Nyugtalanító idők

2016. május 11., szerda

A testvérgyülekezeti kapcsolatok megújítására szólította a református közösségeket az erdélyi püspök felhívásához csatlakozva Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök is. A Zsinat lelkészi elnöke a református egyház legfőbb testületének május 11-i ülését megnyitó beszédében többek között szólt Európa és a világkeresztyénség helyzetéről, a református egyház legfrissebb népmozgalmi adatairól, a boltok vasárnapi nyitva tartásáról, valamint a legfontosabb közelgő évfordulókról is.

Lemondtak Európáról?

– Nyugtalanító korban élünk – kezdte a zsinati ülést megnyitó beszédét Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint Európát világméretű migrációs válság feszíti. Az egyházi vezető szerint Európa és benne a befogadó országok egyre tanácstalanabbak a kialakult helyzet miatt. Max Weber nyomán rámutatott: az úgynevezett érzületetika érvei szerint embertársi, sőt keresztyéni kötelességünk segíteni másokon, ugyanakkor a felelősségetika szempontjai arra figyelmeztetnek, hogy döntéseinknek a következő nemzedékekre kiható következményei vannak. – Ezeket sem ártana megfontolni – tette hozzá a püspök.

A szónok Európa belső feszültségeire is felhívta a figyelmet. Az európai uniós tagságról szóló közelgő brit népszavazásra utalva kiemelte: egyre többször hallani az európai országok brüsszeli döntések miatti elégedetlenségéről.

A református egyház zsinati elnöke a teremtett világért viselt felelősségünkre is felhívta a figyelmet. A csernobili atomkatasztrófa harmincadik évfordulója kapcsán elmondta: mérhetetlen energiafogyasztók lettünk, és kérdés, hogy feléljük-e erőforrásainkat, veszélyeztetve ezzel a teremtett világot, vagy találunk-e hosszú távú, fenntartható megoldást szükségleteinkre.

A világkeresztyénségről szólva Bogárdi Szabó István kifejtette, hogy vallásunk különös ellenmondást mutat, mert míg a harmadik világban növekedés jellemzi, addig máshol, különösen Európában, a fogyatkozás jeleit mutatja. – Érdekes, izgalmas, sokat ígérő, reménységet hordozó, és egyre érdektelenebb – mutatott rá a dilemmára az egyházi vezető. Hozzátéve vélekedését: talán Ferenc pápa és Kirill pátriárka is azért Kubában találkozott egymással ez év februárjában, mert a katolicizmus és az orosz ortodoxia is lemondott az egyre erőtlenebb Európáról.

 Jó jelek

A püspök bejelentette, hogy elkészült a tavalyi év népmozgalmi adatainak összesítése, amelyek „meglepő tényt mutatnak”: mind a keresztelés, mind a konfirmáció, mind a házasságkötés, de még a tiszta gyülekezeti bevételek terén is növekedés látszik. – Jó jel, de tendenciára még nem lehet következtetni belőle – figyelmeztetett Bogárdi Szabó István a református egyház saját lábra állásának régi álmára is utalva.

– Volt egy jó évünk, amikor nem kellett vasárnap boltba menni – értékelte az üzletek vasárnapi zárva tartásának visszavonását az egyházi vezető, aki a jogszabályra nem boltbezárási, hanem „ünnepvédelmi” törvényként tekintett.

Emlékezzünk!

Bogárdi Szabó István a közelgő fontos évfordulókra is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy 2017-ben a reformáció ötszáz évvel ezelőtti elindulása mellett a II. Helvét Hitvallást a magyar reformátusság hitvallási irataként elfogadó négyszázötven évvel ezelőtti debreceni zsinatra, továbbá két református költő, Arany János és Tompa Mihály kétszáz évvel ezelőtti születésére is emlékezni fogunk. Arra kérte a gyülekezeteket, maguk is szervezzenek megemlékezéseket.

A püspök az idei évre vonatkozóan kiemelte a budapesti Skót Misszió százhetvenöt évvel ezelőtti hazánkba érkezését, az 1956-os szabadságharc és az ahhoz kapcsolódó református megújulási mozgalom hatvanadik évfordulóját. Az utóbbi kapcsán név szerint is megemlékezett a mártírsorsú levéli lelkipásztorról, Gulyás Lajosról, valamint emlékeztetett a megújulási mozgalom iratait bemutató Kelt mint fent című kötetre is. Bogárdi Szabó István szólt még Erasmus ötszáz évvel ezelőtt megszületett görög nyelvű Újtestamentumáról és annak az egyház megújulásában játszott szerepéről, továbbá emlékeztetett a száz évvel ezelőtti isonzói csaták rettenetére és az első világháborút követő országvesztésre is, arra kérve a vezetőket, minden döntésüket jól fontolják meg, hogy ne ismétlődhessenek meg a 20. század iszonyatai.

A Zsinat lelkészi elnöke a magyar református egység május 22-i kolozsvári ünnepére hívta a gyülekezeteket, hangsúlyozva, hogy nem csak az erdélyi testvéreknek van szüksége az anyaországiakra, hanem utóbbiaknak a határon túliak hitet építő és megerősítő példájára, helytállására. A püspök végül Kató Béla erdélyi püspök felhívásához csatlakozva a testvérgyülekezeti kapcsolatok megújítására, sőt újabbak létesítésére kérte a magyar református közösségeket.

Kiss Sándor, fotó: Vargosz

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió