Veres Márton (a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöki megbízottja, az EFOTT Civil falujának határon túli programokért és Refo500 sátorért felelős munkatársa):
Szontágh Szabolcs, a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője egyben a Magyar Ifjúsági Konferencia magyarországi régiójának elnöke is. Utóbbinak tagja a HÖOK is, ezért az elmúlt években kiváló személyes kapcsolatot alakítottunk ki Szabolccsal. Mikor programokat terveztünk az EFOTT Civil falujába, úgy gondoltuk, jó lenne, ha ebben az évben nemcsak az ökumenikus KözösPont csapata jönne el a fesztiválra, hanem megmutathatnánk azt is, hogy a református egyház milyen értékeket képvisel. Ez egy világi fesztivál közel százezer látogatóval – az ilyen alkalmakon látszik, hogy tudja egyházunk megszólítani és lekötni a fiatalokat. Óriási ereje van, hogy az önkéntesek saját nyelvükön, játékosan fordulnak az erre járókhoz. A visszajelzések alapján a sátor népszerű és látjuk, hogy folyamatosan jönnek látogatók, ami fantasztikus dolog. Ezek után természetes, hogy jövőre is tervezzük a meghívásukat. Nekem reformátusként különösen is fontos ez a reformáció közelgő ötszázadik évfordulója miatt.
Gér András László (református teológus, zsinati tanácsos):
A Bibliaolvasó kalauz csütörtökre (július 14-re) kijelölt igeszakaszában Jézus a nagy vacsoráról szóló példázatot (Lk 14,15-24) mondja el. Ennek egyértelműen az az üzenete, hogy nekünk is ki kell mennünk és minden embert meghívnunk Isten országába. Ezzel a kezdeményezéssel mi most ezt tesszük. Úgy gondolom, hogy mind az ökumenikus misszióknak, mind pedig az egyházaknak komoly szerepük van a társadalomban. Ezért is jó, hogy a KözösPont sátra is és a Refo500 sátor is helyt kapott a Civil faluban. Az embereket általában érdeklik a világ dolgai és kérdései, mi pedig, mint református egyház, részei vagyunk a világnak. Ezért ott kell lennünk például a fesztiválokon, ahol szólhatunk a fiatalokhoz és válaszolhatunk a kérdéseikre. Itt is megjelennek egyetemek, főiskolák, társadalmi szervezetek vagy akár politikai pártok standjai, akik az élet egy-egy részével foglalkoznak. Mi azonban nemcsak egy kis szeletet nézünk, hanem az élet egészét, melynek része a tanulás, a növekedés, a változás, a kikapcsolódás és a nyár is. Ezekkel kapcsolatban tudunk üzeneteket közvetíteni, ami alighanem egyedülálló: tudunk irányt mutatni arra, hogyan élje meg az ember a hétköznapjait, az ünnepeit és a szabadságát, de emellett azt is üzenjük, hogy emberi horizontunk nem ér véget ezeknél. Ez az örök élet reménysége Jézus Krisztus által. A Refo500 sátor, illetve az ide betérő sok-sok érdeklődő az élő példa arra, hogy a fiatalok, a fesztiválozók kíváncsiak ezekre az üzenetekre és érdekli őket a református egyház perspektívája: egy értelmes, boldog életé.
Szontágh Szabolcs (református lelkész, a Zsinati Ifjúsági iroda vezetője):
Nagyon jó az, amikor kívülről is jönnek olyan ötletek, melyek kirángatnak minket megszokott kereteink közül. Azért fogadtuk el ezt a meghívást és azért dolgoztunk ennyit a programokon, mert mi is érezzük, mennyire fontos, hogy az evangéliumot minél több emberhez elvihessük. Olyan örömhírünk van, ami folyamatos változást jelenthet, ennek ellenére sokszor azt látom, nem folyóként, hanem tóként értelmezzük ezt az üzenetet. Ezen szeretnénk változtatni. Pár éve egy tanulmányút keretében egy tajvani gyülekezetben szolgáltam, és ott mondta a lelkipásztor, hogy ő minden nap azon dolgozik, hogy az evangéliumból ne tradíciót, ne hagyományt csináljon. Nekem a Refo500 sátor is azt jelenti, hogy a tradíciót és hagyományt nem elfelejtve, nem magunk mögött hagyva, hanem azt újragondolva, az örömhírt továbbadva vagyunk itt. Azért jöttünk el, hogy ezt az örömhírt le tudjuk fordítani azok nyelvére, akik még nem hallották. Nem tudjuk pótolni a református gyülekezetekben és intézményekben elvégzett munkát, mi csupán egy impulzust tudunk adni a fiataloknak arról, hogy az egyházunk érti őket. A reformációval kapcsolatos játékainkat is úgy találtuk ki, hogy benyomásokat tegyenek és bízunk abban, hogy ezek a benyomások azzal segíthetik a lelkészek munkáját, hogy amikor ezek a fiatalok látnak egy gyülekezetet, akkor majd a református egyházra, mint pozitív tapasztalatra gondolnak. Ez egy jó kiindulópont ahhoz, hogy valóban eljussanak közösségekbe, gyülekezetekbe és oda, hogy az élet Urát válasszák társukul.
Farkas Zsuzsanna, fotó: Dimény András