Lelki gyarapodás
„A rendhagyó közgyűlés annak az időszaknak állít emléket, amikor a református vezetők és Miskolc elöljárói közösen alkották a város helyhatóságát és sikerrel igazgatták a város ügyeit" – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Kriza Ákos, aki elmondta: a miskolci magisztrátus református egyházfiakkal való kiegészülése és a városi elöljárókkal való együtt kormányzása a legdicsőbb időszakokhoz tartozik a település történetében.
Miskolc polgármestere szerint ez a közös múlt az, ami ma is kötelez, erőt ad és kijelöli jelenkori erényeinket. „Az egyház- és városvezetés szimbolikusan megerősíti régre visszanyúló szövetségét. Megerősítjük ezzel hitünket és elkötelezettségünket abban, hogy egy közösség életében a lelki gyarapodás a hit által ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint amit a világi javak és az anyagi gyarapodás jelentenek” – emelte ki a városatya.
A miskolci reformáció
Az ünnepi esemény központi témáját, Miskolc reformációját Dienes Dénes egyháztörténész fejtette ki előadásában. A professzor elsőként emlékeztetett, hogy Luther Márton személyes hitélménye és 95 tétele olyan folyamatokat indítottak el a 16. század első évtizedeiben, melyek megváltoztatták Európa hittani és egyházszervezeti helyzetét, és amelyek kivezető utat mutattak a válságból. „A reformáció a korabeli Miskolc érdekeit szolgálta, hatásai a mezőváros dinamikus fejlődésében és az önkormányzati jogok kiszélesedésében is megfigyelhetőek voltak” – mondta az előadó, aki felidézte, hogy a reformáció első nyomai a század negyvenes éveiben jelentek meg Miskolcon.
Fény derült arra is, hogy a 16. század második felében egyre több miskolci diák iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ami igazolja a város közösségének elkötelezettségét a reformáció ügye iránt, de a Tiszáninneni Református Egyházvidék lelkipásztorainak egy részét is a település adta. Dienes Dénes szerint a reformáció és Miskolc „összeforrásának” számos gyümölcse mutatkozott meg a történelem során, a város és a reformátusság kapcsolata pedig példaértékű.
Partnerségi jövőalkotás
Kiss János alpolgármester Miskolc és a történelmi egyházak partnerségi lehetőségeiről beszélt. Tájékoztatása szerint jelenleg főként operatív területeken valósul meg együttműködés az önkormányzat és az egyházak között, a jövőben viszont stratégiai szintre szeretnék emelni az összefogást.
A politikus szerint ehhez alapvetően stabilitásra, tervezésre, bizalomra, pozitivitásra és értékrendbeli azonosságra van szükség. „Először az elvi alapvetéseket kell megfogalmazni, aztán jöhetnek a közös egyeztetések és tárgyalások, amiket minél hamarabb el kell kezdeni” – fogalmazott Kiss János, aki elmondta azt is, hogy a keresztyén egyházak vetették fel a stratégiai együttműködés kérdését, mert partnereket keresnek Isten igéjének közvetítéséhez.
Egyházi szerepvállalás
Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok az egyházkerület hitéleti, kulturális, művészeti, oktatási és diakóniai szerepvállalásáról tartott előadást. Elmondta, hogy a Miskolcon működő tizenöt református egyházközség feladata a keresztyén közösségek munkálása és ezzel együtt „az élő, élhető város szolgálata”. Ugyanakkor a gyülekezetek szerves részeit képezik a város kulturális és művészeti életének.
Rávilágított, hogy Miskolcon és környékén működik a legtöbb református fenntartású intézmény Magyarországon, ami a Református Egyház egyre növekvő szerepvállalását tükrözi a köznevelésben. Szólt az egyházkerület szociális tevékenységeiről, ifjúsági missziójáról és médiafelületeit is bemutatta. „Református közösségeink munkájukat és szolgálatukat Isten dicsőségére, örömmel végzik, és nyitottak a város felé” – tette hozzá.
Közös nyilatkozat
A két testület vezetője ezt követően ünnepi nyilatkozatot írt alá, melyben megerősítették együttműködésüket és kifejezték kölcsönös elkötelezettségüket. „Ma úgy érzem, hogy mosolyognak a falak, mert évszázadok után megint együtt van mindaz, aki felelősséget érez és tenni akar a városért.
„Számomra ez az ünnepi nyilatkozat egy pillanatnyi fénykép ezekről a mosolygó falakról” – mondta a nyilatkozat elfogadása kapcsán Csomós József. A református püspök úgy fogalmazott: „akkor lesz jólétben a város, ha mindent felülír a közösségi érdek”. Az egyházközségek szerepe, hogy ezt az értékrendet közvetítsék Miskolc egész társadalma felé.
Kojsza Péter
forrás: tirek.hu