A keresztyén embernek felelőssége van a teremtett világ megőrzésében. Erre figyelmeztet a Teremtés hete, amelyet idén szeptember 30. és október 7. között tartanak. Szűcs Boglárkát, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának referensét kérdeztük a részletekről.
– Mit jelent a teremtésvédelem?
– Mi, hívő emberek magunkat teremtményekként, a bennünket körülvevő világot pedig Isten teremtéseként értelmezzük. Amikor a környezetünk védelméről gondolkodunk, az nekünk a teremtés védelmét jelenti. Ez sok olyan többletfeladatot jelent, amelyeket a Biblia ránk bíz, sokszor mégsem foglalkozunk velük a mindennapokban. Arra szeretnénk felhívni a keresztyén emberek figyelmét, hogy ezen a területen is van tennivalónk. A Teremtés hetét ökumenikusan ünnepeljük. Évente készítünk olyan tematikus segédanyagot a Teremtésvédelmi Munkacsoporttal, amely segíti a gyülekezetek, iskolák, csoportok ünneplését, programját ezen a héten. Idén a közösség a témánk.
– Miért a közösség?
– A 20. században rögzült az individualista világkép, az ember önmaga került előtérbe, és nem jelenik meg markánsan a közösségek ereje. Pedig összefogás és rendszerszemlélet nélkül nem működik az ökológiai-teremtésvédelmi gondolkodás. Kell hozzá közösség! Ezt erősíti a hét mottójául választott ige is: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt 18,20) Fontos, hogy mi közösségben legyünk egymással, és így keressük Istennel is a kapcsolatot.
Közösségben a teremtett világért
Letölthető segédanyag a teremtés hete napjaira, gyülekezeti alkalmakhoz, gyermekfoglalkozásokhoz.
– Ha egy gyülekezetben, iskolában csak ketten vagy hárman vannak azok, akik a teremtésvédelmi szemléletet képviselik, van-e értelme munkához látniuk, hallatni a hangjukat?
– Általában így indul el a folyamat: ha akad egy-két lelkes ember, hozzájuk még csatlakoznak néhányan, már kész is a munkacsoport, amely nemcsak programokat szervez vagy változtatásokat indít el, hanem egyben közösséget is teremt. Mindenkit bátorítok, akiben van lendület, odaszánás, hogy merjen belevágni egy ilyen csoport indításába a közösségében, gyülekezetében, még akkor is, ha kezdetben kevesen vannak, erőtlennek tűnnek.
– Milyen gyakorlati tanácsokat adna az olyan gyülekezetnek vagy intézménynek, amely most vágna bele a teremtésvédelembe?
– Az egyik lehetőség a változás a lelki életben: például megünnepelhetjük a Teremtés hetét, illetve beszélhetünk a gyülekezet kiscsoportjaiban a teremtésvédelemről. Javasoljuk például, hogy időnként tartsanak a gyülekezetek szabadtéri áhítatokat, istentiszteleteket. Csodálkozzunk rá a teremtett világ szépségeire, és imádkozzunk annak megőrzéséért! Vannak gyakorlati tanácsaink is. Lehet apróságokkal kezdeni, például az elektronikus levelezést preferálni a papíralapú helyett – ha mégis kell írásos dokumentum, akkor használjunk újrahasznosított papírt az irodában –, illetve kerüljük a PET-palackos üdítők fogyasztását a szeretetvendégségeken.
Ökogyülekezeti cím, ökogyülekezeti díj
Az ökogyülekezeti címre jelentkezés egyfajta szándéknyilatkozat: a pályázó vállalja, hogy ezentúl szem előtt kívánja tartani a teremtésvédelmi célokat. Idén az újlétai, a bódvaszilasi és a felvidéki oroszkai református gyülekezetek, valamint a Lónyay Utcai Református Gimnázium csatlakoztak a kezdeményezéshez. Ökogyülekezeti díjra viszont legalább három évre szóló teremtésvédelmi programmal lehet pályázni – magyarázza Szűcs Boglárka. A budai, a hajdúnánási és a telkibányai református gyülekezetek már korábban is megkapták a díjat, most újabb három évre pályáznak. További információ a www.okogyulekezet.hu oldalon található.
Hegedűs Márk, fotó: Füle Tamás / parokia.hu
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. szeptember 30-i számában.