„A Szentírás alapján minden vezető vezetett is: miközben Isten képviseli a világban, Isten előtt is képviselnie kell a rábízottakat” – vallja Németh Áron, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa, aki a bibliai vezetésről beszélt az idei Konfi+ konferencia résztvevőinek.
Milyen a jó vezető? Hogyan válik valaki vezetővé? Mi a vezetés szerepe az ifjúsági munkában? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresték a választ a nagyváradi Konfi+ konferenciára érkezők. A református ifjúsági vezetők szakmai műhelyének célja ez alkalommal a vezetők megerősítése volt, melyben a délelőtti főelőadásokon Németh Áron teológus nyújtott segítséget.
A vezetés koordináta-rendszere
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van” – idézte előadása kezdetén a Sámuel próféta könyvéből (1Sám 16,7) ismert gondolatot, mint fontos biztatást az útját kereső keresztyén ember számára. Mint mondta, a vezetés három oldalról is vizsgálható: egyszerre általános antropológiai, speciális társadalmi és teológiai kategória is.
Valójában minden ember vezető, erre lettünk teremtve, de az ránk bízottak vezetése nem függetleníthető a saját életünk vezetésétől. Bár a társadalomban funkciókhoz és választott tisztségekhez kötjük a vezetői szerepet, egy belső és egy külső elhívás is kapcsolódik hozzá, melyre választ kell adni – derült ki az előadásokból.
Ezek mellett pedig, ha felfelé is tekintünk, meglátjuk, hogy Isten a tökéletes vezető, mert egyszerre király, bíró, főpap, hadvezér és az atyánk is. „Ahogy a Heidelbergi Káté 32. kérdésre adott felelet összefoglalja, azért vagyunk keresztyének, mert osztozunk Krisztus hármas tisztségében, ami vezetésre ösztönöz, mert egy napon vele együtt fogunk uralkodni” – fogalmazott az előadó, majd hozzátette: „a felsorolt három terület metszéspontjában az Imago Dei, azaz az istenképűségünk áll.”
Példaképviselet
„Soha sem önmagunkért válunk vezetővé, a szentírás alapján minden vezető vezetett is: miközben Istent képviseli a világban, Isten előtt is képviselnie kell a rábízottakat” – emlékeztetett Németh Áron. Ez azonban olyan felelősség, amivel azzal az alázattal kell élni, hogy „aki minket hallgat, Krisztust hallgatja”..
„Ismerned kell a rádbízottakat, mert az elhívás számonkérhetővé és kérdezhetővé tesz” – hívta fel a figyelmet a teológus. Németh Áron szerint a bűneset utáni kommunikációban, Isten számonkérésében és az első emberpár hárításában” már látszik, mekkora a probléma, ha nem érkezik válasz egy kérdésre. „A vezető pont attól vezető, hogy tudja, mi történik a rábízottakkal” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban pedig a Biblia tanítja olvasóit a helyes vezetésről, szereplőinek életén keresztül sok minta elsajátítható. Ugyanakkor a Biblia – és így a keresztyén élet – sajátossága az „utolsókból lesznek az elsők” irányvonal és a „bölcsesség-faktor”, ami mellett a leginkább használt vezetői kép a pásztoré és a nagyköveté.
Van előttünk jövő
Bár Németh Áron korábban még nem vett részt Konfi+ konferencián, kérésünkre elmondta, örömmel mondott igent a felkérésre: „Egyetemisták között tevékenykedem, ezért amikor egy gyülekezeti vagy közegyházi felkérés érkezik, mindig vállalom. Ezek azok a pillanatok, amikor nemcsak a katedráról szolgálhatok, hanem a »frontvonalban« is.”
Az előadó abban látja a Konfi+ jelentőségét, hogy ezen az alkalmon találkozhatnak és közösen szerezhetnek új ismereteket az ifjúsági munkások, így megerősíthetik egymást is. „A fiatalság a jövőnk, ebben komoly felelősségük van azoknak, akik velük foglalkoznak, mert az ő segítségük is nélkülüzhetetlen az egyház és a reformátusság megmaradásában” – hangsúlyozta.
Az előadására visszautalva a céltudatosságot, az önismeretet és a példamutatást említette, mint a vezetői magatartás fontos elemeit – amiről olyan bibliai alakoktól érdemes tanulni, mint Nehémiás, Józsué, Dávid, Pál apostol, Debóra vagy Ruth.
Egy folyamat részesei vagyunk
Németh Áron bizakodó a református ifjúsággal kapcsolatban, és azt is elmesélte, hogy a konferencián egy idősebb lelkipásztor azt mondta neki, sokszor félti az egyházat az elöregedéstől, de ez a pár nap megmutatta neki, hogy vannak élő hitű, lelkes fiataljaink. „Vannak öregedő gyülekezeteink és elnéptelenedő falvaink, ez is egyházunk valósága, amivel szembe kell néznünk. De ahol tudjuk, ott erősítjük a fiatalokat és utódokat nevelünk, mert így élni fogunk” – fogalmazott.
Mint mondta, ebben a szolgálatban előttünk áll az Úr oly sokszor elmondott felszólítása: „Légy erős és bátor!” „A bátorsághoz nem lehet elkerülni a félelmet, de a kulcsa az, hogy egymásnak és önmagunknak is elismételjük Isten ígéreteit” – tette hozzá. Németh Áron szerint sokszor megfeledkezünk ezekről a bátorító képekről, pedig nemcsak a feladatok folytonosak, hanem a hozzájuk kapcsolódó ígéretek is – mert valóban „tóvá lesz a délibáb”, ahogy azt Ézsaiás könyvében olvashatjuk.
A teológus arra biztat mindenkit, hogy ismerjük fel: valóban egy folyamat részesei vagyunk, a célunk ugyanaz, ami a Biblia szereplőinek. „Ők se mások, mint mi, hiába gondolunk rájuk sokszor egy szent könyv szent szereplőiként. Ugyanúgy követtek el hibákat, bátorításra szorultak és nehézségekkel találkoztak – foglalta össze Németh Áron. – Ezek a csetlő-botló vagy épp példamutató szereplők tükrök előttünk, mi pedig azt folytatjuk , amit ők elkezdtek.”
Farkas Zsuzsanna, fotó: Zila Gábor