Egyházi és állami vezetők, valamint különböző felekezetű hívek gyűltek össze augusztus 19-én este Budapesten, hogy a magyar nemzetért könyörögjenek és hálát adjanak Isten megtartó kegyelméért. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hagyományosan ökumenikus istentiszteletet rendez az államalapítás ünnepének előestéjén, melynek idén is a Budai Református Egyházközség temploma adott otthont.
„Ez nem valamiféle előünnep vagy pótünnep, hanem az ünnep elővételezése; hasonlóan ahhoz, ahogy minden vasárnap az örök dicsőség elővételezése. Azért adunk hálát és könyörgünk együtt ma, hogy holnap ki-ki a maga közösségében ünnepelhessen” – mondta köszöntőjében Szabó István református püspök.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint augusztus 20-a azt hirdeti, hogy Magyarországnak „Istennel van dolga”: ahogy ezer esztendeje István király megértette, hogy Európához csatlakozni nem csak reálpolitikai, hanem hitkérdés, úgy a ma politikusainak is keresniük kell Istent a munkájukban. „Nagy vihar előszele csap arcunkba. Vannak szegényeink, árváink, most már jövevényeink is, de ugyanakkor van házunk népe is. Nyissuk meg határainkat vagy védjük meg otthonainkat? Rossz lelkiismeretből vagy hálás szívvel tegyük a jót? Adjon ehhez Isten bölcsességet és erőt!”
Szabó István arról is beszélt, hogy az ország java, melynek munkálása mellett a vezetők elkötelezik magukat, a végső jó – az üdvösség – elővétele. Köszöntőjét – teljes terjedelmében – itt olvashatják.
Miről szeretnénk híresek lenni?
„A hondurasi San Pedro Sula a világ legveszélyesebb városa, az ukrajnai Csernobil az 1986-os atomkatasztrófa óta halott város, Toronto Kanada legnagyobb és legsokszínűbb metropolisza, Észak-Amerika legbiztonságosabb városa ̶ s a sort még folytathatnánk. „Miről híres Budapest? Miről híresek a magyarok? Gulyáslevesről, Rubik-kockáról, golyóstollról vagy más hungarikumokról?” – kérdezte igehirdetése elején Papp János. A baptista egyházelnök Jeremiás próféta könyvének 33. fejezete alapján arra kereste a választ, hogy hívő emberként mit szeretnénk, miről legyünk híresek a világban.
Jeremiás Istenhívő városként aposztrofálta az éppen ostrom alatt, a pusztulás küszöbén álló Jeruzsálemet. Isten azt üzente népének, hogy az teszi majd őket híressé, amit Ő tesz velük – mondta a baptista lelkipásztor. „A Biblia legfényesebb lapjai arról szólnak, amikor Isten cselekszik. S ha Ő cselekszik: szétválik a Vörös-tenger egy nép előtt, öt kenyér és két hal elég sok ezer embernek és egy különös hajnalon valaki kilép a sírboltból, aki halott volt és él, s szavára világmisszió kezdődik.”
Papp János arról álmodik, hogy Magyarország egyszer még az emberekkel megtelt templomokról, a kábítószerek és az alkohol iránti kereslet csökkenéséről, a házasságkötések növekvő számáról válik híressé, de hozzátette: nem az ő álmai a fontosak, hanem az, mi Isten szándéka a magyarokkal. „Mit akar tenni Isten velünk? Mit akar tenni velünk, akik régóta itt élünk, és azokkal, akár rajtunk keresztül, akik most érkeztek ide? Összhangban vannak tervei a mieinkkel?” Mint mondta, nehéz megállni, csöndben figyelni, de mindannyiunknak szükségünk van az Istenre figyelésre, az Isten kijelentésére, mert ilyen módon tud bennünk Isten cselekedni. „Fordítsuk szívünket felfelé, kérdezzük meg, mi Isten terve velünk. Kérjük, várjuk, fogadjuk csodálatos tetteit az életünkben” – biztatott, mert ha „egy közösség ilyen hittel hallgat mennyei Urára, az Ő tettei fognak látszani életében.”
Megáldották az új kenyeret
„Jó érezni a súlyát, az illatát, jó megérinteni, s hamarosan biztosan jó lesz majd érezni a zamatát” – a prédikációt követően Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kérte Isten áldását az új kenyérre. „Ahogy most körbeöleljük ezt az asztalt, mint egy család, előttünk van a lelki táplálék, Isten Igéje is” – tette hozzá, s egy evangélikus ének szavaival fohászkodott: „Áldd meg e csöndes perceket, Hadd legyünk együtt teveled, És te add, hogy ne éhezzünk, Az élet kenyerét nekünk!” Azt kérte Istentől, formálja a nemzetet olyan családdá, mely naponta tudja kérni a kenyeret, tud dolgozni érte és meg tudja osztani azt.
Az ünnepi istentiszteleten részt vett többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és több államtitkár is. Az ökumenikus alkalmon a MEÖT tagegyházainak vezetői – Szabó István, Papp János és Gáncs Péter mellett Steinbach József református püspök, a MEÖT-elnöke, Fischl Vilmos evangélikus lelkész, MEÖT-főtitkár, Illés Dávid református esperes, az alkalom házigazdája, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Csernák István metodista szuperintendens, Kalota József ortodox érseki vikárius –, valamint Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Egyház külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspöke vezették az imádságokat, olvasták fel a bibliai részleteket s végül kérték Isten áldását az egybegyűltekre. A zenei szolgálatban közreműködött a Légierő veszprémi fúvószenekara, Katona János alezredes vezényletével.
Feke György, fotó: Vargosz