Csodának nevezte Viviane Reding, hogy végül elkészült a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott európai bizottsági koncepció. Az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos a dokumentumról az V. Európai Roma Platform tanácskozásán azt mondta, ennek alapján még decemberig minden tagállamnak ki kell dolgoznia a saját nemzeti romastratégiáját. Ezt azonban még megelőzi az Európai Tanács döntése, az lesz ugyanis a végső szó a keretstratégia uniós szintű jogalkotási folyamatában. Erre pedig júniusban, a foglalkoztatási és szociális miniszterek ülésén kerülhet sor.

Az egyelőre nem dőlt el, hogy a keretstratégia ajánlásokat fogalmaz meg, vagy kötelező érvényű elemeket is tartalmaz-e majd. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi integrációért felelős államtitkára, a terület kormányzati felelőse kifejtette, szeretnének kötelező érvényű rendelkezéseket, az elfogadáshoz viszont az összes tagállam hozzájárulása szükséges. Figyelmeztetett, az európai egyeztetési procedúra könnyen felvizezheti a dokumentumot. "A célunk az, hogy a lehető legtöbb konkrétum maradjon meg a szövegben, és mind a 27 tagállam számára elfogadható legyen a tervezet. Mi ehhez már elkészítettük a magunk hozzájárulását, januárban írtunk egy anyagot, amiben elmondjuk, hogy mit gondolunk a roma integrációról, és odaadtuk az európai szereplőknek tanulmányozásra" - fogalmazott az államtitkár.

A kedden bemutatott bizottsági koncepció négy fő területtel számol: az oktatással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel és a lakhatással.

A legtöbb konkrétum az oktatást érinti, a tervezet nagy problémának nevezi, hogy csak korlátozott számú cigány gyermek tudja befejezni az általános iskolát, ráadásul felülreprezentáltak a szegregált iskolákban. A Bizottság ezért javítaná a tanárok "interkulturális kompetenciáit", csökkentené a szegregációt a kulturális közvetítők, a templomok, a vallási szervezetek és a roma szülők szerepének növelésével az oktatásban. A keretterv külön intézkedéseket javasol a kibukott diákok továbbképzésére, hiszen ezek a fiatalok nehezen tudnak továbbtanulni és rosszak az esélyeik a munkaerőpiacon. Támogatnák a fiatal felnőttek számára meghirdetett úgynevezett második esély programokat, és erősítenék a másodlagos és harmadlagos oktatási rendszereket. Az oktatáson kívüli másik három területen azonban a keretterv nem igazán említ konkrét intézkedéseket. A foglalkoztatással kapcsolatban megemlíti ugyan a mikrohitelek és a munkaügyi szolgálatok fontosságát, azonban nem részletezi őket.

A keretterv egyik legfontosabb javaslata annak a felmérésnek az elkészítése tagállamonként, amelyet Járóka Lívia, európai parlamenti képviselő említett először az EP-nek benyújtott jelentésében. Ez a válságtérképnek nevezett felmérés azonosítaná a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által leginkább sújtott régiókat. Bár az EB kerettervében ezt nem nevesítették, de kiemelten javasolják a tagállamoknak, hogy a nemzeti stratégiák kialakításakor azonosítsák a hátrányos helyzetű régiókat.

A keretstratégia minimum elvárásokat fogalmaz a négy említett területen, emellett a tagállamoknak el kell különíteniük a romastratégiára egy elégséges összeget a nemzeti költségvetésből. Ennek az összegét a Bizottság nem határozta meg, de vállalja, hogy szükség esetén ezt az EU kiegészíti.

A mostani bizottsági javaslat egyik fontos alapja az a jelentés volt, amelyet Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő készített. Történt azonban fontos egyházi hozzájárulás is a tervezethez: két európai egyházi szervezet, az Eurodiaconia, valamint az Európai Egyházak Bevándorlásügyi Bizottsága (CCME) tag- és partnerszevezeteikkel, köztük a Magyarországi Református Egyházzal egyeztetve készítette el meglátásait és javaslatait a jelenleg kidolgozás alatt álló európai romaügyi keretprogramhoz.

Református.hu, forrás: eu2011.hu, MTI, Origo