130 éve született Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja.
Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja 1883. december 16-án született Temesváron. Kós Károly középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Ezután Budapesten, a Műszaki Egyetemen előbb mérnöki, majd később építészeti tanulmányokat folytatott, ahol 1907-ben építőművészi diplomát szerzett.
Az első világháború kitöréséig megbecsült építészként dolgozott Budapesten.
A két világháború közötti években a kalotaszegi Sztánán, a saját maga tervezte házhoz kapcsolódó földterületen a mezőgazdasági munka adta számára a biztos megélhetést. E mellett az erdélyi kultúra meghatározó jelentőségű szervezője volt. Ebben az időben teljesedett ki az 1910-es években elindult szépírói munkássága. Fő művei közé tartozik a Szent István király életét feldolgozó Országépítő című alkotása, a Varjú nemzetség, a Budai Nagy Antal, az Erdély kövei című könyvsorozat, amelyet kétszáz példányban magyarul és németül jelentetett meg saját nyomdájában. A II. világháború harcai során a sztánai házát a harcoló csapatok feldúlták, az épületben őrzött munkáit megsemmisítették. A világháború utáni erdélyi közéletben még pár évig aktív szerepet vállalt, de életének utolsó évtizedeit Kolozsváron visszahúzódva töltötte. Közel egy évszázadon át Kós Károly a magyar kultúra polihisztoraként az élet különböző területein egyedülállót alkotott.
Kilencvenhárom éves korában hunyt el, 1977. augusztus 23-án, sírja Kolozsváron a házsongárdi temetőben található.
Kós Károly építészi munkássága
Kós Károly pályakezdő éveiben a „Fiataloknak" nevezett építészcsoporthoz tartozott. Első, 1908 -1910 közötti munkái Budapesthez, vagy a főváros környékéhez kötődnek, amelyeken érezhetők a finn és az erdélyi építészet megtermékenyítő hatása. Életművének legelső alkotása a Budapest-Óbudai Református Egyházközség parókia épülete, ezt a Jánszky Bélával közösen tervezett zebegényi római katolikus templom követte. Az egyházi megrendelések után számos világi megbízásnak tehetett eleget. Ő tervezte a városmajori iskolát (mai néven nevén Kós Károly általános iskola) és a városligeti állatkert több épületét.
Kós Károly városépítészeti tehetségét az akkori Budapest határán felépített Wekerle-telep központjának megtervezésével mutatta meg. Az első világháború előtti békeéveiben szívének oly kedves vidéken, Erdélyben valósultak meg életművének kiemelkedő darabjai, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyben, és Kolozsváron a Monostori úti református templom. Saját családja számára Kalotaszeg vidékén, egy vasúttal jól elérhető faluban, Sztánán építette fel az eredetileg nyaralónak szánt házát, amelyet a két világháború között állandó lakóhelyül használt.
Millisits Máté