Gustav Claassen, a DRC főtitkára Pál apostol thesszalonikaiaknak írt imádságos szavaival (1 Thessz 1,2-3) köszöntötte zsinatunk résztvevőit, kiemelve: „mivel Isten olyan sok éven keresztül bizonyította hűségét fontos, hogy hálát adjunk minden kitartó szolgálójáért”. A főtitkár örömét fejezte ki az MRE és a DRC közötti kiváló partneri kapcsolat miatt. Mint mondta: „bátorsággal tölt el bennünket a Ti hűségetek.”
Az MRE a világ négy kontinensén működik együtt jelentős református egyházi közösséggel úgy, hogy a testvéregyházi kapcsolatot írásos szerződés is rögzíti. Ebbe a körbe a dél-afrikai reformátusok 2011-ben kerültek be hivatalosan. Bár a dél-afrikai egyház már 2005-ben kezdeményezte a partnerkapcsolatok szerződésbe foglalását, az apartheid idejében vállalt támogató szerepe miatt – melyet később evangéliumellenesnek és bűnnek nyilvánítottak – a Magyarországi Református Egyház Zsinata csak gondos vizsgálat és a nemzetközi egyeztetés után, 2007 novemberében adott felhatalmazást egyházunk elnökségének, hogy a Külügyi Bizottság bevonásával szerződéstervezetet készítsen elő. A dokumentum értelmében – melyet végül 2011-ben írták alá – a két egyház kölcsönösen elismeri egymás lelkészeit, valamint kiemelt figyelmet fordítanak az egyházak társadalmi tanításával kapcsolatos tapasztalatcserére. Emellett az ifjúsági munkában, a gyülekezetek missziói szemléletű megújításban, a múltfeltárásban, a társadalmi megbékélést – különösen tekintettel a faji előítéletek leküzdését – célzó kezdeményezésekben, a teológiai képzésben és a globális katasztrófaelhárításban is együttműködnek.
Gustav Claassen ezt követően kitért azokra a kihívásokra, melyekkel Dél-Afrika református közösségei küzdenek. A súlyos szárazságok, illetve a politikai környezetből fakadó társadalmi és gazdasági bizonytalanságok komoly próbatétel elé állítják a DRC reformátusait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ökumenikus kapcsolatokra építve, a kulturális és nyelvi határokon átlépve törekszenek a hiteles és prófétai tanúságtételre. Céljuk az igazságtalanság elleni bátor felszólalás, ebben pedig, mint mondta, komoly eredményeket érnek el. „A szolgálat eredményeképp egyre inkább elismerik egyházunkat. Ma már nem ritka, hogy olyan kritikus helyzetekben, ahol a szembenálló felek a társadalmi békét veszélyeztetik, minket hívnak közvetítőnek.”
A DRC jelenleg a missziói átalakulás folyamatában van, a főtitkár beszámolója szerint azon dolgoznak, miként erősíthetik meg missziói hivatásukat és identitásukat. Mint mondta: „a Magyarországi Református Egyházhoz hasonlóan, amelynek igen fontos a kálvini hagyomány, mi is folyamatosan keressük arra a választ, miként lehet a változó kontextusban is hűnek maradni a hitvallási alapokhoz”.
Partneregyházunk jelenleg erre egy új egyházi vízióval igyekszik válaszolni, melynek három sarokpontját ismertette a főtitkár: „Törekszünk arra, hogy felismerjük Isten munkáját abban a közegben, ahol jelen vagyunk, illetve keressük az utat, hogy miként lehetünk ennek a munkának mi is részesei. Emellett igyekszünk a hátrányos helyzetűeket a lehető legnagyobb mértékben támogatni.” Egyházuk egyike Dél-Afrika legnagyobb nem kormányzati szervezeteinek, a társadalom 10 százalékát elérik programjaink. „Végül, de nem utolsó sorban pedig szenvedélyesen harcolunk az igazságosságért és a megbékélésért” – tette hozzá. Az utóbbi időszakban 9 helyszínt határoztak meg, ahol tudatosan szolgálják a múlttal való szembenézést és a megbékélést.
A dél-afrikai holland egyház főtitkára imádságra hívta a jelenlévőket az MRE és a DRC partnerségének növekedéséért, a kihívások közepette is engedelmes szolgálatért, valamint azért, hogy mindkét egyház tagjai Isten missziójának hűséges részesei lehessenek.
Bogárdi Szabó István püspök a következőképp buzdította dél-afrikai testvéreinket: „a sok nehézség közepette, amikor könnyű eltévedni, vezesse az ige világossága és a Szentlélek hatalma egyházukat!” Zsinatunk lelkészi elnöke az ülést megnyitó beszédében úgy fogalmazott: „A szívünkben hordozzuk Dél-Afrikát és reformátusait, sok nehézséggel küzd az ország, nyugtalanító hírek érkeznek. Reméljük, hogy az a megengesztelődési folyamat, amely az Apartheid-rendszer bukása után elkezdődött, nem sikkad el és Krisztus követői, az egyházak egymásra találnak, és ez a sok nyomorúságot szenvedett nagy ország belső békességre jut.”
Gustav Classen a következő két napban egyeztet a Zsinati Missziói Iroda munkatársaival – Dani Eszter irodavezetővel, Ferenczi Annával, valamint Sztojka Szabina cigánymissziós munkatárssal. Ezt követően pedig találkozni fog az egyházmegyei missziói koordinátorokkal, illetve ellátogat Jánoshalma és Kiskunhalas cigány református közösségeibe is.
Szűcs Péter, fotó: Vargosz, Derencsényi István