Önkéntesek nélkül nem megy

2020. február 26., szerda

Messze még a nyár, és a szeles februárban nehéz elképzelni, hogy néhány hónap múlva ismét több száz hátrányos helyzetű gyermek lubickol majd a Balatonban a Bárka tábornak köszönhetően. De hogy ez megvalósulhasson, a szervezőknek – alkalmazva az elmúlt két esztendő tapasztalatait – még sok feladatot kell megoldaniuk. Ezek közül az egyik legfontosabb és legaktuálisabb a megfelelő oktatók és önkéntesek toborzása. Többek között erről kérdeztük Becze Orsolyát, a tábor szakmai vezetőjét.

– Immár a négyéves projekt harmadik évadánál tartunk. Hol tartanak jelenleg az előkészületek?

– Gőzerővel folyik az oktatók és önkéntesek jelentkezése, akik a 2020-as táborainkban munkatársainkként vesznek majd részt. Január 27-én megkezdődött az intézmények jelentkezése is. Habár a férőhelyeink több mint hetven százaléka már betelt, még vannak elérhető turnusaink, ezekre érdemes minél hamarabb jelentkezni.

Hátránykompenzáció szeretettel és élménypedagógiával

A Bárka tábor a Magyarországi Református Egyház (MRE)  nagyszabású esélyteremtési programja, amelynek köszönhetően négy év alatt hatezerötszáz gyermek táborozhat ingyenesen két helyszínen, Balatonfenyvesen és Balatonszárszón. A nyolcszázmillió forintnyi európai uniós pályázati forrásból megvalósuló eseménysorozatban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint sérült gyerekek vehetnek részt. A gyerekek az MRE önkénteseinek és a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely munkatársainak köszönhetően élménypedagógiai fejlesztő foglalkozásokon és jól szervezett szabadidős programokon keresztül szerezhetnek életre szóló élményeket. A Bibliából származó elnevezés adja a program kerettörténetét is: a résztvevők ehhez kapcsolódó szerepeket kapnak. Így lehet a turnusvezető „felfedező”, az élménypedagógiai foglalkozásokat vezetők „kapitányok”, a szabadidő-szervezők „kormányosok”, a gyerekek szükségleteiért felelős önkéntesek „fedélzetmesterek”, a lelki vezetők „halászok”, a gyermekek pedig „matrózok”.

– Milyen kritériumok alapján választják ki a részt vevő intézményeket?

– Minden református fenntartású oktatási intézmény, tanoda és a nevelőszülői hálózat kap lehetőséget a részvételre, de a kiválasztásnak szigorú feltételei vannak. Mivel a tábor kiemelt célcsoportja a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, ezért alapvető kiválasztási szempont, hogy az adott intézményből ilyen státuszú gyerekek is jöhessenek. Ezt harminc százalékos részvételi arányhoz köti a pályázat. Tehát az egy adott intézményből jelentkező gyerekek harminc százalékának ebből a célcsoportból kell kikerülnie. Tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek olyan intézmények, amelyekben a jelentkezők között százszázalékos a hátrányos helyzetű gyermekek részvételi aránya, és lesznek olyanok is, ahol ezeknek az ellenkezője igaz. Ezekben az esetekben a tábor összlétszámában kiegyenlítődnek ezek az arányok.

– Habár a kezdetekben az intézmények megkapták a tájékoztatást a program céljáról, az integrálásról, akadtak súrlódások – a társadalomban tapasztalt viszonyok alkalmanként leképeződtek a táborban. Van olyan, aki kipróbálta a Bárka tábort, de a továbbiakban nem szeretne részt venni benne?

– Van olyan intézmény, amelynek képviselői tavaly úgy érkeztek a táborba, hogy nem értették pontosan, hová, milyen közegbe jönnek. Azonban ők is úgy mentek haza, hogy hasznosnak érezték a tábort, és jövőre is vissza szeretnének térni. Az idei jelentkezésekben meg is mutatkozik,  hogy azok az intézmények, amelyek már részt vettek a táborban, a következő években is élnének a lehetőséggel.

– Ez örömteli hír, hiszen tavaly is tapasztalták a már említett súrlódásokat gyermek és gyermek, pedagógus és pedagógus, illetve pedagógus és gyermek között.

– A program részben éppen az ilyen konfliktusok megelőzését és kezelését hivatott segíteni. Ez azonban nem tanulható könyvből, csak a gyakorlatban. Tehát a súrlódásokra, a vitákra, még a konfliktusokra is úgy tekintünk, mint az élet természetes velejáróira, azok feloldásán keresztül megtanulható és megtanítható az empátia, az elfogadás. A kísérő pedagógusokat is érzékenyítjük, igyekszünk nyitottabbá tenni őket a különböző szociokulturális helyzetű gyerekek iránt. Az elfogadóképesség csiszolása nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek saját élménye is. Rájuk is pozitív hatással van a tábor elfogadó és támogató közege, az élménypedagógiai keretbe ágyazott színes programkínálat, amelyből mindenki azokat az impulzusokat viszi magával, amelyek őt leginkább építik. Közösséget építünk mindenféle gyerekből és felnőttből.

