Széles mosollyal fogad bennünket Kádár Ferenc lelkipásztor, miután leparkoltunk a sátoraljaújhelyi parókia udvarán. Szabadkozik, amiért ennyire nehezen található meg templomuk a városban. Mint kiderül, ennek történelmi okai vannak. Vendéglátónk a gyülekezeti terembe invitál bennünket, ahol már vár minket a gyülekezet több tagja, hogy bemutassák közösségüket.
Tapintható történelem
A beszélgetést a gyülekezet történetével kezdjük, és hamar világossá válik, hogy a sátoraljaújhelyi a legrégebbi magyar református gyülekezetek egyike. „Kazinczy Ferenc egyik fennmaradt beszédéből kiderül, hogy már 1522-től van jele annak, hogy a városban a reformáció tanait hirdették – mondja Kádár Ferenc. – Büszkén emlegetjük ezt az évszámot.” Kazinczy nem volt gazdag ember, de kiterjedt európai és magyarországi kapcsolati rendszerén keresztül sok támogatást szerzett a gyülekezetnek – árulja el a lelkipásztor. Bár az irodalomkönyvek nem említik, a nyelvújító gyakorló református volt, aki 1814 és 1818 között a sátoraljaújhelyi gyülekezet főgondnoki tisztségét is betöltötte. A jelenlegi főgondnok, Mácsi Dénes szerint megtisztelő Kazinczy Ferenc nyomdokain járni.
A gyülekezet birtokában van számos olyan klenódium, amely állandó vagy éppen időszakos múzeumi kiállításon vesz részt. Az évszázados úrvacsorai kupákat és serlegeket a mai napig használják a sákramentum kiszolgáltatásakor. Az I. Rákóczi Zsigmond fejedelem által adományozott aranyozott, fedeles ezüst kupa nemrég érkezett vissza a gyülekezetbe egy másfél hónapos kiállításról, a Lorántffy Zsuzsannától kapott úrasztali terítő a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményében látható, mint ahogy két, a 17. századból származó, gazdagon díszített ónkanna is. Mindezek mellett féltve őrzi a gyülekezet a Vizsolyban nyomott Károli-biblia példányát is. A kifejezetten jó állapotban fennmaradt biblia érdekessége, hogy néhány éve még nem szerepelt az Országos Széchényi Könyvtár nyilvántartásában. Egyes források szerint – immár a Sátoraljaújhelyen őrzött példánnyal együtt – csupán ötvenkét Károli-biblia maradt fenn.
Lelkészeket adó Újhely
Kádár Ferenc és felesége, Éva 1995 óta szolgál Sátoraljaújhelyen. Bajusz János, a missziós feladatokért felelős gondnok szerint a lelkészházaspár valódi ébredést hozott a város életébe negyed évszázaddal ezelőtt, de az elnéptelenedő vidék problémáján a helyi református gyülekezet is osztozik a várossal és a többi felekezettel. A gyülekezet közel ezerkétszáz fenntartóból áll, a vasárnapi istentiszteleteken átlagosan kétszáz-kétszázötvenen vesznek részt. „Az elköltözések és a szűkös munkalehetőség miatt az idősebb korosztály van erősebben jelen a gyülekezetben, a fiatal családosok közül sokan hiányoznak” – mondja Kádár Ferenc, aki büszkén említi, hogy az elmúlt huszonöt év alatt több mint húsz lelkész került ki a sátoraljaújhelyi gyülekezetből, és szolgál szerte a Kárpát-medencében. „Néhány évvel ezelőtt hazahívtuk őket egy alkalomra, a gyerekeikkel együtt több mint negyvenen voltunk” – emlékezik vissza a gyülekezet vezetője.
De nemcsak lelkipásztorokat adott a református egyháznak ez a gyülekezet, hanem egy püspököt is. Fejes István több mint fél évszázadon keresztül az újhelyi gyülekezet lelkipásztora, 1910-től három évvel később bekövetkezett haláláig pedig a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke volt. Tiszteletére püspöki palotát építettek a templom mellé, amely a mai napig otthont ad a parókiának és a gyülekezeti teremnek is. Fejes István elismert költő is volt, aki nemcsak verseket írt, hanem részt vett a református egyház énekeskönyvének 1881-ben indult megújítási programjában is. Ő írta például az „Egyedüli reményem” kezdetű, 276. dicséret szövegét.
