Gouda városban az elmúlt hét péntekjén tartották meg az első témanapot, találkozót. L. B. van de Kamp főrabbi is eljött a megbeszélésre, hogy részese legyen az új kezdetnek. A tematikus tanulmányi nap központi témája nem a két felekezetet érintő elvi-teológiai kérdések megbeszélése volt, hanem nagyon is gyakorlatias, sokakat érintő kérdéskör állt a középpontban: „Feszültségek a családban, s ezek megoldása”. Ezt a kérdéskört azonban első renden úgy közelítették meg, mint az ugyanazon Istenben hívők nagy családjának tagjai. Ezért a főrabbi a feszültségek külső okai között megemlítette a Holocaustot, amivel kapcsolatban kritikusan megállapította: „Az, amit a náci Németország elgondolt e tekintetben, valójában az az 1900 éves európai keresztyén gondolkodásnak volt a terméke”. A szigorú reformátusok küldöttségének vezetője, Ds. C. J. Meeuse ellenvéleményében rámutatott: a Holocaust miatt az egész keresztyénséget hibáztatni nem lenne helyénvaló. A német (ateista) filozófus, Friedrich Nietzsche volt az, aki a későbbi náci ideológia számára a keresztyénségtől idegen „felsőbbrendű” és „alsóbbrendű” ember kategóriáját szolgáltatta. Az antiszemitizmus -  ami a zsidó emberek ellen irányul -, és az antijudaizmus között szükséges különbséget tenni – hangsúlyozta dr. Meeuse. Az antijudaizmus a zsidóságról szóló tanításról, tanokról szól kritikusan. A szigorú református előadó szerint a zsidóságot a keresztyének Jézus Krisztuson,  a Messiáson keresztül értékelhetik helyesen. Ds. W. Silfhout lelkész véleménye szerint a főrabbival egyetértenek abban, hogy a feszültségek olyanok, mint az egy családon belüli testvérek között. Lehetnek véleménykülönbségek, mindazonáltal őket a szeretet köti össze. (refdag.nl – 2010-05-15 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)