A Bethesda-kórház megnyitásának 150 éves évfordulója kiváló alkalom arra, hogy az érdeklődők megismerjék a neves intézmény múltját. Cikksorozatunk első két részében a Bethesda történetének két fontos fejezetét ismertettük. Az alábbi összefoglalás az 1951–1992 közötti „átmeneti" időszakot, valamint az 1992-től napjainkig tartó, sok erőfeszítéssel teli, de a megújulás örömével járó korszakot tárgyalja.
Idősebb Révész Imre református lelkipásztor, a XIX. század neves egyháztörténésze, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatásai eredményeként Magyarországon elsőként készített Kálvin-életrajzot.
Hollandia budapesti nagykövetsége a soros EU-elnökség kísérőprogramjaként február 12-én a Millenárison, az Európa Pontban vetítette Roel Reiné rendező Michiel de Ruyter admirálisról szóló filmjét. Ki is volt ő és miért fontos nekünk, magyaroknak? Mint az a 2015-ös nagyjátékfilmből kiderült, ő volt az, akit tizenegy éves kisfiúként kiküldtek a tengerre, mert a vlissingeni templomtoronyból túl sokat nézte a végtelen vizet. Ő volt az, aki egy kalóztámadás során vajjal kente fel hajója fedélzetét, hogy harcképtelenné tegye ellenfeleit. És ő volt az, aki 1676. február 11-én Nápoly partjainál kiszabadította azt a majd harminc magyar protestáns prédikátort, akiket hitük miatt az ellenreformáció idején gályarabságra ítéltek. Az esti filmvetítés legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a címszereplő leszármazottja, Frits de Ruyter és Szodói Balogh András kiszabadított gályarab leszármazottja, Réthy Ágnes találkoztak egymással.
A Bethesda-kórház megnyitásának 150 éves jubileuma lehetőséget biztosít, hogy az érdeklődők beletekintsenek a gyógyító intézmény múltjába. Cikksorozatunk első részében a Bethesda történetének első fejezetét ismertettük. A soron következő összeállítás az 1909 és 1951 közötti időszakot mutatja be. Bár sok nehézség hátráltatta a kórház működését, mégis az itt végzett szeretetteljes munka és a szolgálatok bővülése alapján a Bethesda-kórház aranykorának nevezhetjük ezt az időszakot.
Több mint százan, köztük kormánytagok, történelmi egyházak képviselői emlékeztek a második világháborúban elhurcolt, meggyilkolt zsidókra a Cipők a Duna-parton című emlékműnél január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján.
A Bethesda-kórház megnyitásának 150 éves jubileuma lehetőséget biztosít, hogy az érdeklődők megismerjék a gyógyító intézmény történetét. Az elkövetkező három hétben a kórház múltjába nyerhetünk betekintést három összefoglaló írás által. Az elsőben a Bethesdát alapító egyházközség és a kórház első fél évszázada elevenedik meg előttünk.
A Bethesda 150 éve címmel nyílt kiállítás a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely rendezésében Budapesten, a Stefánia Palotában. A tárlat négy időszakra bontva mutatja be a Bethesda-kórház történetét, az 1866-os indulástól napjainkig, kiemelve a református intézmény életének fontosabb helyszíneit, vezetőit, támogatóit, megemlékezve annak máig élő diakonissza hagyományairól.
Hetvenhét éve, 1939. január 12-án hunyt el Biberauer Richárd (1872-1939), a Filadelfia Diakonissza Egylet alapítója és a Bethesda Kórház igazgató-lelkésze.
„Átadták a Makkai Sándor-díjat" – olvashatjuk évről-évre a nyár végén megtartott református országos tanévnyitókról szóló tudósításokban. A Zsinat a kiemelkedő munkát végző református pedagógusok szolgálatának elismeréseként alapított díjat 1998 óta adja át. Ezzel szakmai munkájáért és példamutató emberi-hitbeli magatartásáért tüntetnek ki magyarországi és határon túli óvónői, tanítói vagy tanári tevékenységet végző szakembereket. Ha ma az egyházban megkérdeznénk, ki is volt Makkai Sándor, nem biztos, hogy sokan tudnák, hogy ki e díj névadója. A 125 éve született író, pedagógus, püspök példát adó életét próbáljuk most megismerni. Ebben segítségünkre van a róla könyvet író Fekete Károly püspök és Makkai Lilla, az unoka, aki szintén a lelkészi hivatást folytatta, s nagypapája életéről ismeretterjesztő kiállítást rendezett.
Az egri protestánsok több évtizedes álma vált valóra, amikor 1930 decemberére felépült új templomuk.
Apára és fiúra, Kiss Tamás József Attila-díjas költőre és a nemrég elhunyt Kobzos Kiss Tamás Kossuth- és Liszt-díjas énekesre, zenepedagógusra emlékeztek december 10-én tisztelőik Debrecenben.
Szász Károly református püspök, író a reformkor egyik kiemelkedő alakja volt. Az 1829-ben született és 1905-ben elhunyt egyházvezetőre emlékezve életút-kiállítás nyílt december 8-án a kecskeméti Ráday Múzeumban.
75 éve szentelték fel a Budapest-Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség templomát.
Hetvenöt éve szentelték fel a Hálaadás templomát Budapesten. A pozsonyi úti református gyülekezet december 6-i ünnepi istentiszteletén Szabó István püspök hirdetett igét.
A 300 éve született Maróthi Györgyre, egykori professzorra emlékeztek október 16-án a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában. Az emlékülésen Maróthi György és a Kántus kapcsolatáról Kovács Gergely, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára tartott előadást.
Narancsik Imrére, Nagymuzsaly mártír református lelkészére, lapszerkesztőre, történészre, teológiai tanárra emlékeztek a református egyház történetének kutatásával foglalkozó történészek és lelkészek részvételével november 27-én Nagymuzsalyban, ahol sor került a Narancsik Imre Kutatói Műhely alakuló ülésére is.
Politikai és etnikai tisztogatások, az értelmiség hallgatása és Európa közös felelőssége. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett a tíz ország történészeinek részvételével lezajlott, Gulag-GUPVI – A szovjet fogság Európában címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által az MTA dísztermében rendezett november 25-i konferencián.
Nyolcvan éve született Makovecz Imre, a magyar szakrális építészet kiemelkedő alkotója. Az organikus építészet mestere Vargyason és Kolozsvárott is tervezett református templomokat.
A kelet-szibériai orosz hadifogolytáborokban sínylődő református és evangélikus honvédek protestáns gyülekezetet alapítottak az első világháború idején. A szolgálatot olyanok vállalták, akik itthon már részt vettek a gyülekezeti, felekezeti iskolai, evangéliumi egyesületi életben. Voltak közöttük tanítók, tanárok és más értelmiségiek is. Egyikük a kedvezőtlen feltételek ellenére még összecsukható harmóniumot is épített, hogy kántorként kísérhesse a hadifogoly-gyülekezet énekét. Berecz Ottó nyomában fia, Berecz Csaba kalauzolt minket.
Ravasz László igehirdetései, korabeli dokumentumok, egyházi állásfoglalások – a nemzeti ünnepre az 1956-os forradalommal és azt követő időszakkal foglalkozó, a Kálvin Kiadónál megjelent kiadványokat ajánljuk.