Gyülekezet és misszió
A sátoraljaújhelyi gyülekezetben a két megválasztott mellett két beosztott lelkész is szolgál. Egyikük Kádár Adrienn – aki a lelkészházaspár legkisebb fiának, Tamásnak a felesége –, ő elsősorban a hittanoktatásban tevékenykedik, míg a másik beosztott lelkész, Tóth Tamás, a missziós és az ifjúsági szolgálatból veszi ki a részét. Rajtuk kívül Papp Imre és Kádár Tamás segédlelkészi szolgálatokat végez.
A presbitérium
A sátoraljaújhelyi gyülekezetnek harminckét tagú presbitériuma van, amelyet Mácsi Dénes főgondnok és három gondnok, Bajusz János missziói, Nagy Lajosné Irma pénzügyi és Vinnay István gazdasági gondnok vezet. A főgondnok szerint nagyon jó kis csapat kovácsolódott össze. „Ismerjük egymás gondolatait, és igyekszünk részt venni a templom körüli munkákban, az ifjúsági szolgálatban, a lelki alkalmakon és a rendezvényeken is."
Tóth Tamás elmondja, rendszeresen látogatja a helyi kórház betegeit és a két idősotthon lakóit, gyakran hirdet igét a cigánymisszióban, és minden pénteken együtt énekel-beszélget a Mustármag ifjúsági kör tagjaival. „Ezeken az alkalmakon nemcsak a bibliai tanításokkal foglalkozunk, hanem aktuális, a fiatalokat érintő témákkal is. Találtunk nemrég egy weboldalt az interneten, ahol többek között a szerelem és a szexualitás témakörét járjuk körbe keresztyén szempontból. Érdekes látni, ahogy megosztja a fiatalokat egy-egy téma, amikor elbeszélgetünk ezekről a kérdésekről” – mondja Tóth Tamás, aki szerint a fiatalokra lehet építeni a gyülekezet jövőjét, és mindaddig számítani is lehet rájuk, amíg el nem költöznek a városból. „Felnőnek, és a nagy részük elmegy, hogy aztán évekkel később más gyülekezetekben legyenek tagok, presbiterek. Jó lenne, ha a mi gyülekezetünk is profitálhatna ebből” – sóhajt fel a lelkész.
Visszakapott iskola
Pedig gyermekből nincs hiány Sátoraljaújhelyen, a város óvodáiban és iskoláiban, ötvennégy hittancsoportban több mint ötszázan járnak református hittanra. A Petőfi Sándor Református Általános Iskolában kétszázharminc diák lelki nevelése is folyik. A templom szomszédságában működő intézmény száztizennégy év után, 2012-ben került vissza egyházkerületi fenntartásba, az iskola életének és munkájának felügyeletével, lelki életének irányításával a Sátoraljaújhelyi Református Egyházközséget bízta meg Csomós József püspök. „Idén kezdtük a hetedik tanévünket” – mondja Kádár Ferencné Iszlay Éva lelkipásztor. „Nagyszerű dolog, hogy belevágtunk, mert így be tudjuk hozni a szülőket is a templomba” – teszi hozzá. Rendszeresek a családi istentiszteletek, amelyeken egy-egy osztály szolgál és tesz bizonyságot a gyülekezet előtt. „Ilyenkor eljönnek a szülők is megnézni a gyereküket, és lassan-lassan az ő nemzedékük is bevonható a gyülekezetbe” – vonja le a tanulságot a lelkész.
Kádár Ferenc tapasztalata szerint vannak olyan szülők, akik ennyi templomba járás után ébrednek rá, hogy ők is reformátusok, elkezdik fizetni az egyházfenntartói járulékot, és már nem csak a családi istentiszteleten lehet őket látni. „Ez megerősítés nekünk, hogy jó úton járunk. Hisszük, hogy jól hatunk egymásra az iskolával. Eddig ez pozitív hozadékú történet” – osztja meg véleményét a lelkipásztor.
Szerda délelőtt tartják az iskola istentiszteletét, de ez nem hat a vasárnapi templomba járás ellen, sőt, erősíti azt. A diákok megtanulják, hogyan kell viselkedni a templomban, megismerik a református szokásokat is. „Áldásos alkalom ez, a gyerekek nagyon figyelnek, jól viselkednek és remekül énekelnek. Van egy tanévi zsoltárunk és egy tanévi dicséretünk, minden szerdán azokat énekeljük. A tanév végére az elsősök is olyan szépen fújják a zsoltárt, hogy öröm hallgatni” – mondja Kádár Ferenc. Idén a 40. zsoltárt gyakorolják a tanulók, mint ahogy később kiderül, nem véletlenül.
Hűséges nőszövetség
A hamarosan ötszázéves fennállását ünneplő gyülekezetben százéves múltra tekinthet vissza a nőszövetség, amelynek tagjai hagyományosan a diakóniai szolgálatból veszik ki a részüket. Rendszeresen látogatják a betegeket a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban, éppúgy a város két idősotthonában lakókat, de állandó a jelenlétük a vissi Református Átmeneti Anyaotthonban és az Erdőbényei Szeretetotthonban is. „Ilyenkor igét viszünk, majd egy kis műsorral és süteménnyel kedveskedünk” – mondja Székely Béláné Jolika, a helyi nőszövetség elnöke, aki később büszkén nyitja ki a szövetség történetét bemutató naplót, amelybe feljegyeznek minden eseményt az utókor számára.
A diakónia mellett a nőszövetség tagjai veszik kezükbe az irányítást, ha szeretetvendégségről vagy más gyülekezeti esemény megszervezéséről van szó. Ilyenkor sütnek-főznek, a keresztelések alkalmával pedig az asszonyok hímzett keresztelőkendővel ajándékozzák meg a gyerekeket. Kádár Ferencné Iszlay Éva lelkipásztor elárulja, hogy a huszonkét tagú nőszövetség önálló kis kört alkot a gyülekezeten belül – nekik önálló bibliaórájuk is van szerdánként a gyülekezeti bibliaóra előtt.
Advent Sátoraljaújhelyen
A karácsony előtti időszak különösen mozgalmas hónap a gyülekezet életében, egymást érik a különböző rétegalkalmak és rendezvények. Nagy Lajosné Irma, a pénzügyekért felelős gondnok elmondása szerint az adventi ünnepi időszak közös gyertyagyújtással kezdődik a város főterén, majd a Kárpát-medencei imanappal folytatódik, immár a gyülekezeten belül. Advent vasárnapjain a templomban is meggyújtják az adventi koszorú gyertyáit, és minden istentiszteleten bizonyságot tesz valaki a gyülekezet előtt. Kádár Ferenc szerint ezek az alkalmak nagyon meghittek és családiasak szoktak lenni, bízik benne, hogy így lesz ez idén is.
Az idei első adventi vasárnap azért is lesz különleges a gyülekezet életében, mert az istentiszteletet közvetíti a Kossuth Rádió is. „Augusztus végén tudtuk meg, hogy minket választottak az első adventi vasárnapi istentisztelet közvetítésének helyszínéül” – emlékszik vissza Kádár Ferenc. „A gyülekezet szinte már rutinosan áll az éteri szolgálat elé, mert amellett, hogy az Európa Rádióban rendszeresen lehet hallgatni az Újhelyen tartott istentiszteleteket, két éve pünkösdkor a Duna Televízió is élőben adta az ünnepi istentiszteletet. Kádár Ferenc azt is megosztja velünk, hogy már kiválasztotta az igehirdetés lekcióját is, amelyben Zakariás történetét és az abban rejlő adventi üzenetet tolmácsolja majd a gyülekezetnek és a rádióhallgatóknak. „Az iskolánk diákjai is készülnek szolgálatra ezen a vasárnapon” – mondja a lelkipásztor, és elárulja: „Az iskolai istentiszteleten begyakorolt 40. zsoltárt éneklik majd. Nem közismert zsoltár, de adventi ének, és a gyerekek nagyon szépen éneklik.”
Kiemelkedő helyzet
A gyülekezet a Máté evangéliumából választott igei mottót magának: „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város." (Mt 5,14) Kádár Ferenc szerint nem titkolt az áthallás, ugyanis a Bodrogköz felől nagyon szépen látszik, hogy Sátoraljaújhely is ilyen hegyre épült város. „Sárospatakkal együtt mi vagyunk a két nagy gyülekezet itt, Zemplénben, emiatt is úgy érezzük, kiemelkedő helyzetünk van. Igyekszünk úgy élni, hogy valóban legyen mire felnézni."
Hegedűs Bence, fotó: Kalocsai Richárd
Megjelent a Reformátusok Lapjában.