Miközben a két harangot csodáljuk, a talpunk alatt a por és a guanó sajátos keveréke ropog. A kisharang a gyúrói nemesi család, a Lázár família adománya 1937-ből, míg a nagyobb, száznegyvenhét kilogrammos harang 1798-ból származik. Az eredeti nagyharangot az első világháborúban elkobozták, a helyette öntött 3,5 mázsás harang pedig a második világháborúban semmisült meg.
A tizennégy éve teljesen felújított tetőszerkezetet szemlélve a lelkipásztor arról beszél, milyen benyomások érték, amikor először Gyúrón szolgált. „Az udvarban ősdzsungel, hátul romos épületek, de a templom ragyogott, akkor volt két-három éve felújítva. Ez annyira megmaradt bennem, hogy az első, virágvasárnapi prédikációm is a templom szeretetéről szólt. Nekem ez akkor azt jelentette, hogy itt olyan közösség van, amely Isten szent hajlékára és szavára is odafigyel” – idézi fel.
Nagyvárosias gyülekezet falun
Kádár Ferenc ráckevei kitérővel került Sátoraljaújhelyről az ezerkétszáz lelkes Fejér megyei faluba. 2011 áprilisa óta szolgál az apró, de nagyvárosias egyházközségben, amelyben száz választót és százötven fenntartót tartanak számon. A gyülekezet egyik jelentős tartópillére az Erdélyből a ‘80-as évek óta betelepült, vallására, egyházára büszke reformátusság. „A betelepülés a mai napig tart. Évről évre költöznek családok Gyúróra és Tordasra is, főleg Budapestről. Van, hogy bejönnek hozzánk, és jelzik, korábban melyik gyülekezetbe jártak, milyen tisztségeik és feladataik voltak, és szeretnének ebbe a gyülekezetbe járni” – mondja a lelkipásztor.
A gyúrói gyülekezet az Erdélyből származó reformátusok mellett kisgyermekes felnőttekből és tősgyökeres gyúrói, hagyományosan mezőgazdaságból élő tagokból áll. Kádár Ferenc szerint a megszokásból templomba járó reformátusokat a legnehezebb aktivizálni, missziós szempontból pedig az egyházi háttérrel nem rendelkezők megszólítása a legnagyobb kihívás. A beköltözőknek is köszönhető, hogy a gyúrói gyülekezet folyamatosan növekszik. „Vannak temetések, de sokkal több a keresztelő” – magyarázza a lelkipásztor.
Épüljön szeretetben
A kilencvenéves parókia ebédlőjében almás-diós pite illatozik az asztalon, a fal mellett pedig dobozok sorakoznak. „Két hét múlva költözünk” – mondja derűsen, de némi aggodalommal a hangjában Kádárné Göndöcz Eszter, a lelkész felesége. A fiatalasszony Ráckevéről származik, ott ismerte meg férjét, akivel házasságkötésük után költöztek Gyúróra. Két kisfiút és egy kislányt nevelnek szeretetben, májusban érkezik a negyedik testvér.
A Kádár család nem költözik messzire, csak a gyülekezeti ház nagytermébe, amíg fel nem épül az új parókia a régi helyén. A lelkész reméli, hogy a december 31-i kivitelezési határidő letelte után ismét néhány év lelki építkezés következik a gyülekezet életében. „Tizenöt éve folyamatosan építkezik a gyülekezet. A beiktatásom utáni napon már bontottuk azt a régi gazdasági épületet, amely helyett felépült az új gyülekezeti ház” – emlékszik vissza a mozgalmas kezdetre Kádár Ferenc, miközben rutinos mozdulattal eltüntet a tálcáról egy szelet pitét.
A közösség gondnoka, Apostagi Zoltán szerint a gyülekezetekben mindig kell lennie építkezésnek, a kérdés csak az, milyennek. „2005-ben készült el a templom felújítása, majd 2013-ban lett kész a gyülekezeti ház. Most a parókia felépítése után előreláthatólag nincs napirenden újabb fizikai építkezés” – biztosít a nyugdíjas tűzoltó százados, aki 2006 óta tölti be a gondnoki tisztséget. Úgy véli, félő, hogy lelki építkezés nélkül elfogy a gyülekezet, bármennyire szép épületeket tudhat is magáénak.
Református szimbólumok
Apostagi Zoltánnal a gyülekezeti ház nagytermében, a hét méter magas belső torony alatt beszélgetünk – a torony csúcsán álló bárány az ő tervei alapján készült. „Miután a templomtorony tetején a csillag látható, és másik gyakori jelképünk, a kakas is megtalálható ott, semmiképpen sem szerettem volna, hogy bármelyikkel is ismétlésbe keveredjünk. Mivel református szimbólumaink közé tartozik a bárány a kereszttel, ezért javasoltam, hogy ez legyen. Méretarányosan elkészítettem a rajzot, utána azt nagyítottuk fel a megfelelő méretre, majd az alapján készült el a bárány és a kereszt” – magyarázza a gondnok. Nemcsak a gyülekezeti ház tornyán található dísz, hanem a templom oldalsó bejárata feletti református címer is az ő nevéhez köthető. További érdekesség, hogy a templom tetején álló kakas másfél évtizede, a felújításkor készült. Az eredeti kakas a gyülekezet adományaként a ráckeresztúri missziós imaházon figyelmezteti a hívőket.
Gyülekezeti alkalmak
„Miután 2013-ban vége lett a nagy építkezésnek, érezhetően visszaesett a gyülekezeti aktivitás, elmaradoztak az emberek, eljött az ideje a lelki építkezésnek. Két hónap alatt végiglátogattuk az összes családot, hogy megismerkedjünk, mert hiába szolgáltam már több mint három éve a gyülekezetben, a választói névjegyzékben szereplők felével még nem találkoztam” – emlékszik vissza Kádár Ferenc. Új alkalmak születtek, például a minden hónap első vasárnapján lévő szeretetvendégség, amelyet most már családi istentisztelet előz meg.
„A szeretetvendégség elindított valamit, új kapcsolatok születtek. A beköltözők, akik nem ismertek eddig senkit, elkezdtek beszélgetni másokkal, ahogy normális esetben ez működik. Nem sokkal később elindult és remek fogadtatásra talált a szolgálók órája nevű alkalom, egyre többen jöttek az időszakosan tartott házi istentiszteletekre, új erőre kapott a bibliaóra és stabil magja lett a presbiterek körének is” – számol be a Szentlélek munkájáról Kádár Ferenc. „Ma már ott tartunk, hogy kontrollálnom kell a felmerülő igényeket, mert annyi ötlete van a gyülekezetnek, hogy nem tudjuk mindet megvalósítani” – teszi hozzá.
Minden évben akad valami új, ami eltér a többi alkalomtól. Idén több ötletből összegyúrva jött létre a bűnbánati előkészítő, beszélgetős alkalom, amelyet minden úrvacsorás istentisztelet előtt megtartanak majd.
Zengjed a dalt
Nem csak lelki alkalmakon épül a gyúrói gyülekezet: Kádár Ferenc néhány éve kórust is alapított. „A zene az életem, megtérésem után ez volt a legfőbb önkifejezési eszközöm. A diplomadolgozatomat ebből írtam. Amíg Pesten voltam, három kórusban énekeltem. Kántorképzőbe nem jártam, de hat évig tanultam zongorázni” – sorolja Kádár Ferenc, miért döntött úgy, hogy énekkart toboroz a gyülekezeti tagok közül. „Második éve vezetem a kórust, ez az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikerélménye nekem és a gyülekezeti tagoknak is. Tizennégy tagunk van, többnyire asszonyok, és énekeltünk már négy szólamban is” – teszi hozzá büszkén a lelkész. A református kórus nemcsak a gyülekezet előtt lép fel nagyobb ünnepeken, hanem számítanak rájuk a gyúrói közösségi alkalmakon is.
