A kétnapos találkozón svájci oldalról jelen volt Matthias Herren, a HEKS leköszönő Közép-Kelet-Európáért felelős referense és utóda, Angela Elmiger. Magyar részről a projekteket érintő szervezetek (a Szeretetszolgálati Iroda, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Zsinati Missziói Iroda és a Menekültmisszió) képviselői. Az egyházvezetést Szabó István dunamelléki püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke és Gér András zsinati tanácsos képviselte.
A svájci-magyar együttműködés középpontjában 2011-ig főleg építési projektek álltak. A HEKS közreműködésével gyülekezeti házakat állítottak helyre, diakóniai és oktatási épületeket újítottak fel, ilyen például a berekfürdői konferenciaközpont. A másik hangsúlyos elem a mozgáskorlátozottak számára történő akadálymentesítés volt. A fentieken túl szerveztek még hallgatói csereprogramokat és továbbképzéseket lelkészek és gyülekezeti munkatársak számára.
Az első hároméves országprogram 2013-ban indult. Ezzel az együttműködés egy átlátható stratégiai mederbe került. Az MRE ekkor már tervezte egy cigánymissziós stratégia kidolgozását, a HEKS pedig már szerzett pozitív tapasztalatokat a Göncruszkán és Vilmányban megvalósuló roma projektben. Az egyház és a svájci segélyszervezet úgy döntött tehát, hogy az országprogram fő tárgya a roma integráció lesz. A program második fókusza a fogyatékkal élő testvérek felé való további nyitás volt, melynek a gyülekezetek akadálymentesítésén túl részét képezte a helyi fogyatékkal élőkkel történő kapcsolatfelvétel, a gyülekezeti életbe való szorosabb bevonásuk. valamint kedvezményes üdülési lehetőség Berekfürdőn.
A „Gyülekezetek támogatása a cigány gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának segítésében" című 2013-2016 közötti országprogram kiértékelését egy külsős cég, az IFUA Nonprofit Partner végezte. Ennek eredményéről szóló prezentációjában Naszádi Krisztina, a cigánymissziós HEKS-projektek magyarországi koordinátora elmondta: a roma integrációs munka komoly sikereket ért el. Az egyház megalkotta és elfogadta a cigánymissziós stratégiáját, annak megvalósítására pedig felállt egy munkatársi csapat. Az országos cigánymissziós szolgálat része az a 11 gyülekezeti HEKS projekt is, amely az IFUA értékelése szerint valós változást hozott a helyi közösségek életében.
A HEKS szakmai és anyagi segítséget nyújt a programoknak: rendszeres képzések, konzultációk, konferenciák és tereplátogatások zajlanak. A gyülekezetek elsősorban a roma gyermekekre koncentrálnak, rajtuk keresztül érve el a szülőket is. Baba-mama játszóházakat és tanodákat alapítottak, ezekben készségfejlesztő, felzárkózást segítő programokat szerveztek a roma gyermekeknek és családoknak. Több helyen új, integrált református közösségek is alakultak. A programok mindig a helyi igényekhez alkalmazkodva, a helyi források mozgósításával jöttek létre, ezzel költséghatékonnyá és hosszú távon is fenntarthatóvá téve a projekteket.
A HEKS hozzájárulása a cigánymisszióhoz a helyi gyülekezetek szintjén kulcsfontosságú – derül ki a tanulmányból. Az egyes gyülekezetek enélkül nem lennének képesek megvalósítani integrációs programjaikat. A HEKS projektek modellprogramok is, amelyek mintául és kiindulópontként szolgálnak további kezdeményezésekhez a cigányok közötti szolgálatban.
Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol az eddigi eredmények még nem kielégítőek, fogalmazott Naszádi Krisztina: a HEKS cigánymissziós projektek egyenlőtlenül oszlanak el az országban – a legtöbb Dunamelléken indult –, a meglévőkben pedig nagyobb arányban lenne szükség roma önkéntesek és munkatársak jelenlétére. A jövőben erősíteni kell a helyi roma szervezetekkel fenntartott kapcsolatot is, és a helyi médiában való láthatóság is hagy kívánnivalót maga után.
Prioritássá kell, hogy váljon azon régiók gyülekezeteinek elérése, ahol a legnagyobb arányú a cigány lakosság. Valamint szükséges a felnőttekkel, a roma szülőkkel való szorosabb kapcsolat, illetve az ő bevonásuk a projekteknek már a tervezésébe is. Felmerült a cigányság segítése gazdasági tevékenységek indításában például mezőgazdasági programok, szociális vállalkozások keretében.
Az elmúlt három év az akadálymentesítési munka terén is eredményesnek mondható – hangzott el ennek a munkaterületnek az értékelésén. Számos új gyülekezet csatlakozott és a korábbi résztvevők is folytatták a programot, melynek fontos részét képezi a mentori rendszer. Összesen 18 gyülekezet vett részt a programban. Gyülekezetek több műhelyen és találkozón vettek részt az adott közösségek igényeihez igazodva. Van, ahol a gyülekezeti tagokat érzékenyítő képzést, máshol pedig egy helyi mozgáskorlátozottakat ellátó központban önkéntes napot szerveztek. A projekttel az MRE és gyülekezetei nagyban segítették a fogyatékkal élők bevonását a helyi közösségek életébe.
A második nap Magyarország és benne a Magyarországi Református Egyház mai helyzetének áttekintésével kezdődött, aminek számbavétele elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy a HEKS milyen célok eléréséhez tud segítséget nyújtani.
Szabó István püspök kitért az egyház szerepére a szekularizált világban. Míg a kommunizmusban az egyházat erőszakkal tartották távol a társadalmi szerepvállalástól, most, hogy az egyház újra felvállalja azt, tudnia kell reagálnia a kor kihívásaira.
Matthias Herren a püspökre reagálva kifejezte a HEKS támogatását az MRE felé, és azt mondta: „Lehet, hogy a református egyház társadalmi szerepének értelmezését illetően vannak különbségek köztünk, de testvéregyházakként ugyanarra a szolgálatra van elhívásunk."
A 2017-2020-as országprogram stratégiáját illetően a menekültek integrációjának kérdését vitatták meg. Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Menekültmisszió vezetője ismertette az egyház zsinat által 2008-ban elfogadott menekültstratégiáját és a Misszió terveit a következő 3-4 évre.
A HEKS arra törekszik, hogy a partneregyházakat jelentős társadalmi felelősségvállalásra ösztönözze, és továbbra is Magyarországi Református Egyház stratégiai partnere kíván maradni. A találkozón a felek döntést hoztak az országprogram folytatásáról, amelyben a cigánymisszió integrációs programjai továbbra is kulcsszerepet játszanak majd, valamint további szerepet kap a Menekültmisszió integrációs programjaiban való együttműködés.
Szintén megegyezés született a fogyatékkal élőket integráló programokból történő svájci kivonulásról: a HEKS ezután azt szeretné, ha a további teendőket a gyülekezetek önállóan, más források bevonásával folytatnák.
Egyezség született arról is, hogy augusztus végére elkészül a teljes kiértékelő jelentés az elmúlt három évről, novemberben megírják a részletes új országprogramot, ami januárban aláírásra kerül majd. A HEKS és az MRE együttműködése tehát tovább folytatódik.
A partneri találkozó végén Matthias Herren köszöntötte utódját, az új közép-európai referenst, Angela Elmigert, aki ezúttal hivatalosan is átvette Herren pozícióját, és mostantól ő felel a két szervezet együttműködéséért.
Szöveg: Molnár Illés, ciganymisszio.reformatus.hu
Képek: Vargosz