Európa: a becstelenség kifejezése?

2011. november 14., hétfő

E súlyos kérdést Jan - Geerd Heetderks, holland református lelkész, a Hollandiai Protestáns Egyház szóvívője, a Református Egyházak Világközösségének európai elnöke teszi fel, aki nemrég nyilatkozott Európa jelenéről.

Sokak számára az „Európa” szó hitvány kifejezéssé vált, vélekedik a lelkész, amit azzal indokol, hogy az egyetlen terítéken lévő téma a (gazdasági) kötelezettségek és a válság, amelybe bizonyos európai országoknak hála, belesüppedtünk. Igazából sokszor nem magáról Európáról, hanem annak égisze alatt az euróról van szó. Politikusok és döntéshozók vették át az irányítást, a média és az emberek pedig követik őket. Úgy tűnik tehát, hogy Európa mindenekelőtt problémát jelent.

Mi történt az „európai álommal”, teszi a fel a kérdést a szóvívó. Az álommal, amely a második világháború után született és a háborút, a konfliktusok végtelen sorát kívánta elvágni azáltal, hogy az Európát összetartó tényezőkre koncentrált. Arra, amelyek főleg a békéről, az ellentétek áthidalásáról, barátságról és közös értékekről szóltak és amelyek feltételezték, hogy az ellentétek ellenére mi mind egy közös történelem és kultúra részei vagyunk.
Úgy tűnik, ez az álom szertefoszlott.

Az utóbbi években az Európáról folytatott viták hátterében már nincs meg az a remény, ami hajdanán az Európáról való gondolkodást jellemezte. A viták témája a gazdaság, a befolyás, az elhatárolódás más gazdasági nagyhatalmaktól. Míg az egyik oldalon az „Európa Bástya” védi magát és kizárja a kontinensről a növekvő gazdaságok menekültjeit és termékeit, addig a másik oldalon Európa sokféle nemzetei visszabújnak a csigaházukba.

Egy televíziós műsorban a liberális belga politikus, Verhoffstadt így nyilatkozott: „Európa a nemzetek olvasztótégelye, a zseniális felfedezések, nagyszerű irodalmi művek és kimagasló kultúra bölcsője volt. Kafka zsidó volt, németül írt és Prágában élt. Ez ma már lehetetlen. Ez az Európa a múltunk, amit újra kell teremtenünk a jövőben. Ez ma ez már lehetetlen, ez a múltunk, amit újra kell teremtenünk a jövőben.”

Az európai egyházakban a „másik Európát” kell életben tartanunk, hiszen az egyházak tudatában vannak annak, hogy a gazdaságon, érdekeken és nacionalizmuson kívül más is létezik.
Az Európai Egyházak dokumentumában, az Ökumenikus Kartában 2001-ben ezt így fogalmazták meg: „Meggyőződésünk, hogy a keresztyénség/kereszténység lelki öröksége inspiráló erőt jelent Európa meggazdagítására. Krisztust követő hitünk parancsára minden képességünkkel azon munkálkodunk, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa, ahol érvényesülnek az emberi jogok és azok az alapértékek, amit a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség, valamint a szolidaritás jelentenek”. Ennek az álomnak nem szabad szertefoszlania.

Fordította: Völler Dalma

Forrás: http://www.protestantnews.eu/europe/12604

 

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió