Az első adventi koszorút több mint százhetven évvel ezelőtt egy evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern készítette. Az árvaházban élő gyermekeknek szerette volna szemléltetni a karácsony közeledtét.
Az adventi időszakban való gyertyagyújtásnak megvolt a maga hagyománya kezdetektől fogva. Hiszen a téli sötétségben a pogányok a napistent ünnepelték és a gyertya fénye emlékeztette őket arra, hogy a fény legyőzi a sötétséget. A zsidó hagyományban is szerepet játszottak a gyertyák. Ilyentájt ünneplik a hanuka ünnepét, amikor arra emlékeznek, hogy a makkabeusok lázadása után, a templom felszentelésekor csak egy napra való szent olajat találtak, de az új elkészítéséhez időre volt szükség. És ez az egy napi olaj nyolc napon keresztül világított a mécsestartóban. Ezért azóta is az ablakba kitett 8+1 ágú gyertyatartóval adják hírül a világnak, hogy csoda történt.
Az első adventkoszorút a hagyomány szerint Johann Hinrich Wichern készítette. Wichern (1808–1881) német evangélikus lelkész volt, aki szívén viselte a szegények és az árvák sorsát. Ezért 1833. október 31-én megnyitotta az első árvaházat, amit még nagyon sok követett. Ezekben a házakban 10-15 gyerek volt egy-egy Testvérrel, aki gondoskodott róluk. 1839 adventjében az esti áhítatokon azzal szemléltette Wichern a karácsony közeledését, hogy minden nap egy gyertyával többet gyújtott meg a szobában lévő kocsikerékszerű csilláron. A vasárnapokat nagyobb gyertyával jelölte. Ez nagyon megtetszett az embereknek és mások is átvették ezt a szokást.
1860 körül már a 24 gyertya helyett csak a négy vasárnapit tartották meg. És alig száz év elteltével a protestáns vidékeken általánossá vált az adventkoszorú készítése. Magyarországon az utóbbi években terjedt el. Bár egyes vidékeken régebben is készítettek "Krisztusváró koszorút".
A gyertya Jézusra emlékeztet minket, aki a „világ világossága”-ként jött közénk. Vannak országok, ahol az adventi négy gyertya közé egy ötödiket is tesznek, ami Jézust jelképezi. A gyertyák színe a római katolikus egyházban: három lila és egy rózsaszín. A lila szín a bűnbánatra utal, ilyenkor a papi ruha is lila a böjt miatt. De a harmadik vasárnap az öröm jelenik meg, ezért az rózsaszín gyertya. A nem katolikus körökben nincs jelentősége a gyertya színének, lehet egyszínű vagy akár mind a négy lehet más.
A különböző népek és felekezetek más és más jelentést adnak a gyertyáknak. Vannak, akik a gyertyák meggyújtásakor a hit, remény, szeretet és az öröm értelmén gondolkodnak el. Mások az Ádámnak és Évának, a zsidó népnek, Keresztelő Jánosnak és Máriának adott ígéretekre gondolnak. Sokan a karácsonyi történetre emlékeznek úgy, hogy az első gyertya meggyújtásakor a próféciákat olvassák föl, amik megjövendölték Jézus születését. A második héten Józsefért és Máriáért adnak hálát, akik felnevelték Jézust. A harmadik gyertyánál a pásztorokra gondolnak, akik először tudhatták meg, hogy megszületett a Megtartó és végül a bölcsekről emlékeznek meg, akik olyan hosszú utat tettek meg, hogy találkozhassanak az új királlyal.
Kompán Zsoltné Julika