Károli vagy nem Károli?

2012. április 16., hétfő

A Magyar Bibliatársulat (MBT) elődjét, a Magyar Bibliatanácsot 1949-ben hívták létre a magyarországi protestáns egyházak. A szervezet célja immár hatvanhárom éve az, hogy – ma már tizenkét protestáns és ortodox egyház megbízásából – felelősen és átláthatóan végezze a magyar nyelvű Biblia fordításának, kiadásának, szöveggondozásának, terjesztésének feladatát, lehetőség szerint függetlenítve azt a világi könyvpiaci tendenciáktól. A Bibliával foglalkozni azonban bárkinek joga van, így az MBT kiadványai mellett időnként különféle, kisebb-nagyobb sikerű bibliakiadások is megjelennek a piacon. Így történt ez tavaly is, amikor tízévi előkészítő munka után a Protestáns Média Alapítvány (PROMÉD) rukkolt elő újonnan revideált Károli-fordításával. Ennek világi terjesztését idén húsvétkor kezdték meg, és a kiadó sajtóközleménye szerint, akár könyvsiker is lehet.

„A magyar bibliakiadás és bibliafordítás Magyarországon évszázadokon keresztül egyet jelentett Károli Gáspár nevével és az ő 1590-es művével" – mondja Pecsuk Ottó, az MBT főtitkára. Szinte szentségtörésnek számított, ha valaki bibliafordítási munkája során nem hivatkozott a gönci prédikátor nevére. Akik ezt elmulasztották, és új bibliafordítást adtak ki, általában az egyháztörténelem elfeledett lapjaira kerültek. Így volt ez egészen addig, amíg az MBT szakemberei a Károli-féle Biblia egy újabb revíziós folyamata során az 1960-as évek közepén arra jutottak, hogy az újabb revíziónak nincs értelme, és helyette egy új fordítás megalkotásába kezdtek, aminek eredményeképpen 1975-ben megszületett a mára általánosan elfogadott és elterjedt új fordítású Biblia.

„Mi úgy látjuk, mintha a PROMÉD ezt a megfontolt döntést szeretné zárójelbe tenni, és azt az utat járná, amiről az MBT bibliafordító bizottságának tagjai egykor kimondták: nem járható, mert nem lehet a végtelenségig revideálni egy fordítást úgy, hogy az önmaga maradjon. Ők teljes őszinteséggel már nem akarták ráírni a végeredményre, hogy az Károli Gáspár fordítása" – hangsúlyozza a főtitkár.

Nem feltétlenül kell ma sem elszakadni attól a revíziós hagyománytól, amely évszázadokon keresztül a Károli-Bibliához kapcsolódott, vélik ugyanakkor az új kiadvány megjelentetői. Az újonnan revideált Károli-Biblia előkészítésében részt vevő Győri Tamás József szerint létezik az új fordítás és a száz évvel ezelőtti szöveg között elhelyezkedő megoldás. „Míg az MBT lezártnak tekinti az 1908-as Károli-Biblia szövegét, addig mi – az elődök nyomában haladva és nemzetközi példákat szem előtt tartva – modernizált formában tovább akarjuk vinni azt. Ha máig modernizálni lehet a német Luther Bibelt vagy az angol Authorized King James Versiont, akkor miért ne lehetne kielégíteni a Károli-Biblia olvasható és modern változata iránti jogos magyar igényt is? Persze lehet erről másként is vélekedni, de semmiképpen sem tekinthetjük teológiai kérdésnek, hiszen a jóakaratot feltételezve minden fordítás csupán »törékeny cserépedényként« kívánja közvetíteni az Isten üzenetét" – mondja az evangélikus teológus, aki munkatársaival arra törekedett, hogy megtalálják az egyensúlyt a modern és a régi között, hogy érthető legyen a mai olvasó számára, de megmaradjon a szöveg „károlis zamata" is. Győri Tamás József elismeri: éppen e törekvésük miatt biztosan lesznek olyanok, akiknek nem lesz elég károlis a PROMÉD-féle verzió, de mint mondja, az 1908-as kiadás is igen messze áll a Vizsolyi Biblia nyelvétől, így ennyi erővel arra vonatkozóan is joggal tehetnénk fel a kérdést: vajon miért szerepel rajta Károli Gáspár neve? Két céljuk volt: egyrészt segíteni azoknak, akik egy ilyen kiadvány révén tudnak közelebb kerülni Istenhez, másrészt a Károli-Biblia sok évszázados hatásának tovább éltetése.

