Szombat délelőtt a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartották a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényét, amelyen a Kárpát-medence valamennyi református püspöke és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Az egykor Mátyás király rendelete alapján megépített templom ünnepi istentiszteletére nemcsak a Generális Konvent Elnökségét, hanem az unitárius egyház és a romániai magyar evangélikus egyház képviselőit is meghívták. A szervezők 500 palástba öltözött lelkész jelenlétével szerették volna szimbolizálni a reformáció óta eltelt fél évezredet, végül több mint 600 lelkész jelentkezett be a rendezvényre.
Együtt a közös cél felé
A templomi rendezvény végén az erdélyi magyar protestáns testvéregyházak püspökei és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is szót kapott. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy vélte az erdélyiek bölcsességére vall, hogy 1568-ban a rendek törvénybe iktatták, „hitéért senkit üldözni nem szabad, mert a hit Isten ajándéka". Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi hegyek között több mozdony által vontatott csíksomlyói zarándokvonatokkal példázta, hogy az erők összeadására van szükség a cél eléréséhez. „Akkor tudunk nagy célokat elérni, ha úgy, mint a mozdonyok, összeadva erőinket együtt húzzuk a lelki szerelvényt a cél felé. Egymásra vagyunk utalva" – fogalmazott.
Balog Zoltán szerint a reformáció fél évezredes jubileumán arra figyelmeztetett, hogy az ünneplőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és tovább menniük. „Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához" – fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán Arany János Walesi bárdok balladáját idézve jelentette ki: a Református Teológiai Intézetbe átvonuló lelkészek és világiak nem lángsírba mennek dalolva, hanem arra készülnek, hogy együtt munkálják a lelki szellemi megújulást. „Ha magunknak, magunkért viselnétek a palástot, fogadnánk el a hívek, a választók bizalmát, akkor méltatlanok lennénk mind a kettőre" – fogalmazott. Hozzátette: tisztesség és felelősség másokért tenni, és ehhez nem elég a szakma kitanulása, szükség van Isten kegyelmére, az elhívására.
Az ünnepségen Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen ma már a keresztyén egyházak az egység útjait keresik. „A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk" – fogalmazott az érsek. A Magyarországi Református Egyház üdvözletét Fekete Károly tiszántúli püspök, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületét Csűry István püspök, a protestáns egyházak világi vezetőinek az üdvözletét pedig Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka tolmácsolta.
Testvéri közösség
Az ünnepség a közelmúltban felújított, református, evangélikus és unitárius lelkészképzésnek is otthont adó Protestáns Teológiai Intézet udvarán folytatódott, ahol leleplezték Szász Domokos korábbi erdélyi református püspök mellszobrát, aki a 19. század utolsó két évtizedében vezette az Erdélyi Református Egyházkerületet. Az ő nevéhez kötődik a korábban Nagyenyeden működő református lelkészképző Kolozsvárra költöztetése.
Kató Béla jelenlegi püspök felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológia Erdély „legellenállóbb, legimmunisabb intézménye", hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradt erőtartalékai. „Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védőkarja biztosította. Ma ezért adunk hálát" – fogalmazott a püspök, aki leleplezte Gergely Zoltán szobrászművész alkotását.
Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök, és a pesti püspök meg tudták osztani a tapasztalatukat. „Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak" – idézte az egykori megjegyzést. Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk – tette hozzá.
Megtartó gyökerek
Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, „a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek" – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök – feltévén a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amit a következő 500 év megkövetel – kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartottak, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd „száz éve öt részre szabdaltak bennünket", megtartottak a kommunista diktatúra idején, és az elmúlt évtizedekben is. „Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is" – hangoztatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e „református gyógymódja" Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének, és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak? Szerinte az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára: „maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli, és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket". A teológushallgatókat pedig arra kérte: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészekként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét.
Szintén az ünnepség keretében nyitották meg az Erdélyi Református Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg. A felújított épület emeletére költöztették az egyházkerület levéltárát, a beépített tetőtérben pedig Berde Mária író és testvére, Berde Amál festőművész életútját bemutató kiállítást rendeztek be. Az egyházi levéltár kiállító termében mutatják be a többi között azt a levelet, amellyel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemesi rangot adott a református lelkészeknek és családjaiknak.
Forrás: MTI, fotó: Kiss Gábor / reformatus.ro
Összeállította: Feke György