„Áment kívánunk mondani a te megváltó szeretetedre, és a te bátorító igédet, szavadat várjuk, hogy megújuljon a te néped" – kezdte áhítatát Püski Lajos, a Missziói Bizottság elnöke. A 389. dicséret eléneklése után Zebedeus fiainak kérését elevenítette fel (Mk 10.35-45): „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, a másikunk a bal kezed felől üljön majd dicsőséges uralkodásod idején." Mi mozgat bennünket? A szolgálat melyik területére? Isten országát akarjuk vagy csak az egyház ügyét féltjük? – tette fel a kérdést Püski Lajos. „Legyünk megélői az evangéliumnak, vezessen minket az Isten országának látomása. Ne sodródjunk el a kihívások, kísértések között" – mondta.

A missziói nap hátteréről fontos tudni, hogy az MRE Missziói Bizottsága és az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) a 2013. évi novemberi Zsinaton kapott felhatalmazás értelmében, az egyház missziói céljait, szempontjait megfogalmazó széleskörű belső egyeztetést kezdeményez. Ennek eszköze a konferencia is.

„Az Egyházi Jövőkép Bizottságnak nem feladata az egyház küldetését kitalálni, ez benne van az evangéliumban. Feladata viszont, hogy segítse az egyházat ezen az úton. Hol szeretnél lenni 20 év múlva?" – tette fel a kérdést Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) elnöke. Előadásában az Érintés munkafüzet tanulságairól is beszélt: a gyülekezetek 84 százaléka nem adott választ. „Gyengék vagyunk gyülekezeti szinten, gyengék vagyunk a küldetésünk megfogalmazásában. Hiányzik a bizalom és a szolidaritás" – következtetett Harmathy András, felhívva a figyelmet arra, hogy így az intézményfenntartó egyház szerepkörébe kerülünk és számos gyülekezet célja a létfenntartás marad. A megoldás, hogy találkozunk, ahogy ma is. Az EJB elnöke a most kezdődő imaalkalmakat is megemlítette, melyek erősíthetik a híveket abban, hogy elhiggyék, komolyan vegyék az örömhírt.

„Hogyan tudjuk megragadni, hogy mire hívta Isten az egyházat?" – kezdte előadását Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője részletezve a Missziói Stratégiai Műhely munkáját. A stratégiában többek között megfogalmazódott, „Isten arra küld minket, hogy olyan befogadó közösségekben éljünk, melyben az Ő szeretetének biztonsága megtapasztalható". Számos céljuk közül kiemelendő az egyház missziói identitásának és a bizalom légkörének erősítése. Dani Eszter megkülönböztette a „missziót", ami az egyház létének alapja és a „missziókat", amelyek azok a specifikus tevékenységek, amit a megtérésre hívás konkrét céljával végezünk.

Amikor az egyház missziójáról beszélünk, ez az egyház egészét érintő kérdés, aminek a célja, hogy ez egyház minden élettevékenységében minél hűségesebben betöltse elhívó Ura akaratát, és váljon ezáltal Isten országa jelévé a mai magyar társadalomban. Ezért a missziói stratégia az egyházi élet legkülönbözőbb területein gondolja át az egyház missziói elhívásából fakadó megújulás szükségét; a gyülekezetek missziói identitása és az ifjúsági és gyerekmunka missziói megerősítése mellett mind az intézményrendszerünk, egyházi struktúráink, a lelkipásztorok támogatásának rendszere, a szolidaritás és bizalmi légkör erősítése, célja a folytatódó műhelymunkáknak. A missziológiai felvezetés mellett Dani Eszter bemutatta az alakuló missziói stratégia eddig megtett lépéseit és terveit.

Isteni-emberi tervezés

Mózes Áron szervezetfejlesztési tanácsadó a jövőképet érintő összefogásról, az őszi zsinatig váró feladatokról beszélt. Ez valójában nem kérdéssor, hanem életforma, hiszen folyamatosan fel kell tenni a kérdéseket, folyamatosan választ kell keresni rájuk. Hogyan akarjuk Isten országát megjeleníteni a földön? Mit értünk küldetés alatt? – mégis ezek a főbb kérdések. Szembenézés a tényekkel, tetteink iránya, lépéseink sorozata, és ami ránk van bízva: ezek pedig a főbb momentumok – hangzott el az előadásban. „A tervezés a munka fele" – fejezte ki Mózes Áron, hozzátéve, hogy sokan ódzkodnak a tervezéstől, mert „keresztény emberként megkísért minket, hogy passzívak legyünk, hiszen Isten vezet minket".

„Európa egy évtizede attól hangos, hogy minden egyház reformál. Általában vagy egy víziót követnek, vagy problémákkal foglalkoznak. Egy összehasonlító tanulmány azt mutatja, hogy az európai egyházak leginkább az utóbbit teszik" – mondja Ódor Balázs, az EJB titkára. Fontos része a megújulás folyamatának a református gyülekezetek imaszellemének ébren tartása – ez kezdődik a konferencia napján is. Másik, szintén fontos rész a szociológiai kutatás, mely tovább folytatódik, nemsokára telefonosan, 400 gyülekezet bevonásával. Az egyház megújulásához figyelemreméltó a jó gyakorlatok gyűjtése – hangzott el az előadásban. A francia keresztyének például – kihasználva, hogy az evangélikusok és a reformátusok egyesültek – összegyűjtötték ezeket. És ez a folyamat, a kudarcok és örömök megosztása spirituális változást is hoz. Az őszi zsinaton az EJB terve, hogy a Missziói Bizottsággal közösen konkrét cselekvési tervet rakjon le.

Műhelyek munkái

Az előadások után műhelymunka kezdődött, a nyolc műhely sarokpontjai az alábbiak voltak.
Missziói identitás, spiritualitás: 1. Erősítjük a missziói identitást a gyülekezetekben (a lelkészképzés és lelkésztovábbképzés, a presbiterképzés és gyülekezeti munkatársképzés területén). 2. Kidolgozzuk és érvényesítjük a missziói szempontokat a gyermekek és ifjúság felé nyíló szolgálatban. 3. Erősítjük intézményeink református missziói identitását. 4. Spirituális, lelkigondozói és szakmai háttértámogatást nyújtó országos hálózatot építünk ki a lelkészek és a gyülekezetek egészségének támogatására. 
Egyház és társadalom: 5. Tudatosítjuk Isten Országa értékrendje megélésének fontosságát: a társadalom átalakulásából és értékrendjének változásából fakadó kihívásokra keresztyén válaszokat kínálunk fel. 6. Megvizsgáljuk az új info-kommunikációs eszközök alkalmazási lehetőségeit, újratervezzük és megújítjuk a kommunikációnkat a társadalom eléréséhez. 
Az MRE szervezeti megújulásának lehetőségei missziói szempontból: 7. Kidolgozzuk az MRE - missziói elhívását támogató, közegyházi működését hatékonnyá tévő - szerkezeti megújításának alternatív koncepcióit. 8. Az őszinteséget, átláthatóságot, a nagyobb bizalmat és egymás iránti felelősség aktívabb felvállalását támogató rendszert hozunk létre egyházunk közösségében.

A záró ima előtt a műhelyek beszámolói hangzottak el. Az egyik munkacsoport „a missziói identitás erősítése a gyülekezetekben" a lelkészképzésés munkatársképzés missziói szempontból történő megvizsgálását tűzte ki célul. Egy másik csoport különböző egyházi intézmények jó és rossz gyakorlatait fogja összegyűjteni és megvizsgálni, míg a gyülekezetek fenntarthatóságát projektező műhely a pénzügyi átláthatóságot nézte meg közelebbről. A lelkészek és egyháztagok spirituális támogatását megcélzó munkacsoport két területet különített el: a lelkigondozói/mentálhigiénés illetve spiritualitás területeit. 

Külön műhely foglalkozott a gyermek- és ifjúsági misszióval, melynek munkája arra is kiterjedt, hogy másként kell közeledni a vallási háttérrel, illetve nemhívő háttérrel rendelkező családok felé. „A legtöbb területen hiányzik a szakértő munkatárs" – hangzott el. Az egyház társadalomban való missziói jelenlétét vizsgáló műhely többek között a „fordított misszió" fogalmát is felvetette, mikor az egyház társadalmi kihívások kérdéseiben fogalmaz meg válaszokat. Szakértők, szociológusok bevonásával lehetne a kihívásokat – cigánykérdés, antiszemitizmus, környezetszennyezés, pesszimizmus – kiindulópontnak tekinteni. A hiteles bizonyságtétel is a témák között szerepel.

A kommunikációs munkacsoport az evangélium templomon kívüli hirdetését emelte ki, emellett az aktuális társadalmi kérdésekre adott válaszok keresését. A „református kommunikáció", mint másoktól eltérő alakzat, egyedi jelenség megfogalmazására is sor került. A közegyház szervezeti megújulásával foglalkozó műhely a problémák, gondok felsorolása (partikuláris egyházszervezet, erőforrások szétforgácsolása, adminisztrációs terhek, közösségi döntések semmibevétele) és elemzése után a kiküszöbölésük lehetséges útjait fogja keresni.

reformatus.hu
Fotó: Vargosz