Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének 8. nagygyűlése szeptember 13-án, csütörtökön kezdődött Svájcban, a bázeli székesegyházban. A nagygyűlés mottója: szabadon – közösségben – elkötelezve (befreit – verbunden – engagiert, liberated – connected – engaged). A nagygyűlés mintegy 200 fővel kezdte meg ülését, a történelmi helyszínen, a templom főhajójában, szoktatlan, de a közösség hangulatát és spiritualitását meghatározóan formálva.
A nagygyűlés nyitónapján felvette sorai közé a Leuenbergi egyházközösség 108. tagjaként a Lett Evangélikus Diaszpóra Egyházat (Lettische Evangelische Lutherischen Kirche im Ausland). Az egyház – szemben a Lett Evangélikus Egyházzal – elismeri a női ordinációt. Az elnöki beszámolók után a nyitó istentiszteleten a vendéglátó svájci egyházak lelkészei szolgáltak az istentiszteleti liturgia során. Nehéz leírni a késő esti istentisztelet megindító hangulatát, a gyertyák fényével és az évszázados színes ólomüveg ablakokkal a háttérben. De a legmaradandóbb élményt mégis az úrvacsorai közösség megélése adta, amelyen nagygyűlés minden résztvevője jelen volt.
A második nap már munkával telt, a nagygyűlés meghallgatta a Firenzében hat évvel ezelőtt kiadott megbízások alapján elkészített dokumentumok összefoglalóit, amelyek többek között az egyházközösség, az élet kezdetén felmerülő (reprodukciós medicinát érintő) etikai kérdések, a bevándorlók és az egyházözösség (bevándoroltak által alapított új egyházak, gyülekezetek), a vallások sokszínűsége és a lelkészképzés és továbbképzés, valamint felnőttképzés), a diaszpóra teológiája és az egyház tanítása a jövő számára, valamint az istetisztelet és úrvacsora témaköreire alapult. (A szövegek eredeti formában letölthetők a leuenberg.eu oldalon.)
Közel-keleti segélykiáltás
Egyházunk közel-keleti partnerszervezetének főtitkára, Rosangela Jarjour humanitárius segítségnyújtásra és a szíriai keresztyének támogatására szólított fel a bázeli nagygyűlésen.
Együtt Európáért
A nagygyűlés legfontosabb magyar vonatkozása az első világháború végének századik évfordulójára elkészített Békenyilatkozat – Friedenswort, amelyet Fazakas Sándor, a Debreceni Református Egyetem docense jegyzett a GEKE nevében. Történelmi jelentősége van a dokumentumnak, mivel először készült olyan, az első világháború végén szétzilált Európára vonatkozó békenyilatkozat, amely őszintén tárgyalja a háború következményeit, az úgynevezett győztesek és vesztesek helyzetét és a kisebbségek jogainak kérdését, a menekültek és kitelepítések által gerjesztett migráció, a megbékélés és a demokrácia kultúrája, valamint a civil társadalom kérdéseit. (A teljes szöveget hamarosan közöljük magyarul is.)
A dokumentumot szeptember 16-án, a német nyelvterületen, így a Svájcban ünnepelt Buß- und Bettagon, azaz megbánás és imádság napján fogadta el a nagygyűlés, ugyanazon a napon, amikor a GEKE megkezdte protestáns–katolikus dialógusát, amelyről közös szándéknyilatkozot írt alá Gottfried Locher elnök és Kurt Koch érsek, a Vatikán nevében.
Magyarország számára mindkét nyilatkozat nagy jelentőségű, de történetileg az első világháború utáni időszakot tárgyaló békenyilatkozat fontosabb, mert még soha nem sikerült egyetlen európai egyházi szervezetnek sem ilyen őszinte hangon szólni a Nagy Háború következményeiről, a bűn és bűnhődés kérdéséről, a társadalomban zajló megbékélésről. A jelen európai politikai környezetben kiemelten fontos egy európai egyházi szervezet kiállása a magyarok számára ilyen jelentőségű ügy mellett.
Cselovszkyné dr. Tarr Klára, fotó: GEKE
Forrás: evangelikus.hu