-
Története
A Dunántúli Református Egyházkerület mai területén eredetileg két egyházkerület alakult ki: a dunántúli vagy veszprémi egyházkerület a reformáció előtti győri, veszprémi és pécsi püspökségek területén, míg a felső-dunamelléki egyházkerület (néha mátyusföldinek, samarjainak vagy csallóközinek is hívták) a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség területén. A dunántúli egyházkerület déli részének nevezetes prédikátorai Sztáray Mihály és Szegedi Kis István, míg az északi részen Bálint pap, Dévai Bíró Mátyás és Huszár Gál. A felsődunamelléki egyházkerületben az ismert prédikátorok közül Nagy-Bánkai Mátyás, Huszár Gál és Bornemisza Péter tevékenykedett.
A dunántúli egyházkerület a Csepregi Zsinat (1591) döntése nyomán 1612-ben lakult meg, míg a felső-dunamelléki reformátusok önállósodása három évvel később, az 1615-ben tartott Komjáti Zsinaton történt meg. A két egyházkerület 1734-ben egyesült, és nyolc egyházmegye alkotta azt. A mai egyházkerület hat egyházmegyéből áll: a mezőföldi, az őrségi, a pápai, a somogyi, a tatai és a veszprémi egyházmegyékből.Az egyházkerület területén már a reformáció századában iskolák jöttek létre, melyek közül a legismertebb a Pápai Református Kollégium, amely eredetét 1531-től számítja. Dunántúl jelentősebb iskolái közé tartoztak még a losonci, a révkomáromi, a szőnyi, ácsi, tatai, kocsi, szentkirály-szabadjai középiskolák, aztán a Türelmi Rendelet után a csurgói gimnázium. A rendszerváltást követően a régi iskolák közül sok újraindult, köztük aPápai Református Kollégium is, míg mások ekkor kezdték el működésüket. Jelenleg hat általános és négy középiskola működik a Dunántúlon.
Érdemes föltenni a kérdést: a magyar reformátusság életében mi az, ami jellegzetesen dunántúli? A válasz valószínűleg abban fogalmazható meg, hogy a 16. századot kivéve, a dunántúli reformátusok mindig is felekezeti kisebbségben éltek, többnyire falvakban. Dunántúlon nem jöttek létre nagy mezővárosi református többségű közösségek, mint például Tiszántúlon. A dunántúli reformátusok helyzetének egyik tipikus és országszerte jól ismert példája Pápa, amelynek lakosait túlnyomó többségben katolikus testvéreink alkotják, s amely város mégis a dunántúli reformátusság szellemi-lelki központjává tudott válni, s ekként is vált ismertté. A ma ismert nagyobb dunántúli városok többsége igazából az elmúlt száz év fejleményeinek eredménye. A „dunántúliság” abban ragadható meg, hogy az itt élő reformátusok talán még erőteljesebben voltak kénytelenek érzékelni a rájuk nehezedő külső körülményeket, s nem egyszer töténetük folyamán a túlélésért folyatott küzdelemben talált rájuk Isten megtartó hatalmának bizonyságaira.
Ennek megtapasztalása fejeződik ki az egyházkerület címerében, amely egy gályát ábrázol az Igével: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel...” (Zak. 4:6.)
Forrás: refdunantul.hu
-
Elnökség
Dunántúli Református Egyházkerület Elnöksége Püspök: Steinbach József Főgondnok: dr. Huszár Pál Lelkészi főjegyző: Köntös László Világi főjegyző: dr. Baráth István -
Elérhetőségek
Dunántúli Református Egyházkerület, Püspöki Hivatal Cím: 8500 Pápa, Árok u.6. Telefon: (+36 89) 512 400; 512 401 Fax: (+36 89) 512 402 E-mail: dtpuspoki@refdunantul.hu Honlap: www.refdunantul.hu