Valahol a kettő között

„Az új fordítású Biblia is – főleg annak újszövetségi része – számtalan szálon kötődik Károli fordításához. Aligha mondható, hogy véglegesen elszakadt volna a vizsolyi tradíciótól. Ez nem is történhetett meg, hiszen az egykori fordítók maguk is Károli fordításán nevelkedtek" – hangsúlyozza Pecsuk Ottó, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az új kiadvány szóhasználatát vizsgálva arra jutott: az mintegy fele-fele arányban osztozik az 1908-as Károli-revízió és az új fordítás szövegén, azaz gyakorlatilag átmenet a két bibliakiadás között. „Véleményem szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy az 1908-as Biblia szövegét ötvözzük az új fordítású Biblia modernebb megoldásaival. Ha valaki Károli stílusához ragaszkodik, vegye kezébe az 1590-es vagy valamelyik későbbi, ha pedig mai magyar nyelven akarja tanulmányozni Isten Igéjét, olvassa az új fordítású Bibliát" – summázza meglátásait az MBT-főtitkár. Pecsuk Ottó szerint nemcsak a szövegi, de a tipográfiai hasonlóság is szembetűnő az új fordítású Biblia és az új kiadvány között, ezért ezt az olvasók megtévesztésére alkalmasnak érzi, és nem tartja korrektnek, hogy a nyilvánvaló tartalmi és formai hasonlóságok ellenére az új kiadvány utószava meg sem említi az 1975-ös MBT-fordítást.

Győri Tamás József nem tagadja, hogy revíziós munkájuk során figyelembe vették más fordításokkal együtt az új fordítású Biblia megoldásait is. Erre az utószóban is utaltak, de mivel a revízió elsősorban a Károli-Biblia szükséges modernizálását célozta, alapvetően annak 1908-ig elkészült különböző szövegváltozatait tartották szem előtt, és így ezen kiadásokra hivatkoztak név szerint. Álláspontja szerint a hasonlóság az új fordítású Bibliával abból is fakad, hogy az 1975-ös kiadás 1990-es revíziója mintegy háromezer változtatás esetében visszatért az 1908-as Károli-szöveghez. Az evangélikus lelkész cáfolja, hogy az új fordítású Biblia tipográfiai megoldásait másolná kiadványuk. Mint rámutat, a kéthasábos elrendezés a Vizsolyi Biblia öröksége, amelyhez az MBT az 1975-ös Biblia egyhasábos tördelése után 1990-ben tért vissza. A Károli-Bibliában szokásos versenkénti tördeléstől pedig összetett megfontolás alapján tértek el: ez a megoldás az olvashatóságot segíti, lehetővé teszi a prózai részek nyomdászati jelzését és teológiai üzenete is van. „Nem akartuk kifeszíteni a szöveget az eredeti bibliai kéziratokban nem szereplő versszámozások túlhangsúlyozásával" – magyarázza. Az új fordítású bibliakiadásoktól teljesen eltérő betűtípus és betűméret kiválasztásának pedig a PROMÉD-munkatárs tájékoztatása szerint egészen profán okai voltak: egy klasszikus, a Biblia lapméretén is jól olvasható készletet kerestek.

Szakmaiatlanságok és ellentmondások?

A bibliafordításban járatos szakemberként Pecsuk Ottó – bár elismeri az új kiadásba fektetett munka nagyságát, és az eddig megismert részek alapján vállalható színvonalúnak tartja azt – néhány ellentmondásra és szakmaiatlanságra is felhívja a figyelmet. Részben a revízió következetesen és világosan meghatározott elveit hiányolja az MBT biblikusa: „Az utószóban az áll, hogy egyszerre volt cél a modernizálás és a jellegzetes Károli-féle íz megőrzése, helyreállítása. Mégis hogyan egyeztethető össze ez a két ellentétes irányú szándék? Milyen szempontok alapján döntöttek a revizorok az 1908-as szöveg megőrzése és mikor a modernizálás mellett?" Az MBT főtitkára arra is figyelmeztet, hogy az utószó szerint a bibliafordítás a nehezen értelmezhető igéknél óvakodik az értelmezéstől, és ilyen esetekben megmarad a homályosabb szakaszok szó szerinti fordításánál. Ez sem a bibliafordításban, sem semmilyen más irodalmi igényű fordításban nem megengedhető eljárás, hiszen ahol a bibliai szerző nem szándékosan fogalmaz két- vagy többértelműen, ott a fordítónak felelőssége és kötelessége letenni a garast egy értelmezés mellett. A kiadvány viszont ebben sem következetes, hiszen hol megmarad a homályos szószerintiségnél, hol pedig egyszerűen az új fordítású Biblia megoldását veszi át. Pecsuk Ottó szerint szakmaiatlanságra vall az is, hogy a PROMÉD-kiadás nem az általa revideált 1908-as bibliafordítás alapszövege, hanem a 21. század bibliatudományának eredményeit tükröző modern tudományos szövegkiadás, a Nestle–Aland-féle görög Újszövetség alapján készült el. A főtitkár az alapszöveggel és a fordítói kérdésekkel kapcsolatos döntéseket dokumentáló jegyzeteket és a kereszthivatkozásokat is hiányolja az új kiadványból.

Győri Tamás József

Győri Tamás József elismeri, hogy a hosszú munkafolyamat legnehezebb része valóban a teológusok és a nyelvészek közötti összhang megtalálása volt. Az előbbiek inkább ragaszkodtak volna a régi fordulatokhoz, míg az utóbbiak a modernebb nyelvi megoldások hívei voltak. „Ami a Nestle–Aland-szöveg huszonhetedik kiadását illeti, azt azért vettük figyelembe más idegen nyelvű fordításokkal együtt, mert fontosnak tartottuk, hogy egy olyan bibliakiadás jöjjön létre, amely a bibliatudomány legfrissebb eredményeit is figyelembe veszi" – mondja a lelkipásztor, aki cáfolja, hogy a nehezen érthető helyeknél egyszerűen átvették volna az új fordítású Biblia megoldásait. A jegyzetekről elárulja, hogy az 1908-as Károli-Biblia utalásait az azokban lévő sok következetlenség és hiba miatt nem akarták használni, de a jövőben tervezik egy javított jegyzetapparátus elkészítését.

Nincs kapcsolat?

Állást foglalt a kérdésben április 11-én kiadott közleményében a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának Elnöksége is. A Bölcskei Gusztáv püspök és Huszár Pál főgondnok által jegyzett dokumentum leszögezi, hogy a református egyház a Magyar Bibliatársulat bibliakiadásait „fogadja el istentiszteleti használatra és ajánlja az egyéni csendesség pillanataira". A PROMÉD által kiadott Károli-revízióval kapcsolatban megjegyzi, hogy a református egyház „annak előállásával kapcsolatos információval nem rendelkezik", és a kiadóval „a Biblia megjelentetésével kapcsolatban semmiféle kapcsolatban nem volt". A nyilatkozat ugyanakkor a református egyháztagok figyelmébe ajánlja a Magyar Bibliatársulatnál jelenleg is folyó, az új fordítás 1990-es kiadásának átdolgozására irányuló bibliarevideáló munkát.

A PROMÉD által az újonnan revideált Károli-Biblia kiadásával megbízott Veritas Kiadó néhány nappal később megjelent válasznyilatkozata szerint „elgondolkodtató, hogy az MRE elnöksége nem ismeri a több mint négy hónapja megjelent revideált szöveget". A kiadvány honlapján közzétett reakció megjegyzi: annak ellenére van ez így, hogy a tíz éven át tartó revíziós munkálatról két alkalommal is cikk jelent meg a Reformátusok Lapjában a munkában résztvevő Szilágyi Ferenc tollából, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának első dékánja volt. A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy 2008-ban az alapítvány revíziós szakbizottságának tudományos munkamódszerét bemutató előadás is elhangzott a Károli Gáspár Református Egyetemen, és hogy a munkáról más fórumokon is hírt adtak a PROMÉD munkatársai.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd, Banga Zsolt

Az újonnan revideált Károli-Biblia kiadását a Baranyi József nevéhez köthető Protestáns Média Alapítvány megbízásából a Veritas Kiadó gondozza. Az Amerikában élő kommunikációs szakembernek a Bibliához írt utószava és a kiadvány honlapja (www.karolibiblia.hu) szerint ezt az alapítványt a református, evangélikus és baptista egyház bevonásával hozták létre 1996-ban, és a revíziós munkában ugyanezen egyházakhoz tartozó teológusok, nyelvészek és irodalmárok vettek részt. A református egyház hivatalos részvételének tényét az alapítvány létrehozásában és munkájában lapunk kérdésére a Zsinati Hivatal Tanácsosi Titkárságán nem tudták megerősíteni. Ugyanakkor a PROMÉD a Magyar Bibliatársulatot valóban a revíziós munkához csatlakozásra kérte, de az a '60–70-es évek bibliafordító bizottsága által levont, a cikkünkben is ismertetett tanulságokra hivatkozva visszautasította az együttműködés lehetőségét. A PROMÉD tájékoztatása szerint a revízió tíz évig tartó munkájában a következők vettek részt: Baranyi József a szakbizottság elnökeként, Kozma Zsolt, Varga Gyöngyi, Széll Bulcsú, Balogh Csaba teológiai és nyelvi szaklektorok, Szilágyi Ferenc, Szilágyi Aladár, Vajtainé Barátossy Edit, Weltler Csilla, Győri Virág Katalin, Dobsonyi Sándor, Huszár Mariann irodalmi szaklektorok, valamint Bernhardt Pál, Csákány Tamás, Győri Tamás József, Nagy Bence, Lukács Gabi és Szabó Jánosné munkatársak. Az előkészítő munkálatokban még Balázs József, Bányai János, Megyesi József, Papp Dezső, Pintér István, Szabó Mihály és Szűcs Sándor baptista lelkipásztorok, valamint Hetényi Attila és Giorgior Adrian vett részt. A 2002-ben Károli Gáspár-díjjal kitüntetett Baranyi József és alapítványa nevéhez köthető a református körökben is jól ismert Konkordancia a Károli-Bibliához című kiadvány (1995) és a Magyarázatos Károli-Biblia (2001) kiadása is.

 

Ézs 52,7–10

1908-as Károli:

 

7Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, a ki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened! 8Halld őrállóidat! Felemelik szavokat, ujjonganak egyetemben, mert szemtől-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr! 9Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet. 10Feltűrte az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!

 

Újonnan revideált Károli

 

7Milyen szépek a hegyeken az örömhírt mondó lábai, aki békességet hirdet, jó hírt mond, szabadulást hirdet, aki azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! 8Halld, őrállóid fölemelik hangjukat, együtt ujjonganak, mert szemtől szemben látják, hogy miként tér vissza Sionra az Úr! 9Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet! 10Feltűrte szent karját az Úr minden nép szeme láttára, hogy lássák a föld minden határán Istenünk szabadítását!

 

1990-es új fordítás

7Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! 8Halld, őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az Úr a Sionra. 9Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet! 10Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását.

 

Lk 2,8–11

1908-as Károli:

8Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. 9És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. 10És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: 11Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

 

Újonnan revideált Károli:

8Pásztorok tanyáztak azon a vidéken, akik kint a mezőn őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. 9És íme, az Úr angyala megjelent nekik, és körülragyogta őket az Úr dicsősége, ők pedig nagyon megrettentek. 10És az angyal így szólt: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely minden nép öröme lesz, 11mert Dávid városában ma megszületett nektek az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus.

 

1990-es új fordítás:

8Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. 9És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. 10Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: 11Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

Istent keresem

Lk 21,25–28

„…meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink