Elhunyt Makovecz Imre

2011. szeptember 27., kedd

Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, aki a magyar organikus építészet legismertebb képviselője, számos szakrális épület tervezője volt, több református templomot is tervezett.

Az építész haláláról kedden tájékoztatta családja az MTI-t.

Makovecz Imre 1935. november 20-án Budapesten született. Élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

Iskoláit is a fővárosban végezte, előbb a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, 1959-ben, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi oklevelet kapott.

Pályája elején, 1959-től, állami tervezővállalatoknál dolgozott. Ebben az időben elsorvadásra ítélt falvakban szervezett kulturális egyesületeket, olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül épített újjá kollégáival számos közösségi épületet, Sárospatakon pedig emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége.

Törökvágási református templom, Kolozsvár, Donát út

Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.

Első figyelemreméltó munkája a paksi templom volt, a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára, ez már a jellegzetes makoveczes jegyeket viseli magán. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. Az épület csónakformája az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést.

Érdemes külön szólnunk arról is, hogy Makovecz Imre három református templomot is tervezett. Ezek közül kettő készült el, a harmadik terv maradt. Éppen a még meg nem valósult, temesvári templomot vetette először papírra, a 90-es évek elején.

1994-97 között tervezte a kolozsvári Donát utcai, törökvágási református templomot. Az faburkolatú épületet uralja a négy sarkán elhelyezett négy torony, csúcsos sisakokkal. A templom fő tömegét pedig egy kupolaszerű tér adja. Makovecz Imre által készített vázlattervekből Müller Csaba készített kivitelezési tervet, az ő feladata volt a művezetés is. A templom alapkövét 1998-ban tették le, de az anyagi források szűke miatt tíz évig épült. Végül 2008. május 4-én szentelték fel.

A szintén erdélyi Vargyas református templomát ugyanebben az időben, 1995-96-ban tervezte Makovecz Imre. A Kovászna megye északnyugati felében található település templomát 1994-ben bontották le, és kérték fel Makovecz Imrét a tervek elkészítésére. Az épület emlékeztet a siófoki evangélikus és a paksi katolikus templomra, mégis jellegzetesen erdélyi épület. Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként beépíttetett az új templom falába, hasonlóképp az egyik gótikus ablak csúcsíves zárórészét is. Az alapkőletételre 1997. került sor, itt is forráshiány hátráltatta az építkezést, így 2005-re készült el a templom.

Református templom, Vargyas, Kovászna megye

Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény.

1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.

Aki érdeklődik Makovecz Imre templomépítészete iránt, október 8-ig a Várnegyed Galériában (1015 Budapest, Batthyány utca 6. keddtől-szombatig 11-18 óra) megtekintheti a Templomok című kiállítást.

MTI-Reformatus.hu

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió