Összekulcsolt kezek

2015. november 03., kedd

Idén október 16-án Kárpát-medence számos terültén gyűltek össze fiatalok, hogy együtt, távol a rohanó világtól, Isten előtt elcsendesedve virrasszanak át egy egész éjszakát, összekulcsolt kezekkel, imádkozva. Kárpátalján, a KRISz (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) szervezésében, mintegy nyolcvan fiatal vett részt ezen a már sokak által várva-várt alkalmon, mely a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola falain belül, a Fodó Sándor Kulturális Központban vette kezdetét péntek este kilenc órakor.

Kiss Bertalan, a KRISZ munkatársa, köszöntötte az egybegyűlteket. Majd egy rövid eligazítás után, a dicsőítő csapat vezetésével el is kezdődhetett az imaéjjel. A sok, fiatal szívből feltörő ének betöltötte a termet, és már az elején belsőséges hangulatot teremtett. Ezzel a lelkülettel hangolódhattunk az előadásra, melyet Homoki Gyula, sárospataki teológus hallgató tartott közöttünk, a hittel való imádságról. „Ő uralkodik. Csodálatos és bámulatos módon uralkodik minden fölött. A Mount-Everest magasságától, egészen a Marianna-árok mélységéig..." – kezdte meg előadását, és a folytatásban számunkra is világossá válhatott, hogy ez a hatalmas Isten, Aki mindenekfelett uralkodik, szerető Isten. Figyel ránk, kérhetünk tőle nagy dolgokat is, Ő választ fog adni a megfelelő időben, a megfelelő helyen. Egész éjszaka alatt számos módon vihettük oda ez elé a hatalmas Isten elé kéréseinket, aggodalmainkat, és nem utolsó sorban hálánkat egymásért, családunkért, lelkészeinkért, a világért és nemzetünkért is.

Az este folyamán video kapcsolaton keresztül virtuálisan találkozhattunk pár perc erejéig Erdélyi testvéreinkkel, akik szintén az imaéjjel alkalmából gyűltek össze mintegy százan templomukban. Egy-egy énekkel köszöntöttük egymást. Hatalmas élmény volt részt venni ezen a nem mindennapi találkozáson.

Éjféltájt úrvacsorai istentiszteletre került sor. Az igét a KRISZ elnöke, Sipos József, az I Korinthus 9 alapján hirdette közöttünk. A lelki táplálék után testileg is feltöltődhettünk. A szünetek alatt sütemény, tea, kávé és vajas-zsíros kenyér várta a már kicsit éhes társaságot. Az asztal körül lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére.

Visszatérve az imádkozás helyére, körös-körül lapok voltak elhelyezve a falon. Imasétára hívtak bennünket. Több állomáson keresztül lehettünk csendes közösségben Istennel, és egymással is. Éreztük és tudtuk, hogy nem egyedül állunk a megtöltött lapok előtt, hanem mellettünk áll testvérünk a Krisztusban, aki ugyanazért kulcsolja össze két kezét, ugyanazért szorul össze a szíve, ugyanazért csuklik el a hangja, amikért nekünk is.

Az alkalom végéhez közeledve, meghallgathattunk két bizonyságtételt. Ködöböcz Csilla, majd Zányik Márk mondta el mit is jelent számukra az imádkozás. A végére igazi imacsapattá fejlődtünk. Imaséta, majd a KRISZ himnusz következett. Sipos József lelkipásztor zárszavában megköszönte mindenkinek a jelenlétet, a munkatársak áldozatkész szolgálatát, mely által létrejöhetett ez az áldott alkalom. Reggel 5 óra tájt, a mielőbbi viszontlátás reményében vettünk búcsút egymástól.

Mindezért Istené a dicsőség! További képek IDE kattintva.

Orbán Réka

Ez történik továbbiak →