Gaál Sándor áhítatával vette kezdetét a XIV. zsinati ciklus 7. ülésszaka a zsinati székházban. A nyírségi esperes párhuzamot vont Péter apostol börtönből való szabadulásának története (Apcsel 12,5-17) és a szövettani mintavétel között. Mint mondta, utóbbi az orvostudomány egyik magaslata, egyetlen helyről vett szövet megmutathatja az egész test tulajdonságait és adottságait, ez alapján látható az egészség vagy a betegség. Rámutatott, hogy az egyház Pál apostol tanítása szerint Krisztus teste, ezért ha egyetlen gyülekezetét vizsgáljuk, akkor látható az egyház teljessége.
„Egyetlen gondnok, harangozó vagy hitoktató munkájában tetten érhető az egyház. Egyetlen hittanóra vagy szószéki szolgálat egy szövettani vizsgálat, amiből levonhatók következtetések” – fogalmazott Gaál Sándor, majd hozzátette: „az egyház életét mutatja be az a nap is, amit itt töltünk a zsinati ülésen, ezért nagy felelősség, ami itt történik. Maradjunk az igazság és a valóság éberségében, mert az aléltság nem illik hozzánk!”
Nem a kommunizmusra kellene mutogatni
A zsinati ülést megnyitó beszédében Bogárdi Szabó István, a testület lelkészi elnöke egy közelmúltban elvégzett nemzetközi szociológiai felmérésről szólva elmondta: a közép-európai posztszocialista társadalmakat érintő kutatás szerint a harminc évvel ezelőtti eredményekhez képest napjainkra hat százalékkal nőtt a vallást fontosnak tartók száma. „A rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben sokszor a kommunizmussal, az egyházüldözéssel indokoltuk tehetetlenségünket, kiüresedettségünket. Most már valami más indokot kellene találni” – mutatott rá az egyházi vezető.
A püspök a tavalyi népmozgalmi adatokat értékelve arra is rámutatott, hogy a református egyházban három éve nem változott a keresztelések, konfirmációk és házasságkötések száma, valamint beszámolt arról, hogy ugyanakkor nő a hívek adakozási kedve. Az ősszel esedékes presbiteri tisztújítás kapcsán arra kérte a lelkipásztorokat, hogy segítőként, munkatársként tekintsenek a presbitériumok tagjaira, utóbbiakat pedig arra, hogy szolgáljanak, és hogy társuknak, ne pedig alkalmazottjuknak tekintsék gyülekezetük lelki vezetőjét. Bogárdi Szabó István azt is elmondta: még idén megszülethet az új megállapodás az állam és az egyház között.
Országos lelkipásztori intézetet hoztak létre
A lelkipásztorok továbbképzésének támogatása és életpályájának egységes nyilvántartása lesz a feladata az Országos Lelkipásztori Intézetnek (ORLI), melynek megalapításáról az Elnökségi Tanács javaslata alapján határozott a Zsinat. A jövőben akár a lelkészek egészségügyi szűrését is segítheti az intézet. Az ORLI munkája másfél státusszal indul el, önállósodásáig a Zsinati Hivatalon belül működik.
Törvénymódosítások napirenden
Négy egyházi törvény módosítása is szerepelt az ülésszak napirendjén: a gazdálkodásról a lelkészek jogállásáról és az egyházi bíráskodásról szóló jogszabály kiigazításáról is tárgyaltak első vagy második olvasatban, a nyugdíjtörvény várható módosításáról pedig tájékoztatás hangzott el május 23-án.
Első olvasatban tárgyalták az egyház gazdálkodásáról szóló törvénynek az esperesi kar által korábban javasolt átfogó módosításait, így a kizárólag hitéleti tevékenységet folytató egyházi jogi személyek egyszerűsített, az állami jogszabályokkal is összhangban lévő pénzügyi adminisztrációját lehetővé tévő javaslatcsomagot is. Az előző ülésen már tárgyalt, egyházi alapítványokat és gazdasági tárgyalásokat érintő módosító javaslatokat ezúttal második olvasatban tárgyalták és el is fogadták a képviselők. Eszerint szigorúbb szabályok érvényesek az egyházi alapítású, valamint a Zsinat hozzájárulásával a református elnevezést használó alapítványok működésére és gazdálkodására.
Második olvasatban tárgyalta az egyházi bíráskodásról szóló törvény 85. paragrafusának módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint szintén második olvasatban tárgyalta és módosította a lelkészek jogállásáról szóló törvényt a Zsinat. Változtak, illetve kiegészültek a lelkészi jellegről történő lemondást és annak visszaállítását szabályozó paragrafusok: utóbbit az utolsó szolgálati hely szerint illetékes testülettől kell kérelmezni, a szolgálati viszony megszűnését megindokolva. A lelkészi jelleg visszaállításáról határozó testület kikéri az Egységes Lelkészképesítő Bizottság, valamint az utolsó szolgálati hely szerint illetékes egyházmegyei tanács véleményét.
» Gazdálkodás, bíráskodás, lelkészek jogállása
» Nyugdíjtörvény
Még idén változhat a lelkészi nyugdíjtörvény: a tervek szerint június végéig megszületik az új fogalomtár, július 31-ig pedig átnézik, a jogszabály mely részei kerüljenek törvényi, mely részek alacsonyabb szintű szabályokba. Szeptember végén, zsinati ülésen kívüli nyílt vitanapot tartanak a törvénymódosítás érdemi részeiről. Várhatóan október 20-ig kapja meg végső formáját a törvénytervezet, arról a novemberi ülésszakon már érdemben tárgyalhatnak a zsinati tagok.
