Az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) október 27-én Athénban kiadott sajtónyilatkozatában összegezte aktuális álláspontját a menekültválság kapcsán.
A CCME végrehajtó bizottsága október 24. és 26. között Athénban ülésezett és a görögországi menekülthelyzet feltérképezése mellett más európai országok beszámolóit is megvitatta.
Számos európai ország kormánya és illetékes hatósága felismerte, hogy a menekülteknek, különösen is a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező menedékkérőknek védelemre van szüksége. Ugyanakkor egyre növekvő számban csak kiegészítő védelmet jelentő oltalmazotti státusz biztosítására kerül sor a teleskörű menedékjog megítélése helyett. Egy éve még a szíriai és iraki menedékkérők 90 százaléka kapott menedékjogot, míg 2016-ban már több mint felük csak kiegészítő védelemben részesült.
A CCME végrehajtó bizottsága látogatása során megbizonyosodott arról, hogy egyes befogadó központokban javultak ugyan az állapotok, de mind a Dublini rendelet keretében zajló családegyesítések, mind a menedékkérők Európán belüli áthelyezésének folyamata túl hosszadalmas. A bizottság ezért az intézkedések felgyorsítására szólítja fel az EU tagállamait és intézményeit, hogy a menedékkérőknek ne kelljen hónapokat várni a családegyesítésre, vagy egy másik tagállamba való áthelyezésre, ha ezt kérvényezték.
„Felismerve a tényt, hogy a helyzet ezekben az országokban nem javult, a CCME komoly aggodalmának ad hangot a fejlemények kapcsán” – hangsúlyozta Doris Peschke, a szervezet főtitkára. Hozzátette, hogy „a nemzetközi védelemre szoruló családok egyesítésének szigorítása bizonytalanságban és családtagjaikért érzett folytonos aggodalomban tartja az érintetteket, függetlenül attól, hogy közvetlen üldöztetést szenvedtek el, vagy közvetetett veszélynek voltak kitéve a hazájukban zajló súlyos konfliktusok és háború következtében, ami kiegészítő védelemre és oltalomra jogosítja fel őket. A nemzetközi oltalomra szoruló emberek jogainak csorbítása tévútra vezet: a védelemre szoruló családok egyesítése biztonságérzetük és jólétük záloga. A családegyesítés az érintettek európai társadalmakba való beilleszkedését is segíti.”
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága görögországi kirendeltségének munkatársaival és a Görög Menekültszolgálat szóvivőjével folytatott egyeztetések során a végrehajtó bizottság arról is értesült, hogy az említett változások számos menekültet kizárnak az egyéb EU tagállamokba való áthelyezés lehetőségéből. Afganisztáni és iraki menedékkérőket, akik néhány hónapja még jogosultak voltak az áthelyezési mechanizmusban való részvételre, mára kizártak a programból az EU tagállamok megváltozott gyakorlat miatt.
A bizottságot fogadta II. Jeromos athéni érsek, a Görögországi Ortodox Egyház feje, aki beszámolt az aktuális menekülthelyzetről. A résztvevők találkoztak az ökumenikus menekültügyi program és integrációs központ elnökével és igazgatójával, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának görögországi vezetőjével, a Görög Menekültszolgálat szóvivőjével, a görög reformátusok képviselőivel és az athéni anglikán egyházközség tagjaival. A bizottsági tagok ellátogattak az Eleonas-i menekülttáborba. A CCME ülésének a Görögországi Ortodox Egyház Agathenangelos püspök vezette diakóniai központja adott otthont.
Külügyi Iroda
Forrás: www.ceceurope.org