– A Bárka különleges módszerrel, az élménypedagógiával igyekszik változtatni a gyerekek sorsán. Vannak olyan iskolák, amelyekben a tanév folyamán is alkalmazzák a tanultakat?

– A táborban a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely jóvoltából a kísérő pedagógusok is részt vehetnek élménypedagógiai bemutató foglalkozáson. Ez ugyan nem tréning, de belekóstolhatnak abba, milyen módszerekkel dolgoznak a tábori  foglalkozásvezetők. Azt tapasztaljuk, hogy igény mutatkozik a pedagógusokban, hogy ha tudnak erre forrást teremteni, akkor a tanév folyamán részt vegyenek ilyen irányú, teljes képzésen. Nemrég például – a szintén tábori résztvevő – göncruszkai iskolában tartottak az említett pedagógiai műhely munkatársai hasonlót. A legtöbben itt, a táborban ismerkednek meg a módszerrel, de persze olyan is van, aki úgy érkezik, hogy már a módszertani kultúrája része az élménypedagógia.

– Hány gyermeket fogadnak idén nyáron?

– Összesen ezerhatszázat: nyolc turnusban, turnusonként kétszáz gyereket.

– Már javában tart az oktatók, azaz az élménypedagógiai foglalkozásvezetők kiválasztása. Milyen kritériumok alapján döntenek?

– Turnusonként húsz oktató, huszonkét önkéntes, három lelki segítő és egy egészségfejlesztő gondoskodik a gyerekekről. A leendő oktatók február 15-ig, míg az önkéntesek – a fedélzetmesterek – február 29-ig jelentkezhetnek. Az élménypedagógiai foglalkozásvezetőknél elvárás, hogy elvégezzenek legalább egy alapfokú élménypedagógiai képzést, legyen tapasztalatuk a gyermekfoglalkozások élményközpontú vezetésében, és természetesen alapvető a gyermekközpontú értékrend, hogy legyenek nyitottak, elfogadók a gyerekek iránt. Előnyt élvez az, aki már vett részt Bárka táborban.

– Vannak idén új jelentkezők, vagy inkább azok az oktatók vágynak, jönnek vissza, akik már voltak a táborban?

– Érdekes, hogy sok olyan jelentkezőnk van, aki tavaly vagy az első évben oktatóként vett részt a táboroztatásban, most pedig önkéntesként, azaz pótapuka-pótanyukaként szeretné segíteni a táborlakókat. Ennek oka, hogy szeretnének más szerepeket is kipróbálni, más minőségben is időt tölteni a gyerekekkel és saját magukat is új kihívások elé állítani. Természetesen mellettük vannak új jelentkezők is.

– Mi történik a kiválasztás után?

– A legalkalmasabb  jelöltekkel szerződést kötünk. Kötelező részt venniük a felkészítő hétvégén, amely a táborban várható eseményekre, szituációkra készíti fel a munkatársakat. Ezen az egész stáb egyszerre, párhuzamos foglalkozásokon vesz részt. Ezután – még a turnusok előtt – turnustalálkozókat is szervezünk, ahol pedig már szűkebb körben találkoznak az adott hét munkatársai. Ezek elsődleges célja, hogy megismerjék egymást, és így már közösen, oldottabban készüljenek a táborra.

– Úgy tudjuk, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely az elmúlt időszakban több Bárka-specifikus képzést is meghirdetett.

– Nagyon sok traumát, kudarcot elszenvedett, bántott, magára hagyott gyerek érkezik a táborba. Annak érdekében, hogy a stáb még hatékonyabban tudjon segíteni nekik, fontos, hogy új eszközökkel, új módszerekkel ruházzuk fel őket. Így született meg az ötlet a továbbképzésekről, amelyeket sikerült beépítenünk a programba. A Zsinat lehetővé tette, hogy a Bárka tábor munkatársai idén még több ingyenes képzésen vegyenek részt ugyancsak a Kalandok és Álmok-műhely vezetésével. Ilyen például az erőszakmegelőző vagy alapfokú élménypedagógiai képzésünk – utóbbit elsősorban az önkénteseknek ajánljuk, hogy ők is lássák, miről szólnak a foglalkozások. Rendezvény- és táborszervezői képzést is szervezünk az animátoroknak, a szakmai foglalkozásvezetőknek pedig haladó élménypedagógiai képzést kínálunk, hogy ők is fejlődhessenek.

