Találkoztak a németországi magyar gyülekezetek képviselői

2013. december 03., kedd

Harmadik közgyűlését tartotta az alig két éve létrejött Németországi Magyar-ajkú Protestáns Gyülekezetek Szövetsége (NMPGYSZ). A szervezet bejegyzett egyesületként immár kilenc gyülekezet szolgálatát fogja össze és biztosítja a kapcsolatot a magyar nyelvű lelkigondozást támogató német egyházzal. Az „anyaegyházakat" Ódor Balázs külügyi irodavezető képviselte.

A december 2-án Hannoverben, a Német Protestáns Egyház (EKD) központjában tartott közgyűlésen a delegáltak egyhangúlag elfogadták a berlini gyülekezet felvételi kérelmét. Ezzel a döntéssel immár kilenc taggyülekezet számlál a fiatal szervezet és a nürnbergi magyar gyülekezeten kívül valamennyi ismert magyar protestáns, többségében református közösséget tagjai között tudhatja. A szövetség alapvető küldetése értelmében az EKD-val való kapcsolattartást és magyar gyülekezetek közötti együttműködést biztosítja, valamint a németországi és magyarországi támogatások szétosztásáról is dönt.

A közgyűlés ennek megfelelően többek között a jövő évi költségvetését is elfogadta, amivel lényegében a taggyülekezeteknek nyújtott támogatások elosztásáról döntött. A pénzügyi juttatást az egyes közösségek a saját szükségleteinek megfelelően használják fel. Vannak, akik úgynevezett „minijob" keretében minimális juttatást és költségtérítést adnak a lelkészi szolgálatot és igehirdetést amúgy önkéntes alapon vállaló lelkészeiknek. Mások a részmunkaidős lelkészi állásuk anyagi hátterét biztosítják ebből a forrásból. Az egyesületet idén az EKD és anyaegyházként, kisebb mértékben, de a Generális Konvent is támogatta.

A mintegy 2500 aktív gyülekezeti tagot képviselő szövetség küldöttgyűlését a bizalmas légkör és a testvéri összefogás jellemezte. Varga Pál elnöki beszámolójában elhangzott, hogy a Holzhausen-ben tartott márciusi közgyűlés sok fontos változást hozott az egyesület életében. Az elnökség ötödik tagot választott Orosz Mária pénztáros személyében. Személyi változások is történtek a gyülekezetekben, hiszen az egyesület alapításának egyik célja az volt, hogy új jogi keretek között, de lehetővé tegye részmunkaidős lelkészek alkalmazását is.

Növekvő közösség

Így került a müncheni református gyülekezet élére Csákváry Dániel lelkipásztor, akinek a beiktatásán Steinbach József püspök képviselte az anyaegyházakat. A müncheni gyülekezet beszámolója szerint az utóbbi hónapokban megduplázódott az istentiszteletek látogatottsága. Az elnök arról is beszámolt, hogy a szövetség szerződést kötött az MRE-vel, amelynek folyományaként 9 500 EUR támogatásban részesült a szervezet. Új fejlemény a heidelbergi gyülekezet, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, az MRE külügyi irodája és a szövetség együttműködésében megvalósított kezdeményezés, aminek keretében Nagy Zsuzsanna Eszter hatodéves diákként, Erasmus ösztöndíjasként a mainzi, a heidelbergi és a frankfurti gyülekezetben tölti segédlelkészi évét. 

Az istentiszteletet látogató gyülekezet száma nő, gyerek-istentisztelet indult és a kazuális alkalmak, főként keresztelők gyakorisága is nőtt, számolt be az amúgy német gyülekezetben szolgáló felügyelő lelkésznő, Magyar Virág, aki azt is elmondta, hogy a segédlelkész működése a gyülekezet helyi ökumenikus kapcsolatainak erősödéséhez is hozzájárult. Mindeközben a segédlelkész is sokat profitál a német példák tanulmányozásából, különösen a városi misszió diakóniai kezdeményezéseinek megismerésével. A diaszpórában töltött segédlelkészi szolgálat lehetőségét állandó programmá akarják tenni az érintettek.

Kölnben is sikerült megerősíteni a gyülekezet szolgálatát a szövetség támogatásának köszönhetően, ahol Gulyás Márta lelkésznő hat gyülekezet szolgálatát látja el önkéntes alapon. A támogatásból a gyülekezet egy lakást bérel gyülekezeti központként, ami istentisztelet kivételével a gyülekezeti élet alkalmainak helyszíneként szolgál: lelkigondozói beszélgetések, ifjúsági alkalmak és felnőtt konfirmáció zajlanak itt.

Hasonló a helyzet a stuttgarti gyülekezetben, ahol Gémes Pál német gyülekezete mellett önkéntesen vállalja fel a magyar gyülekezet gondozását. Itt is sikerült minimális támogatást biztosítani Bittner Abigél önkéntes lelkészi szolgálatához. A közgyűlésen elhangzott beszámolók és meghozott döntések azt igazolják, hogy az éppen három éve elindult egyeztetés az EKD-val és a szövetség létrehozása elérte célját. Sikeresnek ítélte az elmúlt évek munkáját Thorsten Leisser idegennyelvű gyülekezetekért felelős egyházi tanácsos is, aki az EKD képviseletében köszöntötte a delegáltakat. A Németországban nem ritka öncélú egyesületalapítás helyett valóságos munkát takar a szövetség működése: a formához immár megvan a tartalom is, fogalmazott Leisser. „Az egyesület ugyan pénzt kap és pénzt oszt, de ebben az a testvéri összefogás a meghatározó, hogy az evangéliumot hirdethessék szerte Németországban magyar nyelven" – zárta köszöntőjét a német lelkész.

2013 augusztusától az Észak-Németországi Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat vezetését ismét Menkéné, Pintér Magdolna lelkész vette át, aki hat nagy városban végez magyar gyülekezet-épitö munkát: Hannoverben, Hamburgban, Brémában, Braunschweigban, Hildesheimban és Göttingenben.

A média bizottság munkájának köszönhetően hamarosan még több információt és történetet olvashatnak az érdeklődők a szövetség most induló honlapján. A szövetség megalakulásáról és célkitűzéseiről itt olvashat. 

Külügyi Iroda

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió