a nagypéntek és a húsvét megértése változtatta meg az életét tizenhat éves korában, amikor megtért. „Erről a reménységről szeretnék bizonyságot tenni a gyülekezetben és a rádióhallgatók előtt is" – teszi hozzá.
A közvetítésnek Papp Gábor, a gyülekezet gondnoka, Hévíz polgármestere is örül. Spanyolországban lesz húsvétkor, onnan hallgatja majd a hévízi istentiszteletet az interneten keresztül. Egyébként előbb volt presbitere, majd gondnoka a gyülekezetnek, mint hogy polgármesternek választották volna, de továbbra is ragaszkodik a közösséghez. Kevés a szabadideje, tizenöt éve nem fürdött a hévízi tóban, holott rajong érte. Papp Gábor nem hívő családban nőtt fel, felnőttkorában tért meg, húszévesen keresztelkedett és konfirmált. Katolikus felesége nagy hatással volt hitéletére, ő mégis a református egyházban talált otthonra. Megkeresztelkedése után tudta meg nagymamájától, hogy sok évtizeddel korábban családi házukban tartották az első hévízi református istentiszteleteket a maréknyi itt élő reformátusnak. Papp Gábor ma is abban a házban él.
Bárzongoristából kántor
A gyülekezet legidősebb presbitere a kilencvenéves Szonda Gyula, aki bárzongoristaként kereste a kenyerét hol külföldön, hol Magyarországon. A munka hozta Hévízre, végül itt maradt. Miután nyugdíjba ment, 1990-ben Hollandiából hozott egy elektromos orgonát, úgynevezett heimorgelt, amelyen négy éven át kísérte az istentiszteleteket. Ekkor húszan-huszonöten voltak egy-egy vasárnap. Ezt az időszakot bimbódzóként emlegeti Gyula bácsi, aki nagyon örül, hogy Isten megadta a gyarapodást, és ma már akár százan is vannak az istentiszteleteken. Gyula bácsi „templomszolgaként" hivatkozik magára, örömmel jön, ha harangozni kell, vagy kinyitni a templomot a villanyszerelőnek, és ha szükség van rá, a gyülekezet kántorát is szívesen helyettesíti. Ő lakik a legközelebb a templomhoz, amely mellé nem építettek parókiát – a lelkészek a közelmúltban erre a célra vásárolt ingatlanban laknak néhány percnyire onnan.
Napelemeket telepítenének
Dabóczi István 2000-ben költözött családjával Hévízre, akkor nyitották meg szállodájukat. Miskolcról származik, édesapja az avasi templomban szolgált. Elérzékenyülve mondja: hálás, mert sokat köszönhet a református egyháznak, kereste a kapcsolatot a hévízi gyülekezettel. Úgy érzi, sok tálentumot kapott Istentől, és szeretné ezt valamiképpen viszonozni. A gyülekezetben alapítványuk ügyeit rendezi, illetve azon dolgozik, hogy napelemeket telepítsenek a templomhoz. Ezzel szeretnék a fűtést és a világítást is megoldani, és némi megtérülést is remélnének az új energiaforrástól.
Péntekné Vizkelety Márta elárulja, hogy szeretnék bővíteni a gyülekezeti termet, de a több tízmillió forintos beruházásra nincsen forrás. Bíznak benne, hogy megtalálják a lehetőséget a beruházásra, mert új teremre mindenképpen szükségük van – a régiben tartják a bibliaórákat, a gyermek-istentiszteleteket és az ifiket is, és mára már egyértelműen szűk a hely az egyre gyarapodó hévízi reformátusoknak.
Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja húsvéti számában.