Tóvidéki bibliaóra
Tíz vértesaljai gyülekezet tartozik a tóvidéki lelkészkörhöz, amely kisebb közösség az egyházmegyén belül. Eredetileg azért jött létre, hogy a lelkészek szorosabban tarthassák egymással a kapcsolatot, segítsék egymást a lelki épülésben, de Kádár Ferenc szerint a lelkipásztorok sajnos nem tudnak rendszeresen összegyűlni, így a gyülekezeteik teszik meg ezt helyettük. „Pákozd, Baracska, Gyúró és Vál gyülekezetei azok, amelyek rendszeresen részt vesznek ezeken a havi bibliaórákon, amelyeket hónapról hónapra másik gyülekezetben tartunk" – mondja a gyúrói lelkész.
Elismerően nyilatkoznak az énekkarról a szerdai bibliaórára összegyűlt asszonyok is. Azt mondják, amióta a Kádár család szolgál Gyúrón, sokat változott a gyülekezet, szerencsére jó irányba. „Rengeteg lelki alkalom van. Már az előző tiszteletes, Ócsai Tibor alatt is látszott ez a fiatalos lendület, de én úgy érzem, hogy a Kádár tiszteletes úr igyekszik a közösséget és minél több embert bevonni” – mondja Lázár Mária, aki már hetven éve tagja a gyúrói gyülekezetnek. Az asszony beteg lába miatt nehezen mozog, de minden szerdán ott van a bibliaórán, ha teheti.
Fiatalok és hiányuk
Arra a kérdésre, hogy van-e valami, ami a sok erőfeszítés ellenére hiányzik a gyülekezetből, a gondnok felesége, Apostagi Zoltánné egyetlen lényegre törő szóval válaszol: a fiatalok. „Sajnos a nálunk konfirmáltak nem maradnak a közösségben. Mivel Budapest közelében vagyunk, nagy a város vonzereje. A fiatalok ott keresnek lelki alkalmakat, a szülők oda járatják már a kisgyereket is iskolába, mivel ők is ott dolgoznak” – jegyzi meg Apostagi Zoltánné. „Folyamatos a hívogatás, ha nem lesznek fiatalok a gyülekezetben, akkor nagy bajban leszünk. De úgy gondoljuk, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Ő erőt ad az időseknek és helytállásra sarkall” – teszi hozzá.
Valóban előfordult az elmúlt években, hogy csak egy konfirmandus állt az Úr asztalánál pünkösdkor, hogy bizonyságot tegyen Istenbe vetett hitéről. „Idén hatan vannak két évfolyamból, igyekszem élménnyé tenni nekik a konfirmációs előkészítő alkalmakat. Karácsony előtt időslátogatásra vittem a fiatalokat, de borítékoltak már gyülekezeti körlevelet, később hétméteres létrán mászhattak fel a gyülekezeti ház tornyába, legközelebb pedig a templomtoronyba viszem fel őket” – osztja meg a lelkész, aki szerint a fiatalok így könnyebben emlékeznek majd a tananyagra, és jobban figyelnek majd. „Megvan a kapcsolódási pont, így nemcsak azt érzik, hogy »itt kell lennem és végig kell hallgatnom«, hanem azt, hogy itt tényleg történik valami” – véli Kádár Ferenc.
Táborozik a gyülekezet
A gyúróiak tavaly tartották meg első, többgenerációs gyülekezeti táborukat. A rendezvény a lelkészük szerint nagyon jó hatással van a közösségi életre: „ez a közösségépítés újabb fokozata, amely tovább erősíti a gyülekezetet”. A program témája tavaly a kikapcsolódás és a bekapcsolódás kettőssége volt, míg idén várhatóan a feltöltődés lehetőségeit járják körül. A gyülekezet állandó mottója mellett – „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága” (Zsolt 119,105) – minden évben kiválasztják az év igéjét is, amely aztán több helyről is visszaköszön az esztendő alatt. Most az efézusi levélből szól az idézet: „…hogy épüljön szeretetben.” (Ef 4,16) „Ez a kettősség nagyon nehéz. Éppen ezért választottuk 2019-re ezt az igét, hogy ne legyen kevesebb a lelki munka annál, mint amennyit az előző években meg tudtunk tenni” – fogalmaz Kádár Ferenc.
Hegedűs Bence, fotó: Kalocsai Richárd
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2019. március 31-i számából.