A Zsinati Hivatal Jogi Osztályának jogszabály-értelmezése a gyülekezeti presbiter- és gondnokválasztással felmerült kérdésekkel kapcsolatosan.
Alkalmazandó:
A Vt. 8. § (5) bekezdése szerint „a szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották.”
További figyelembe veendő szabályok:
Az At. 44. § (1) rendelkezéséből kell kiindulni, amely kimondja „… a legalább 3 évi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül gondnokot, vagy gondnokokat kell választani.”
Az At. 47. §. úgy rendelkezik, hogy a „presbiterek száma a lelkészeket és (fő)gondnokokat nem számítva négynél kevesebb nem lehet”.
Fentiekből világosan következik, hogy a főgondnoknak, gondnoknak presbiternek kell lennie, illetve, hogy ezekre a tisztségekre csak akkor választhatók a jelöltek, ha előbb, vagy egyidejűleg presbiterré választották őket.
Csak a legkisebb szám meghatározásánál – ami 5 fő – van jelentősége annak, hogy itt 4 „rendes” presbiter mellett az ötödik a (fő)gondnok, tehát a lelkésszel együtt itt a presbitérium 6 fő.
A (fő)gondnok nem csak hivatalból tagja a presbitériumnak, miután megválasztott presbiter is. Ebből következik, hogy ha tisztségéről lemond, továbbra is marad presbiter, kivéve, ha a presbiteri tisztségről is kifejezetten lemond.
Így a választáskor fel kell venni a (fő)gondnokjelölteket a presbiterjelöltek közé. Nagyobb létszám esetén elhatározás kérdése, hogy beleszámítják őket a 4-el osztható presbiteri létszámba, vagy nem, de (fő)gondnoknak csak akkor választható meg valaki, ha előzetesen megválasztották presbiternek.
A gyülekezeti közgyűlés csak a (fő)gondnokot választja. Ha ezen felül van pl: egyházrészi, missziói, iskolai, könyvtár, stb. gondnok, ezeket már a presbitérium választja meg a presbiterek közül.
Ebben az esetben új jelölési eljárást kell lefolytatni és újabb egyházközségi közgyűlés keretében a (fő)gondnokot megválasztani, addig a régi (fő)gondnok hivatalban marad.
Szövegesen meghatározni nem lehet, mindig a konkrét eset alapján lehet eldönteni.
A döntésre az alábbi eljárás szerint az egyházmegyei bíróság jogosult.
Jogorvoslatok
10.§ (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.
(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartották meg.
11.§ (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult:
– a választás során résztvevők 10%-a,
– az illetékes egyházmegye elnöksége,
– az illetékes egyházmegye jogtanácsosa,
– illetve, akit jogsérelem ért.
(2) A panaszt a választás napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani a választási bizottság elnökéhez. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(3) A választási bizottság a panaszt 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz.
(4) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint - határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Az egyházközségi választási közgyűlésre be kell vinni a választói névjegyzéket, ott egyenként kell a jelenlévőktől megkérdezni nevüket és lakcímet, ennek alapján a választói névjegyzékben jelenlétüket megjelölni, majd ennek alapján elkészíteni a jegyzőkönyvhöz csatolandó jelenlévők felsorolását.
a) Tekintettel arra, hogy a törvény előírása szerint ABC sorrendben kell feltüntetni a jelölteket, az egyik lehetőség az, hogy külön sorolják fel a presbiter-, pótpresbiter- és a (fő)gondnokjelölteket. Ebben az esetben az elbeszélgetés során a bizottság tagjainak közölni kell az illetővel, hogy őt pótpresbiternek kívánják jelölni.
b) Létezik egy másik gyakorlat, amely szerint a presbiteri helyeket a legtöbb szavazatot kapott jelöltek nyerik el, míg pótpresbiterek a náluk kevesebb szavazatot kapó jelöltek lesznek, úgy hogy a helyek kiosztása mindkét csoport esetében a szavazatszámok alapján történik. Ennél a módszernél a (fő)gondnok választása az előzőhöz hasonlóan történik.
Ebben az esetben egyházmegyei közgyűlési jóváhagyást nem kell kérni.
Tekintettel azonban arra, hogy a nyilvántartás pontos legyen, helyes, hogy minden egyházközség közli az esperesi hivatallal a már megállapított, tehát jóváhagyott presbiteri létszámot.
Csak a presbiteri létszámot kell figyelembe venni, tehát a jóváhagyott presbiteri létszám legalább kétszeresének, de legalább az egyházközség választójoggal rendelkező egyháztagjai 10%-ának kell jelen lenni a választói közgyűlésen.
A szavazólapon a presbitérium határozata alapján együttes vagy személyenkénti megjelöléssel lehet szavazni. Amennyiben az együttesen megjelölt presbitériumra szavaz a közgyűlés, akkor a megállapított presbiterei létszámnak megfelelő számú személyre kell szavazni. Ebben az esetben nincs mód arra, hogy a szavazólapon szereplő személyekre külön szavazzanak. Vagy az összes jelöltet megválasztják, vagy az összes jelölt választása sikertelen. Ez vonatkozik a pótpresbiterekre és a gondnokra is. Az együttes szavazásnál a pótpresbiterek személye és megválasztási sorrendje is kötött. Ilyenkor logikusan a listán lévő sorrend lehetne az irányadó a pótpresbiterek behívási sorrendjére az eltérő szavazatszám hiányában, azonban választójogi törvényünk sorsolást ír elő.
A presbiterek választása során, az uralkodó jogértelmezés szerint, a legtöbb szavazatot kapott jelöltek tölthetik be a presbiteri tisztséget függetlenül attól, hogy a jelenlévő közgyűlési tagok szavazatainak hány százalékát kapták.
Ezért az együttes listás jelölést, amikor egyéni jelöltre külön nem, csak a teljes listára lehet szavazni, kizárólag olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor nem áll fenn az elutasítás kockázata, mert ha a lista a jelenlévő szavazók számának 50%-ánál kevesebb szavazatot kap, akkor a választás eredménytelen. Ilyenkor újabb jelölési eljárást követően új választást kell tartani a be nem töltött helyekre és a választási bizottságnak valamint a presbitériumnak más, új jelölteket kell állítaniuk a leszavazottak helyett. Célszerű ezen a második választáson már nem együttes jelöléssel készített listát alkalmazni.
Az egyéni tisztségviselő jelöltet ezzel szemben, (az uralkodó jogértelmezés szerint, amely az egyéni tisztségviselőt a gondnokkal és a főgondnokkal azonosítja) csak a jelenlévő választók 50%-ánál több szavazattal lehet megválasztani.