Odaítélték a zsinati alapítású díjakat
A május 23-i ülésen döntöttek arról is, kik kapják 2017-ben a zsinati alapítású pedagógiai, szeretetszolgálati és lelkészi kitüntetéseket. A református nevelési eszményeknek a mindennapi gyakorlatba való átültetéséért járó Makkai Sándor-díjat idén Nagyné Bódor Katalin, Wrábelné Hadházy Judit és Dr. Kovács Irénke kapja, míg az Imre Sándor-díjat a református iskolaügyért végzett áldozatos munkájáért Suba Lajos veheti át. 2017-ben a Kiss Ferenc-díjjal Bogáth István gyülekezeti diakóniai szolgálatát köszönik meg, a Juhász Zsófia-díjjal pedig Győri Zsófia intézményi diakóniai szolgálatát. Gyülekezetét megőrző, építő és példamutató emberi-hitbeli magatartása elismeréseként a Dobos Károly-díjat idén Vajs Tibor kisbéri, tárkányi lelkipásztornak adományozzák.
Társadalmi missziók, Csillagpont, beszámolók
A Zsinat közösségében hálát adtak a hajléktalanmissziót huszonöt éve végző Tiszta Forrás Alapítványért és a tíz éve működő Református Missziói Központ szolgálatáért. Az 1992-ben alapított Tiszta Forrás feladata, hogy a leginkább rászorult, életükben tönkrement, hajléktalan, alkoholfüggő embereknek hirdesse Jézus Krisztus szavát, szabadítását. A Zsinat 1997-ben fogadta be az egyházba ezt a szolgálati területet, amely tíz éve a Református Missziói Központ (RMK) kötelékében működik. Az egy évtizede alapított RMK feladata, hogy erősítse a gyülekezeti missziói összefogást, kapcsolódjon a szaksegítséget nyújtó civil szervezetekkel, valamint közös pénzügyi felügyelet alatt közelítve egymáshoz az egyes szakmissziókat.
Szontágh Szabolcs, a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője az ülésen beszámolt a 2017-es Csillagpont ifjúsági találkozó szervezéséről és az áprilisban megtartott Zsinati Ifjúsági Fórumról. „Az üzenet, amit a Zsinati Ifjúsági Fórumon és Csillagponton szeretnénk átadni, az az egység és a közösség elengedhetetlen szerepe az életben" – fogalmazott az ifjúsági tanácsos. Mint mondta, az ifjúsági programok célja, hogy a gyülekezetekben ifjúsági közösségek épüljenek, és a fiatalok megtalálhassák helyüket az egyházban. A Zsinat tagjainak kérésére a Csillagpont találkozó kedvezményes jelentkezési időszakát meghosszabbították június 5-ig, pünkösdhétfőig.
Jákób János tábori püspök pedig a protestáns tábori lelkészi szolgálatról (TLSZ) elmúlt egy évéről számolt be az ülésen. A katonák január 1. és december 31. közötti vezénylési parancsaihoz igazodva a TLSZ folyamatos váltással látta el lelkigondozói szolgálatát, és vasárnaponként váltakozó helyszínen tartottak istentiszteleti alkalmakat. A megnövekedett feladatok egy új lelkészi státuszt eredményeztek, az önkéntes tartalékos rendszer bevezetése pedig további állománybővítés lehetőségével kecsegtet – derült ki a beszámolóból.
Egyéb ügyek
Június 24-25-re Debrecenbe hívták össze a Magyar Református Egyház zsinatát. Az ünnepi ülésen hálát adnak a Kárpát-medencei reformátusság elmúlt 450 évéért, valamint a tervek szerint elfogadják a II. Helvét Hitvallás megújult magyar fordítását. A Magyarországi Református Egyház Zsinata – az egyházkerületek javaslata alapján – döntött arról, kik képviseljék a júniusi ülésen.
Emellett szigorították az egyházfőhatósági igazolás kiállítását egyházi köznevelési és felsőoktatási intézmények számára, módosították a Károli Gáspár Református Egyetem, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint a Református Közéleti és Kulturális Központ alapító okiratát, továbbá lecserélték az Országos Református Gyűjteményi Tanács 1987-ben megszületett szervezeti és működési szabályzatát. Az új szabályrendelet egyházunk kulturális örökségvédelmét helyezi a középpontba.
A zsinati tagokat tájékoztatták arról is, hogy a Zsinati Tanács május 17-i ülésén a református felsőoktatási intézmények kérésére módosította a diakónia (BA) szak és a kántor (BA) szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint döntött új két új képzés – a szaklelkigondozó szakirányú továbbképzési szak és a lelkigondozói asszisztens szakirányú továbbképzési szak – létrehozásáról is.
Bogárdi Szabó István az ülés végén jelezte: a törvénymódosítások vitája alatt az ülés élőképes közvetítését sok zsinati tag kérésének eleget téve függesztették fel. „Egy-egy paragrafus módosítása mögött az életből hozott példák, sokszor nehéz történetek vannak, a visszajelzések szerint a kamerák gátolták a hozzászólókat. A jövőben is ezt a gyakorlatot kívánjuk követni" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke.
reformatus.hu
A XIV. zsinati ciklus 7. ülésszakáról tudósítottak:
szöveg: Bagdán Zsuzsanna, Farkas Zsuzsanna, Feke György, Kiss Sándor, Telepóczki Márta
fotó: Dimény András, Vargosz
élő közvetítés: Enyedi J. Gábor és munkatársai