Száztíz éve született, és idén éppen harminc esztendeje hunyt el a XX. századi református magyar egyházzene kimagasló alakja, Gárdonyi Zoltán, aki 1941-től 1967-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei egyedülálló értéket képviselnek a XX. századi európai egyházzenében. Fia, Gárdonyi Zsolt zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által vált ismertté itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Református Egyházközség által szervezett hatrészes Gárdonyi koncertsorozat márciusi eseményére érkezett haza feleségével. Vele beszélgettem szülővárosában, Budapesten az apáról fiúra szálló zeneszeretetről, az egyházzene és hit kapcsolatáról, illetve a művészi zene missziói hatásáról.
Június 18-án adták át a Magyar Örökség díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ezúttal nyolc alkotó személy, illetve közösség, köztük Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt zeneszerzői és zenetudósi, valamint Ritoók Zsigmond ókortudós munkásságát ismerték el.
A nemzetközileg elismert zenetudósnak, Gárdonyi Zsoltnak Schmitt Pál Köztársasági elnök a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta.