Milyen út vezetett az Anyák háza kialakításához?
Már több, mint tíz éve működik nálunk az országos égéscentrum, ahova minden megyéből fogadunk betegeket. Azok a gyerekek, akik harminc százalék feletti égési sérülést szenvednek el, mind a Bethesdába kerülnek. Emiatt sok vidéki kiskorú, akinek hosszantartó kezelést igényel a sérülése, hetekig, hónapokig fekszik nálunk. Az intenzív osztályon és az égéssebészeti osztályon csak a betegek tölthetik az éjszakákat. A szülők ott lehetnek, ameddig gyermekük megnyugszik és elalszik, reggel pedig már korán visszamehetnek, de a szigorú szabályok miatt nem alhatnak ott. Eddig a családtagok, ha volt rá lehetőségük, budapesti ismerősöknél vagy rokonoknál tudtak megszállni; különleges esetekben, ha volt más osztályon szabad ágy, akkor ott alhattak, de ez bonyolult helyzet volt. Régóta gondolkodtunk azon, hogy milyen megoldást találjunk a szülők, családtagok elhelyezésére. Mikor használatra visszakaptuk a Filadelfia-házat, ami régen a kórházban szolgáló diakonissza testvérek otthona volt, megszületett bennünk a gondolat, hogy ott biztosítsunk szállást a hozzátartozóknak.
Miért különösen fontos ez a hely a családtagok számára?
Amikor egy gyermek kórházba kerül, az első feladat mindig az életmentés. Aztán hamar kiderül, honnan jött a család és az is, várhatóan meddig kell a fővárosban maradniuk. Ha messziről érkeztek, akkor felmerül a már sokszor emlegetett kérdés: hol alhatnak, ameddig a gyermek meggyógyul? Erre válasz az Anyák háza, ahol egy családtagot tudunk elszállásolni, miután a kezelőorvos jelezte, hogy igény van rá. A gyermek mellett maradó családtag az esetek legnagyobb részében az anya vagy a nagymama, de természetesen lehetőség van arra is, hogy az apa maradjon. Fontos, hogy ők is kipihenjék magukat, mert csak akkor tudják támogatni gyermeküket a gyógyulási folyamat alatt, ha nyugodt körülmények között tudják álomra hajtani a fejüket és nem a kórházi ágy mellett ülve próbálnak néhány órát aludni. A ház a Bethesda szomszédságában van, így nem kell messze menni, csak néhány lépést sétálni az udvaron át.
Hogy vehetik igénybe a hozzátartozók ezt a lehetőséget?
Leginkább az égéssebészeti, valamint az intenzív osztályon fekvők családtagjaival számolunk. Kilenc ágyunk van, ennyi lakót tudunk elszállásolni négy szobában, melyekhez egy közösségi helység és két fürdőszoba tartozik még. Amikor valamelyik orvosunk jelzi, hogy szükség lenne szállásra, akkor felvesszük a kapcsolatot a családtaggal, majd adunk neki egy mágneskártyát, amivel bejut a házba, a szobájába és a kórházba is, hogy minél egyszerűbben tudjon közlekedni. Az Anyák házába hétfőtől péntekig lehet majd beköltözni, s úgy tervezzük, hogy az ellátásért nem kérünk pénzt, mert akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást, azok legtöbbször nehéz körülmények közül érkeztek vagy egy tűzesetben elvesztették majdnem mindenüket. Teljes ellátást biztosítunk, ami napi háromszori étkezést, ágyneműt, fürdési lehetőséget és kikapcsolódást is jelent.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hány lakóra számít a kórház?
Még nem tudjuk felmérni, hányan fogják igényelni a szállást. A családok szempontjából szívből remélem, hogy soha sem lesz teltház, mert az kilenc súlyosan beteg gyermeket jelentene. Ha úgy alakul a helyzet és lesz szabad kapacitásunk, akkor más osztályokról is tudunk majd fogadni olyan hozzátartozót, akiknek komoly kihívást jelentene otthona és a kórház között ingázni. Egy dunaújvárosi anyuka már jelezte, hogy szeretne itt maradni, ezért lehet, hogy ő lesz az Anyák házának első lakója.
Más kórházak tervezik hasonló épületek kialakítását?
Nem sok ilyen intézményt ismerek itthon, de több kórházban működik úgynevezett anyaszálló, továbbá több onkológiai központ mellett nyílt alapítványi fenntartású ház. Nagyon jól működő példákat láttam Hollandiában és Németországban. Minden gyermekeket gyógyító kórház álma, hogy méltó helyet tudjon biztosítani a szülőnek is gyermeke közelében. Nekünk is ez az álmunk. Viszont tudomásul kell vegyük, hogy ennek megvalósítására jelenleg nem adott minden körülmény. Annyi azonban bizonyos, hogy az Anyák háza megnyitásával egy óriási lépést tettünk azon az úton, hogy a beteg gyermek közelében folyamatosan ott lehessenek szerettei.
Az átadó ünnepségen többször hallhattuk a fenntartható társadalmi felelősségvállalás kifejezést. Mit jelentett ez a projekttel kapcsolatban?
A Magyarországon működő, profitot termelő nagyvállalatok közül egyre többen igyekeznek rászorulókon segíteni és nyereségükből támogatni fontos ügyeket, valamint szervezeteket, melyek közszolgálatot végeznek. „Egymás terhét hordozzátok" (Galata 6,2) – mi, keresztény emberek, így idézzük a Bibliából a felelősségvállalás fogalmát, és mindig öröm, ha valaki ugyanezt vallja más megfogalmazásban. Sokan keresték meg a Bethesda Kórházi Alapítványt azzal, hogy támogatnák és azzal is, hogy önkéntesként segítenének felújítások és kisebb projektek esetén. Igazi összefogással jutottunk el idáig, mert vannak rendszeres támogatóink és felajánlóink. A cégek mellett sok aktív és nyugdíjas magánember segíti már régóta az alapítványt, közülük volt, aki nagyon örült, hogy eljöhetett az átadási ünnepségre, és így hosszú évtizedek után végre személyesen is találkozhattunk. Nagyon sokan állnak tíz, húsz éve a kórház ügyei mellett és az adományokon túl imában is hordozzák terheinket. Igazán szép lenne, ha a jövőben az összes nyereségesen működő vállalat magáénak vallaná ezeket a gondolatokat.
Hogy látja a jövőt?
Az a célunk, hogy a szülő annyi időt tölthessen súlyos állapotú gyermeke mellett, amennyit csak lehet. Reméljük, minél szélesebb körben tudomást szereznek majd arról, hogy a Bethesdában erre már ilyen formában is van lehetőség. Reméljük kilenc ággyal is ki tudjuk szolgálni az igényeket, de amennyiben a következő évek számai azt mutatják, hogy szükség lenne bővítésre, akkor majd igyekszünk megtenni a megfelelő lépéseket. Egy betegség az egész családnak nehéz időszak és súlyos stresszhelyzet, amit kezelni kell. Ilyenkor meg kell küzdeni azzal, hogy a beteg teste megváltozik, különösen égési sérülések után. Nekünk ebben a helyzetben kell segítenünk, a beteg és a család mellett állnunk, mégpedig úgy, hogy nemcsak a testet gyógyítjuk, hanem a lelkeket is.
Mi az a lelki segítség, amit a Bethesda adhat?
A kórházban mi egy ökumenikus közösség vagyunk, akiknek fontos, hogy dolgozói és tagjai megismerjék és elfogadják azt az értékrendet, amit a református egyház magáénak vall. Hogy ez így lehessen, ezért mi lelkészek és a kórház vezetése igyekszünk minél többet tenni. Munkatársi közösségben sokat és sokszor beszélünk lelki értékeinkről, mert elsősorban nem én állok lelkészként a betegek mellett, hanem az orvosok és nővérek. Akik bekerülnek a kórházba, először a kezelőorvosokkal találkoznak és tőlük várnak megnyugtató válaszokat. Nekünk, az intézmény egyházi alkalmazottainak, az a feladatunk, hogy egyaránt támogassuk, megfelelő lelki hátteret biztosítva, a kórház dolgozóit, a betegeket és az aggódó családtagokat is.
A nyugalmas környezeten túl mire van szüksége még a családtagoknak és a betegeknek?
Fontos tudatosítani, hogy, amikor egy gyermek beteg, érzékennyé válik arra, hogy vele legyen, akit szeret. A kórházban nem tudja, mi lesz vele, mi és miért fáj, vagy hány injekciót kap még. Egy súlyos állapotban – például autóbaleset vagy égési sérülés elszenvedése után – még fontosabbá válik a szülő, szülők jelenléte. A kórházban a személyzetnek is fontos, hogy a gyerek, akit gyógyítani szeretnének, biztonságban érezze magát. Valójában ehhez a biztonságérzethez van szükség a szülői jelenlétre, mi pedig ehhez biztosítunk pihenési és elcsendesedési lehetőséget. Ez még nekünk is egy új szolgálati terület, melyet az első beköltözők nyomán ismerünk majd meg jobban. Reméljük, hogy az Anyák háza hasonló helyzetben lévő, gyermekük felépülésére váró lakói egy egymást támogató közösséggé válhatnak. Mi igyekszünk lelki támogatást nyújtani nekik, illetve szociális munkásaink egy esetleges újrakezdésben is tudják őket segíteni.
Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz, portré: Füle Tamás / parokia.hu