Ünnepség a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség templomában
Az egész napos ünnepség Tordán kezdődött, a helyi unitárius templomban tartott délelőtti istentiszteleten Solymosi Alpár csíkszeredai lelkész hirdetett igét, s felolvasták a vallásszabadságot biztosító törvényt is. „Ahol szabadság van, ott emberek lehetünk, ahol emberek lehetünk, ott testvérek vagyunk, ahol testvériség van, ott van jövő, ott lehet élni, emberhez méltó, teljes életet. Büszkén emlékezzünk a múltra, hogy legyen, lehessen jövőnk" – mondta köszöntőjében Hafenscher Károly, a magyar kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa.
A megemlékezés délután a kolozsvári unitárius templomban folytatódott, ahol Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is beszédet mondott. A püspök szerint tordai ediktumot 400 éve tanuljuk, de nem vizsgáztunk belőle még mindig jelesre. „Vallási kérdésekben ma Európa nagyon csendes, de ezt a békét a közöny és a közömbösség okozza. Valami azonban megzavarta a békénket – utalt az elmúlt idők történéseire a püspök –, ami arra serkent, hogy újragondoljuk a türelmünket. A hittételeinket ugyanis a mindennapokra, az élet istentiszteletére kell lefordítsuk." Kató Béla szerint a politikumnak hatalmas felelőssége van ma ebben a kérdésben. Hozzátette: „Torda üzenete egyre aktuálisabb, de imáink mellett, életmódunkkal tudjuk igazán bizonyítani, hogy mi békében akarunk élni."
Az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlésen iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. E határozat biztosította a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius felekezetűek számára hitük szabad gyakorlását és terjesztését. A Magyar Unitárius Egyház zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé nyilvánította.
Forrás: reformacio2017.hu – reformatus.ro
Fotó: Kiss Gábor