Ma Magyarországon egyetemi szinten, felsőfokú szakképzésben és magánintézményekben képeznek kommunikációs szakembereket. Az oktatáspolitika oldaláról időről időre felmerül – legutóbb idén tavasszal volt rá példa – az ingyenes kommunikáció- és médiatudomány szak megszüntetése vagy átalakítása. A kérdés egyházunkat is érinti: míg a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen az előző tanév végén szűnt meg ez a képzés, addig a Károlin néhány éve mesterszakot is indítottak a meglévő alapszak mellé. Az idei tanévre pedig a sárospataki teológiai akadémia hirdetett szakirányú továbbképzést Egyházi kommunikáció névvel. A hazai újságíróképzés és médiaoktatás mai helyzetével foglalkozott a Protestáns Újságírók Szövetségének idei szakmai konferenciája is, melyet szeptember 11. és 13. között Balatonföldváron tartottak.
„Lehet-e az újságírást tanulni, tanítani?”
Ezt a kérdést tette fel köszöntőjében Novotny Zoltán, a Prúsz elnöke. Balla Péter rektor szerint – aki a konferencián a Károli-egyetem munkáját ismertette – az újságírásnak, akárcsak a lelkipásztorságnak, vannak megtanulható elemei, másokat az elhívó, Isten ad. „Ahogy a versírás és a prédikáció, úgy az újságírás is ihletközeli dolog, lényegük nem adható át, de a tehetséget, mint a nyers gyémántot, csiszolni kell” – mondta előadásában Győri Kornél, a baptista egyház hetilapjának egykori szerkesztője.
Kerekasztal-beszélgetés közben
A tanácskozáson résztvevő és felszólaló médiaszakemberek, gyakorló újságírók mindannyian a szakképzettség fontosságát hangsúlyozták, legfeljebb annak jelenlegi formáját kifogásolták. Egyesek az önképzést hiányolták a mai pályakezdőkből, mások a gyakornokokat befogadni képes szerkesztőségi műhelyek megerősítését szorgalmazták, Ozsváth Sándor, az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára pedig az általános iskolai beszédtechnika- és retorikaoktatás szükségessége mellett érvelt. Ennek szellemében továbbképzésnek is beillő, gyakorlati jellegű előadások is elhangzottak a médiaműhelyen.
Osztovits Ágnes, a Heti Válasz főmunkatársa arról beszélt, hogy amikor két évtizede hozzáláttak az újságíróképzés kialakításához a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, még egy olyan modellben gondolkodtak, hogy a hallgatók egy-egy választott egyetemi képzés mellett tanulhattak volna újságírást. Elismerte, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer nyújtotta egyszakos, kommunikátor végzettséggel is kiválóan el lehet helyezkedni, ugyanakkor – néhány kivételtől eltekintve – lesújtónak nevezte a hallgatók általános műveltségét, felkészültségét, motiválatlanságát.
Tudomány a közösség szolgálatában
„A képzés minősége csökken, a hallgatóknak viszont egyre több kihívásnak kell megfelelni. Olyan világban élünk, ahol nincsenek kijárt utak, a hagyományos módszerek nem működnek” – vette védelmébe a diákokat Antal Zsolt. A Pázmány Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének adjunktusa a személyes kompetenciafejlesztésen alapuló oktatás lehetőségeiről beszélt: „A mai kihívásoknak megfelelő, önismerettel rendelkező szakemberek képzésére van szükség. Ez egy olyan személyközpontú módja a szakma megtanulásának, mely az ismeretanyag átadásán túl a képességeik felismerésében és fejlesztésében is segíti a diákokat.” A módszer lényege, hogy a belső pszichológiai hajtóerők feltérképezésével segíthető a pályaválasztás, a tanulmányok alatt pedig szakemberek mentorálják a hallgatókat. „A tapasztalatok szerint ki lehet hozni belőlük a tudást, csak célokat kell adni nekik, ehhez viszont nem elég a tanár-diák viszony, mester és tanítványa közötti személyesebb kapcsolatot kell kialakítani” – mondta Antal Zsolt a Magyarországon még kísérleti fázisban tartó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tesztelt oktatási modellről.
Egy másik kísérletet mutatott be Nagy Károly Zsolt, a Sárospataki Református Teológiai Akadémián meghirdetett kommunikációs szakirányú továbbképzés felelőse. Tiszáninnenen is felismerték, hogy a lelkészeknek, gyülekezeti munkatársaknak munkájuk során a teológiai tudás mellett egyre inkább szükségük van más szakismeretekre, ezért idén öt új szakirányú továbbképzést hirdettek. A szakfelelős elmondta, hogy egyelőre a lelkigondozás iránt a legnagyobb az érdeklődés, a médiaképzést idén létszámhiány miatt nem tudták elindítani, de szeretnék az egyházi munkatársak kommunikációs készségeit is fejleszteni.
„A társadalmi jelenségekben eligazodni és azokról a média nyelvén kommunikálni képes szakembereket szeretnénk képezni, akik közvetítő szerepet is be tudnak tölteni a társadalom különböző kultúrájú rétegei között, akár a cigánymisszióban is” – ismertette a képzés célját Nagy Károly Zsolt. Mint mondta, a gyülekezeti és egyházmegyei médiumok fontos részei az egyházi kommunikációnak, de nem használják őket elég tudatosan. Sárospatakon szeretnének hozzájárulni az önszerveződő, kapcsolathálóra épülő közösségek megerősödéséhez, emellett azt a szemléletet terjeszteni az egyházban, hogy a kisközösségek ne csak felsőbb szintekről várjanak útmutatást, hanem maguk is vitassák meg az őket érintő témákat, s alakítsák az egyházi nyilvánosságot.
Életet hirdetni
„Protestáns médiaszakembernek lenni összetett közvetítői minőség” – mondta Nagy Károly Zsolt. Hogy ez miben áll, azt többen is megpróbálták megfogalmazni a konferencián. Mészáros Kornél, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára a hiteles, megbízható tájékoztatás fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét, az igazság mellett kiemelve a jóság és a hasznosság kritériumait is. Győri Kornél arról beszélt, hogy a mai értékvesztett társadalom emberét a keresztyén újságírók tudják a saját nyelvén megszólítani Isten örömüzenetével. „Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bőségben éljünk. Ha ezt magunknak meg tudjuk fogalmazni, úgy tudunk másoknak is erről szólni” – emlékeztetett Kádár Zsolt nyugalmazott református esperes.
Feke György, fotó: Marosi Nagy Lajos