Szabad megijedni?

2019. január 28., hétfő

„A mennyei erőre van szükségünk, mely képes az ember mellé állni és átölelni őt – így kiemelve a mélységből” – fogalmazott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az ökumenikus imahét Budavári Evangélikus Gyülekezetben tartott záróalkalmán.

„Indonézia az ellentmondások országa, ahol egyszerre jelennek meg a természeti csodák és a nagyvárosok, a csend és a nyüzsgés, a szegénység és a gazdagság, illetve a vallások közötti feszültségek” – köszöntötte az imahét első kerületi záróalkalmára érkezőket Bence Imre, a budavári evangélikus gyülekezet lelkipásztora.

Az elmúlt héten világszerte közös igei alkalmakon vehettünk részt keresztyén testvéreinkkel, hogy különböző gyülekezetekből és közösségekből érkezve, de együtt élhessük át, hogyan kapcsol bennünket össze a Krisztusba vetett hitünk. Idén az indonéz keresztyének állították össze azt a liturgiát, melyre ezen a héten figyelhettünk.

Bencze Imre elmondta, hiába muzulmán többségű ez az ázsiai ország és hiába üldözik ott jelenleg is a keresztyéneket, ők mégis büszkén választották ki az idei ökumenikus imahét alapigéjét: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…” (5Móz 16,18-20)

A budai evangélikusság egyidős a reformációval, bár az egyházközség 1844-et tartja a megalakulása esztendejének. A közösség templomát 1895. október 20-án szentelték fel a Bécsi kapu téren, ahol azóta is tárt kapukkal várják az érdeklődőket. Az ökumenikus alkalmon együtt szolgált Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Molnár Péter református lelkész, Lendvai Zalán atya a Margit körúti plébániáról, Papp Tihamér atya, a Margit körúti ferences közösség vezetője, Makláry Ákos görögkatolikus pap, Marco Faccioli kapucinus testvér és Hegyi Balázs atya a tabáni plébániáról.

„Világosságom és segítségem az Úr...”

Az imahét nyolcadik napjára kijelölt igei szakasz a 27. zsoltár első négy verse és János evangéliuma 8. részének 12-20. versei voltak, melyek alapján Csűry István református püspök hirdette az igét. „Dávid a zsoltárban elmondja, hogy látja helyzetét: hiába voltak a körülmények kilátástalanok, megtapasztalta, hogy Isten megsegíti. Ez ma nekünk is azt üzeni, hogy az Úr nem marad hűtlen, a legnagyobb veszélyből is kiemel” – fogalmazott a királyhágómelléki püspök.

Dávid imádságában őszintén elmondja, hogy félt és rettegett, még királyként is. „Az élet hozza a nehéz és a sokkal nehezebb pillanatokat, nem lehetünk biztosak benne, hogy a holnap könnyebb lesz, fel kell készülnünk a kihívásokra. De ezekben a helyzetekben is mellettünk van Isten” – hangsúlyozta Csűry István. Szabad hát megijedni? – fogalmazta meg a sokakban felmerülő kérdést, hogy válaszával biztatást adjon: „Vannak bizonytalan pillanatok, de aki tudja, hogy mellette az Úr, az feláll ezekből a helyzetekből.” A félelem sötétségében az ember elveszíti erejét és önbizalmát, amikor elfogy a fény, a legjobb tájékozódó képesség is elhagy – de előttünk állnak ilyenkor Dávid szavai: az, hogy az Úr a világosságunk, szeretetéből jön a segítség és tőle áramlik az erő. „Ez a hármas pajzs lesz holnapod és jövendőd. Ma is tanulnunk kell Dávidtól az Úr szeretetéről, hiszen egyedül nincs annyi erőnk vagy tehetségünk, ami elegendő lenne” – tette hozzá az igehirdető.

Ez az üzenet pedig nemcsak imahetünket örvendezteti meg, hanem rámutat, hogy a sötét pillanatokban, amikor az ima nehezen jön szánkra vagy gyengének érezzük magunkat, ezt vihetjük el közösségeinkbe, gyülekezetünkbe és nemzetünkbe. „Dávid is megérzi, hogy szüksége van a világosságra, mert a sötétben olyan félelemeket hordozunk, melyek hatalmassá nőhetnek, ha nincs kijózanító szó. Isten világosságot állít mellénk, amivel véd önmagunktól és az ellenségtől is” – magyarázta Csűry István. Mint mondta, nem szabad titkolnunk, hogy erőtlenek vagyunk, mert amikor ezt belátjuk, az Úr ajándékoz meg erejével: „A mennyei erőre van szükségünk, mely képes az ember mellé állni és átölelni őt – így kiemelve a mélységből.”

Egy jobb világért

Az igehirdető hozzátette: Dávid szavait az Újszövetségen keresztül kell néznünk, mert valójában az erő, melyet Isten ajándékoz, a halállal áll szemben – ebben mutatja meg, hogy ő a gondviselő és teremtő Istenünk. „Ma a keresztyén világ szétmarcangolt állapotában vagyunk, a legtöbben azok közül halnak meg, akik kiállnak hitükért. Marcangolnak minket is a hatalmak, de amikor azt érezzük, nincs kiút, emlékezzünk: Isten megsegít, ő harcol értünk és nem nekünk kell ítéletet mondanunk. Nekünk csak az igazságra és csakis az igazságra kell törekednünk” – emlékeztetett a püspök, majd hozzátette: amikor Dáviddal együtt tudjuk mondani, hogy már nem fél a szívünk, akkor tenni is tudunk azért, hogy jobb legyen a világ.

Az egyházvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Isten ad valódi otthont, ahol jelen van az erő, a segítség és a világosság. „Amikor otthonra találunk, már nekünk kell imádkozni azokért, akik elfelejtettek és nekünk kell elmondanunk, milyen csodálatos az Isten” – zárta gondolatait Csűry István.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Csűry Csaba/Északi Evangélikus Egyházkerület

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió