Elsőként az ateizmus fogalma került górcső alá, mellyel összefüggésben James Beacham, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetőjének kísérleti fizikusa, aki a Higgs-bozon felfedező csapat tagjaként új részecskék létezésének bizonyítékaira vadászik, az elején leszögezte, hogy nem hívő ember. „Az ateizmus számomra nem anti-teizmus, hanem non-teizmus, azaz a vallásosság hiánya. Mindenki ateistának születik, ez a default (eredendő, alapbeállítású) állapota az emberiségnek, csak később kezdünk egyre összetettebben gondolkodni. A kultúra vagy a család hatására válhatunk vallásossá. Az ember alapállapota az, hogy öt érzékszervével érzékeli a világot, ezt tesszük a tudományban is. Ha meg akarjuk határozni az igazat és a hamisat, erre a legjobb módszer a tudomány, mert ez minimalizálja azokat a hibalehetőségeket, amelyeket mi, emberi lények elkövethetünk. A tudománynak köszönhetően racionális következtetéseket vonhatunk le a világról" – fogalmazott a fizikus.
Bogárdi Szabó István ellenvetéssel kezdett, mert nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy ateistának születünk, és csak külső hatásra érkezik meg életünkbe a transzcendens. „A tudományos kutatások révén valóban adatokat kapunk, de az adatok nem önmagukért beszélnek, hanem nekünk kell értelmeznünk őket. Azért említem ezt, mert számos vallásos ember egyben jó tudós is. Talán a vallásnak, a hitbeli eszközrendszerüknek is szerepe van abban, hogy elkezdtek a tudománnyal foglalkozni és kutatni. És mindig ott motoszkál a kérdés: mi volt az univerzum kezdete, és kik vagyunk mi? A kísérletezés jó módszer a tudományban, hiszen ha valami egymás után több alkalommal ugyanúgy történik, akkor rámondjuk, hogy ez így van" - fogalmazott a zsinat lelkészi elnöke.
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Forrás:parokia.hu