– Élnek a lehetőséggel?

– Igen, nagyon örülnek a lehetőségnek, rendszeres a túljelentkezés. A képzések arra is lehetőséget nyújtanak, hogy felkészítse őket más tábori szerepekre. Ha egy fedélzetmester elvégezi az élménypedagógiai képzést, a következő évben már animátori szerepre is jelentkezhet. Ezzel szeretnénk a stáb odaadó munkáját is elismerni, hiszen a szakmai fejlődésen túl személyiségükben is épülni és gazdagodni fognak.

– Mi a legnehezebb feladat most, a tábort megelőző hónapokban?

– A jelentkezések koordinálása. Hogy mindenki kapjon lehetőséget, alternatív megoldást. Ha például valamelyik turnusra túljelentkezés van, akkor dolgozunk azon, hogy a létszám felettieket átirányítsuk más turnusokba. Célunk, hogy minél több gyereknek adjunk esélyt a táborozásra.  Sok erőfeszítést igényel az önkéntesek megszólítása, elérése is.

Jelentkezz önkéntesnek a Bárka táborba!
Válts valóra álmokat, ajándékozz örökre szóló élményt, közben pedig légy része egy felkészült és vidám csapatnak! Legyél Te is a Bárka tábor önkéntese! A program fő célja a résztvevők esélyeinek növelése, a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása, egészséges életmódjuk kialakítása és a társadalmi együttműködés erősítése.

– Kevesen vannak?

– Még nincsenek elegen, de a jelentkezés még nem zárult le. Emellett nagyobb szakmai szerepet szánunk a gyerekeket kísérő tanároknak is.

– Mi lenne az?

– A kísérő pedagógusok vannak egész tanévben a gyerekekkel, a szerepük megkérdőjelezhetetlen, ők a legfontosabb szakmai partnereink. Így érthető módon sokan nehéz szívvel engedik át a gyermekek felügyeletét, nevelését – a saját szerepüket – másoknak, akkor is, ha csupán egy hétről van szó. Szeretnénk, ha ezt inkább lehetőségként élnék meg, amikor új helyzetben láthatják a gyerekeket, és plusz információkat nyerhetnek róluk a foglalkozások vezetőitől, miközben a foglalkozások előkészítésének, levezetésének terhét nem viselik magukon. Ezért kiemelt szerepet kapnak a táboroztatásban. Ilyen például az éjszakák felügyelete. Az első évben éjjel is az önkénteseink vigyáztak a gyerekekre. De rájöttünk, hogy jobb, ha ebben az időszakban a gyerekek a kísérőikkel vannak. Persze az esti fektetés a stáb feladata marad: ez olyan meghitt pillanatokra ad módot, amikor a fedélzetmester egyéb feladatok nélkül lehet együtt a rábízottakkal, nem zavarja meg őket semmilyen más foglalkozás. Szeretnénk elérni, hogy a kísérő pedagógusok a Bárka teljes értékű tagjainak, fontos részének érezzék magukat. Így – mint minden szakmai munkatársunknak – igyekszünk nekik is fejlődési lehetőséget biztosítani. Ezért aktívan részt vállalhatnak a nagy játékok levezetésében, illetve az egész éves fáradságos munkájukat szeretnénk azzal megköszönni, hogy olyan szakmai előadás- és workshop-sorozatot kínálunk nekik neves szakemberek vezetésével, amelyek megkönnyíthetik évközi munkájukat, és amelyek témáit a szakmai érdeklődésüknek megfelelően állítottuk össze. Például a kiégés, az iskolai zaklatás és erőszak megelőzése, a mediáció és az alternatív pedagógiai eszközök rendszere témakörében. Számukra így válik a tábor nemcsak kikapcsolódássá, de egyfajta szakmai identitásképző közösségi élménnyé is, amely alkalmat ad a diskurzusra, a partneri véleménycserére.

– Van, ami ebben az esztendőben több figyelmet kap?

– Az internetes zaklatás kezelése mind a kísérők, mind a gyerekek tekintetében. Nagyobb hangsúlyt kap az erőszak-, az agresszió- és a konfliktuskezelés is. Mindez azonban nem valósulhatna meg a stáb munkája nélkül, akik minden tudásukat, hitüket, szeretetüket beleteszik ebbe a munkába. Csak így, közösen lehet a kitűzött céljainkat megvalósítani. 

Kocsis Julianna, fotó: Sebestyén László

A cikk megjelent a Reformátusok Lapjában.

Istent keresem

2Móz 16

„Ma este megtudjátok, hogy az Úr hozott ki benneteket Egyiptom országából.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink